Előfizetés

A jövedelem negyede hitelre megy

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2013.11.08. 06:23
Fotó: Tóth Gergő
A nemteljesítő jelzáloghitelek állománya a bankrendszerben már eléri a 900 milliárd forintot, ami mintegy 120 ezer szerződést érint. Arról viszont nem szól a statisztika, hogy a nem banki pénzügyi közvetítők portfóliójában is jelentős nemteljesítő hitelállomány található.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új összetételű Pénzügyi Stabilitási Tanácsa tegnap közzé tett tanulmányában éppen ezért a túladósodott háztartások problémájának komplex kezelését, vagyis a magáncsőd intézményének minél előbbi bevezetését javasolja.

A pénzügyi stabilitási kockázatok közül kiemelkedik a háztartások devizában való eladósodottsága. A számottevő csökkenés ellenére a deviza alapú jelzáloghitel állomány még mindig 3500 milliárd forintot tesz ki, ami 500 ezer szerződéshez kapcsolódik.

A jegybanki szakemberek kiszámították, hogy az adósok jövedelmüknek 25 százalékát költik hiteltörlesztésre, ami túlzottan magas.

Azzal számolnak, hogy a lakossági portfólió romlása lelassul ugyan a következő években, és a nem teljesítő hitelek aránya is csökkenésnek indul. Az MNB abban is bízik, hogy a nemteljesítő vállalati hitelek aránya sem növekszik tovább.

A kormányzat ugyan rendszeresen arra hivatkozik, hogy a bankrendszer jövedelmezősége extraprofitot eredményez, amit kötelességszerűen, adók formájában igyekszik el is vonni.

Az MNB tanulmánya ennek ellenkezőjéről ír. Álláspontjuk szerint a szektort tartósan gyenge jövedelmezőség jellemzi, ami az egyes banki szereplőket üzleti stratégiájuk újragondolására késztetheti, s ez a bankok piacát is átszabhatja.

A konszolidációs folyamatban rövid távon a jelenlegi kisebb bankok és szövetkezeti hitelintézetek érdemben növelhetik piaci részesedésüket, hosszabb távon pedig új szereplők megjelenése sem zárható ki.

(Ez egyértelmű utalás arra, hogy a kormányzat az állami tulajdonban lévő Takarékbankot akarja kedvezőbb helyzetbe hozni, emellett néhány ma még nem számottevő banki szereplő tőkeellátottságán is javítanak, mintegy versenyelőnyt biztosítva nekik a többiekkel szemben.)

Patai: bankok nehéz helyzetben
Több nagybank is rendkívül súlyos helyzetbe került,  közülük kerülhetnek ki azok, amelyek elhagyhatják a magyar piacot - mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke egy tegnapi lízingtanácskozáson. Két bank helyzetét menthetetlennek ítélte a bankár. A konferencia résztvevői is szavaztak arról, hogy szerintük hány szereplő vonulhat ki. A többség arra voksolt, hogy egy bank és két lízingcég távozhat, illetve - a válaszadók harmada szerint - egy új lízingtársaság is megjelenhet a magyar piacon. Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy tőkeellátottság terén Európa legstabilabbja a magyar bankrendszer a maga 16 százalékos tőkemegfelelési mutatójával, a 10 százalék körüli európai arányok mellett.

Megnyugtató viszont, hogy a likviditási stresszteszt alapján a bankrendszer kellő likviditással rendelkezik; a jelenlegi tartalékok elegendőek arra, hogy valamennyi hitelintézet akár jelentős sokk esetén is eleget tegyen közvetítői funkciójának.

A bankrendszer külső finanszírozási forrásokra való ráutaltsága folyamatosan csökken, így a hitel/betét arány rendszerszinten már 110 százalék körüli - állapítja meg a stabilitási jelentés.

(Kívánatos a 100 százalékos, vagy ennél is kisebb mérték lenne, amire jó esély van, ugyanis a hitelpiac pang, alig vannak hitelkihelyezések.)

Mégsem veszi meg a kormány a Dunaferrt

Bár a Fidesz-kormány néhány hónappal ezelőtt még azt hangoztatta, hogy kész megvásárolni a Dunaferr cégcsoportot, hogy megőrizze az onnan elbocsátani tervezett mintegy 1500 dolgozó munkahelyét, mostanra kiderült: a kormány mégsem veszi meg a vasművet.

Ennek a szakértők szerint legfőbb akadálya az, hogy a ISD Dunaferr Zrt. orosz tulajdonosai egyértelműen jelezték: a cég nem eladó.

Másik ok pedig az, hogy a kormányzat nem is tett le a cég asztalára érdemi vételi ajánlatot. Elemzők szerint az ügyet csupán nyilatkozatok szintjén kezelte a Fidesz-kabinet.

Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár miután tegnap tárgyalt a cég menedzsmentjével és a szakszervezetek képviselőivel tájékoztatóján közölte: a magyar kormány tudomásul vette, hogy a Dunaferr menedzsmentje az eladás helyett a társaság hosszú távú, stabil működtetésében érdekelt, és ennek megfelelően próbál a kormány más területeken segítséget nyújtani a cégnek és a munkavállalóknak.

