Egy "kemény vita után, amit a férjem iszákossága okozott, a férjem elvesztette az önuralmát, arcon vágott párszor és haszontalan kurvának nevezett. Csak egy pár pofon volt, nem gondoltam, hogy ezért hívnom kellene a rendőrséget. Csak olyasmi ez, amihez hozzászoktam". A vidéken élő, 33 éves nő példája csak egy a Human Rights Watch "Addig, amíg vér nem folyik: Védtelenség a családon belüli erőszak ellen Magyarországon" című jelentésében. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője viszont azt érzékeltette, minden rendben van a bántalmazások kezelésében, és ha a jelentés készítői egy kicsit is törekedtek volna a hitelességre, akkor elkerülhetetlen lett volna annak megállapítása, hogy először a rendszerváltás óta most érdemi lépések történnek a családon belüli erőszak megfékezéséért és büntetéséért Magyarországon.
A Fidesz szóvivője azonban tévedett. Még 2009-ben lépett életbe az a jogszabály, amely szerint a rendőrség a helyszínen határozatot hozhat a 72 órára szóló ideiglenes megelőző távoltartásról, a bíróság pedig polgári eljárás keretében dönthet arról, hogy meghosszabbítja-e a tiltást. A Selmeczi által hiányolt "hitelességhez" ez is hozzátartozik, mint ahogy az is, hogy a parlament 2012 júniusában fogadta el az új büntető törvénykönyvet, és annak országgyűlési vitájában 80 százalékos többséggel úgy döntöttek a képviselők: nincs szükség a családon belüli erőszak külön törvényi tényállására. Elsősorban az együtt élők lelki bántalmazásáról vélekedtek úgy, hogy az "megfoghatatlan és bizonyíthatatlan".
Ezt követően Halász Pálma, az Élet-Érték Alapítvány elnöke sikeres népi kezdeményezése miatt újra tárgyalni kellett a kérdésről, de az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága akkor sem támogatta az ügyet. A parlamentben hajnali három órára tették a tárgyalást, amiről Kövér László házelnök azt mondta, "nem olyan súlyú az ügy, ami nagyobb figyelmet érdemelne". A vitában elhangzottak a hajnali időpont ellenére sem maradtak következmények nélkül, mert kormánypárti képviselők egyebek között azt mondták, hogy a nők elfelejtenek gyereket szülni, pedig ez a dolguk. Kifejtették azt is, a nők maguk tehetnek arról, ha bántalmazzák őket. Selmeczi Gabriella ekkor nem emelte fel a szavát, a civilek viszont tüntetéseket szerveztek. A kabinet végül engedett, majd megszületett és az idén életbe is lépett a szabályozás, ám vitatható, hogy ezt "érdemi lépésnek" lehet-e nevezni.
Eszerint ugyanis együttélés, vagy közös gyerek a feltétele annak, hogy kapcsolaton belüli erőszakként ismerjék el a bántalmazást. A Btk.-ban szabályozott négy bűncselekményt, a könnyű testi sértést, a tettleges becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést nevezte meg kapcsolati erőszaknak a parlament, majd kiegészítették az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás szankcionálásával, illetve azt is ide sorolták, ha az elkövető megfosztja a közös vagyontól a sértettet, és ezzel súlyos nélkülözésnek teszi ki. Ám nem kap segítséget például az a gondnokság alatt lévő fogyatékos, akitől minden hónapban elveszik a pénzét, illetve azok a szülők, nagyszülők sem, akik nem élnek együtt a gyerekükkel, unokájukkal, akik bántalmazzák őket. A joggyakorlatban több esetben alkalmazhatatlan a törvény, hiszen rendszeres elkövetéshez kötik a büntethetőséget.
A Human Rights Watch is kitért a jelentésében arra, hogy a családon belüli erőszak elleni küzdelem komoly akadályokba ütközik Magyarországon. Szerintük a politikusok hozzáállásai jó példái a mélyen gyökerező és uralkodó sztereotípiáknak. Példaként említették Balogh Józsefet. A Fideszből a héten kizárt politikus - vallomása szerint - ököllel ütötte élettársa fejét, a nő súlyos sérülésekkel, törésekkel került kórházba. A bántalmazás fél éve, április 22-én történt, ítélet azonban a mai napig nincs, és a kormánypárt is csak most taszította ki soraiból a polgármesterként és képviselőként egyébként még ma is dolgozható politikust.
Az MSZP is éppen erre hívta fel a figyelmet, és Balogh József lemondását követelték. Bangóné Borbély Ildikó elnökségi tag, illetve Kormos Kata szóvivő vak komondoros pólóban jelentették ki, hogy az ügyészségtől a nyomozás mielőbbi lezárását és haladéktalan vádemelést várnak. Az esetről a Washington Post is beszámolt, de Nagy János, Orbán Viktor személyi tanácsadója szerint ez csak úgy történhetett meg, hogy "ezt Magyarországról szövegezték".
Emlékezetes, Balogh tavasszal még a család vak komondorára fogta a sérüléseket, majd a napokban beismerte tettét az ügyészségen, ám ezt követően ismét letagadta a bántalmazást, és újra a komondort hibáztatta. Ő "lehet, hogy megütötte a Terikét" - mondta -, de csak véletlenül. Balogh egyébként ma is együtt él a nővel, aki állítólag megbocsátott a férfinek. Erről a jelenségről írt a Human Rights Watch is. Az általuk megkérdezett menhelyi munkatársak szerint a nők gyakran több évtizednyi bántalmazás után fordulnak csak segítségért.
A jelentésben megemlítették, hogy a júliusban bevezetett új családon belüli erőszak tényállása szigorúbban bünteti azokat a támadásokat, melyeket otthoni környezetben követnek el, de a mai napig nem született meg egy átfogó nemzeti stratégia vagy iránymutatás a családon belüli erőszak kezelésére. Míg a rendőrség számára léteznek utasítások a bántalmazással kapcsolatban, "azokhoz hasonlatosakat nem találunk ügyészek, bírák, egészségügyi és szociális munkások számára". Ezeket a jogi hiányosságokat erősíti, hogy a meglévő rendelkezéseket sem követik, nem alkalmazzák megfelelően.