Az államtitkár a kormányzati segítség mibenlétéről nem közölt részleteket. A cégvezetés a tárgyaláson megerősítette, hogy mintegy 400 fős létszámleépítést tervez, ami a korábban bejelentett 1500-as számhoz képest jelentős változás.

Elmondta: a kormány azon dolgozik, hogy ez a négyszáz ember a leépítés utolsó fázisa legyen és ne az első. Az érintetteknek minden lehetőséget meg kívánnak adni, hogy az elbocsátás "a lehető legkisebb veszteséggel járjon". A konkrét intézkedésekről azonban nem ejtett szót az államtitkár.

A Dunaújvárosi Hírlap közben arról számolt be, hogy a vasmű több tucat kölcsönzött munkás szerződését nem hosszabbította meg. Mezőközy András, az ISD Dunaferr szóvivője az eset kapcsán közölte: valóban nem kötöttek új szerződést több kölcsönmunkással, számuk néhány tízre tehető.

Ám nem feltétlenül a létszámleépítés miatt döntöttek úgy, hogy megválnak tőlük, miközben igaz, hogy most a vasmű egészében szigorúbb létszámgazdálkodást léptettek életbe.

A kölcsönmunkásokat ugyanis eleve egy bizonyos feladatra szokták szerződtetni: ha azzal végeztek, nem feltétlenül foglalkoztatják őket tovább a vasműben.

Nem lesz olcsó karaj

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2013.11.08. 06:18
A félsertés ugyan olcsóbb lesz, de a feldolgozott készítmények nem FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Gyáva döntésnek nevezte Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke a húsáfa öt százalékra történő csökkentésről szóló kormányzati határozatot. A több mint egy éve tartó egyeztetések után a baromfisok, de a sertéstartók és a fogyasztók is becsapva érezhetik magukat, hiszen végig azzal hitegette a szakmai, érdekvédelmi szervezeteket a kormányzat, hogy az alapvető élelmiszerek közé tartozhat majd a csirke és a tojás is. A jövő évi adótörvényekhez benyújtott bizottsági módosító indítvány ugyanis csak az élősertés, valamint az egész és félsertéshús után fizetendő áfa 27-ről 5 százalékra történő csökkentéséről szól.

A kormánydöntés másnapján, tegnap megszületett az a bizottsági módosító indítvány, amely szerint az élő sertés, valamint a friss és a hűtött egész- illetve félsertéshús után 2014. januárjától 27 helyett csak 5 százalékos áfát kell befizetni a költségvetésbe.

Fazekas Sándor agrárminiszter ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy jövőre tovább folytatódhat az élelmiszerek áfájának mérséklése, pontos határidőket azonban nem említett.

A Belváros, mint "tanya"
Felháborító pénzlenyúlás az a pályázati döntés, amelynek révén a Rogán Antal fővárosi ötödik kerülete a tanyafejlesztési program pályázatán 226 millió forintot nyert - mondta lapunknak Szabó Rebeka. Az Együtt-PM független országgyűlési képviselője szerint jelenleg Magyarországon nagyjából 300 ezren élnek tanyán. Jelentős részüknél nincs megoldva sem a csatornázás, sem a víz, gáz, villany szolgáltatás. Inkább ezeket az alapinfrastruktúráját kellene a tanyaprogrammal támogatnia pályázati pénzből. A belvárosi, fővárosi polgárok élelmiszer ellátása fontos, de azt nem a tanyafejlesztésre szánt forrásokból kellene megoldani. Ráadásul a tanyán élők egy része már idős, beteg ember, aki ha akarna sem tudna már olyan termékeket előállítani, amit a budapesti Belvárosban értékesíthetne. Amit mégis megtermelnek, azt a helyi piacokon adják el - mondta a szakpolitikus.
A Fidesz frakcióvezetője által irányított kerület kapta a legnagyobb összeget az eredetileg 1,9 milliárd forintos, később 3,5 milliárd forintra emelt pénzekből, amelyekre 529 pályázat érkezett be. Rogán szerint az ötödik kerület tulajdonában lévő Hold utcai vásárcsarnokot újítanák fel a pénzből, ahol a tanyasi termelők is kínálhatnák áruikat. Nagy kérdés azonban, hogy mennyiben fejleszti a tanyasi termelést és árukínálatot a  vásárcsarnok galériáján a szagelszívó rendszer kiépítése, illetve a gáz bevezetése az összes üzlethelyiségbe, a fűtés és az elektromos hálózat korszerűsítése, valamint az akadálymentes közlekedés kialakítása. Az önkormányzat szerint a felújítást követően a földszinten árusíthatnák majd a termékeiket a tanyasi gazdálkodók, akik akár a csarnokban működő éttermeknek is eladhatják az áruikat. Ma még nem tudni, hány tanyán gazdálkodó embernek éri meg napi 50-100 kilométert autózni. (Az agrártárca vezetője azzal büszkélkedett el, hogy 17 helyi termelői piacot alakítottak ki.)
Szabó Rebeka ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy esetenként, budapesti vásárokra, fesztiválokra eddig is hoztak árut a tanyán élő gazdák is, de az egy egészen más műfaj, nagy hiba a kettőt összekeverni, ráadásul jövőre már csak 1,4 milliárd jut tanyafejlesztési programokra, ezért ezeket a pályázati pénzeket valóban a tanyán élőkre kellene fordítani és nem egy belvárosi csarnok felújítására - figyelmeztetett Szabó Rebeka.

Gőgös Zoltán szocialista szakpolitikus lapunknak úgy minősítette a módosítójavaslatot, hogy "gyáva és átgondolatlan döntés született."

A feldolgozóiparban a feketegazdaság jelenléte főleg a tőkehúsok esetében nagyarányú. Egyes becslések szerint ebben a szegmensben az illegális piac aránya elérheti a 30 százalékot is, és ezen a mostani áfatörvény-módosítás sem segít.

Valójában a nagy bajban lévő, sorra bedőlő húsfeldolgozókat juttathatja csak lélegzethez az alacsonyabb áfa. Ezek közül néhányat az elmúlt időszakban vagy államosítottak, illetve részben vagy egészben önkormányzati tulajdonba kerültek.

A húsüzemek ugyanis olcsóbban juthatnak majd hozzá az alapanyagokhoz. Nagy kérdés, hogy ebből mit vesz észre a vásárló, hiszen a húskészítmények továbbra is a 27 százalékos áfakörbe tartoznak majd.

Gőgös úgy fogalmazott, tulajdonképpen az állam saját magának segít, amikor az államosított feldolgozókat - és kétségtelenül a többit is - lélegzethez juttatja, likviditási könnyebbséget teremt.

A gyakorivá vált  feketevágás ettől az intézkedéstől nem fog csökkenni, hiszen a karaj, a comb, a tőkehús kimaradt az áfacsökkentésből.

Nem csökkennek az árak a vendéglátó- és szállodaiparban sem, hiszen ezek az ágazatok nem vásárolnak sem élő, sem egészsertést, de még félsertést se nagyon.

A módosító javaslat a jelenlegi állapotában torzítja a piacot, az eddig a sertéshússal foglalkozó feketepiaci szereplők jelentős részét áttereli a baromfi ágazatba is.

Gőgös szerint itt az alkalom, hogy az új Agrárkamara bebizonyítsa, nem a Fidesz bábja. Az érdekvédelmi szervezet a gazdákat, feldolgozókat és a kereskedőket tömöríti, vagyis valamennyi piaci szereplő érdekeit képviselnie kell, még, ha szükséges, a kormánnyal szemben is.

A kamara harcosan küzdhet azokért az ágazatokért, amelyek kimaradtak az áfacsökkentési körből.

Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökségi tagja is elhamarkodott döntésnek tartja a szűk körű áfacsökkentést.

Kisemmizett gazdák
A bíróság elutasította a kisemmizett kajászói gazdák keresetét. Pedig csak azt szerették volna elérni, hogy a kormány ne olyanoknak adja bérbe a földeket, akik soha nem foglalkoztak állattartással. A bírósági döntés csak megerősíti, hogy a Fidesz által kiagyalt földpályázati rendszer jogilag szabályos, erkölcsileg gazemberség. A lenyúlás attól még lenyúlás marad, hogy törvényesítik - mondta tegnapi tájékoztatóján Gőgös Zoltán szocialista képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke. Az MSZP továbbra is azt mondja, hogy a fideszes strómanok és haverjaik lebuktathatók -hangsúlyozta. Egy tisztességes állami ellenőrzés ugyanarra jutna, mint a kajászóiak: a Fidesz a helyben termelő gazdákat is átverte. Például Fejér megyében, ahol a Komárom megyei fideszes képviselő, kamarai elnök nyert milliós támogatást egy műveletlen legelőre, vagy Borsodban, ahol szintén egy fideszes képviselő juthatott tízmilliókhoz a nem létező marhái után - sorolta a példákat a képviselő.

A Népszavának arról beszélt, hogy jelenleg évente átlagosan 31-32 kilogramm baromfit és 24-25 kilogramm sertéshúst fogyasztanak átlagosan évente a magyarok személyenként, így a várható parlamenti lépés szembeállíthatja a két legmeghatározóbb élelmiszertermelő ágazatot.

Bárány szerint ez az áfacsökkentés nem versenysemleges és nem élvezi sem gazdaságilag, sem politikailag a piaci szereplők  többségének támogatását.Ezzel szemben csalódást okozott azoknak az ágazatoknak, amelyek kimaradtak belőle.

Mit kapunk cserébe mi baromfisok, azért, hogy 22 százalékkal drágább lesz a baromfi a sertésnél - tette föl a kérdést a BTT elnökségi tagja.

Bárány is úgy vélte, az illegális gazdaság egy része a baromfi ágazatba teszi át működési területét. Sokkal nagyobb gazdasági kár keletkezik a baromfitermelőknél a részleges áfacsökkentésből, mint amennyi haszonra lehet számítani a sertés ágazat kismértékű tisztulásából.