Lehallgatási-botrány: senkit sem leptek meg a balkáni "kémtámaszpontok"

Nem lepte meg a nyugat-balkáni országokat, hogy egy brit lap a közelmúltban arról számolt be: a térség több fővárosában is lehallgató központok működnek - írta pénteken a Vecernje Novosti című szerbiai újság.

A térség tömegtájékoztatása a napokban nagy terjedelemben ismertette az Independent című brit lap cikkét, amely szerint az amerikai diplomáciai képviseletek épületeiben "kémtámaszpontok" működnek. 

A Vecernje Novosti értesülései szerint Zágrábban "nyílt titok", hogy az amerikai nagykövetség legfelső emeletén - amelyen nincsenek ablakok, és tömör betonból készült - egy titkos egység működik, amely különböző adatokat gyűjt. 

A zágrábi nagykövetség a lap közvetlen kérdésére - miszerint az említett helyiségben valóban lehallgató központ működik-e - nem adott egyértelmű választ. Úgy fogalmazott: az Egyesült Államok "az adatgyűjtések módját vizsgálja", majd hozzátette, hogy "nem fogja nyilvánosan kommentálni a hírszerzésről szóló jelentéseket".

A szerb lap rámutatott arra is, hogy a horvát vezetés nem fog az ügyben kérdéseket feltenni, mert arra törekszik, hogy lojalitásáról biztosítsa az Egyesült Államokat, illetve hogy további partneri kapcsolatokat alakítson ki a tengeren túli országgal.

A zágrábi amerikai nagykövetség épületét tíz éve építették, és ez a legjobban őrzött épület a horvát fővárosban. Az ablakok 15 centiméter vastag golyóálló üvegből készültek, és az épületben nincs menedékhely, mert úgy építették meg, hogy ellenálljon akár egy bombatámadásnak is. 

Bosznia-Hercegovinát sem lepte meg az az információ, hogy Szarajevóban is működhet "kémtámaszpont". 

A szarajevói amerikai nagykövetség sem erősítette meg a hírt, hogy épületében lehallgató központot működtetnének, a helyi lakosok szerint azonban gyanús a várszerű építmény a város közepén - írta a Vecernje Novosti.

Dzevad Galijasevic boszniai terrorszakértő a lapnak azt mondta, hogy a biztonsági szolgálatok adatai szerint Bosznia-Hercegovinában 1500 hazai és külföldi hírszerző dolgozik. "Nincs köztük ellentét. Sőt, megosztják egymással az információkat" - emelte ki Galijasevic.

Dusanka Majkic, a bosznia-hercegovinai parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke szerint a boszniai intézmények nem is fognak reagálni a kémkedési ügyre, mert már régóta nem ők irányítják a névleg még hozzájuk tartozó ügyeket. "Nem Bosznia ellenőrzi a saját légterét, a biztonsági rendszert mások segítségével tartják fenn, a fegyveres erőket pedig a NATO és az EUFOR (az Európai Tanács felügyelete alatt működő nemzetközi haderő) vezeti" - hangsúlyozta Majkic. Hozzátette, hogy Bosznia-Hercegovinában nincs egyetlen olyan tevékenység sem, amely kizárólag az ottani szereplők kezében lenne, ezért a brit lap állításai senkinek nem okoznak meglepetést. 

Slavko Jovicic, a bosznia-hercegovinai hírszerző-biztonsági ügynökség felügyeletét végző bizottság tagja arról számolt be, hogy Bosznia-Hercegovinában manapság "sokan foglalkoznak illegális lehallgatással, így az sem meglepő, hogy az Egyesült Államok is ezt teszi". Kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina azért is számít érdekesnek a hírszerzők szemében, mert ebben a térségben illegális ember-, drog- és fegyverkereskedelem zajlik, valamint több szélsőséges csoport is jelen van. 

A boszniai biztonsági minisztérium spekulációnak nevezte az ügyet, szóvivője kijelentette: "a biztonsági minisztérium egyetlen releváns ügynökségtől sem kapott információt arról, hogy ilyen dolgok történnének Bosznia-Hercegovinában".

Szerző

Orbán Bosznia EU tagságáért

Magyarország mindent megtesz azért, hogy Bosznia-Hercegovina közelebb kerüljön az Európai Unióhoz - erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök a boszniai kormányfőnek, akivel pénteken tárgyalt Budapesten. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Vjekoslav Bevanda azt mondta, őszinteség és tisztelet jellemzi a magyar-boszniai kapcsolatokat.

Orbán Viktor kifejtette: a magyar kormány szerint mind az Európai Uniónak, mind Magyarországnak, mind az európai, mind pedig a magyar gazdaság számára Bosznia-Hercegovina és térsége nem probléma, hanem esély, egy nagy lehetőség, amelyet az elmúlt években nem használtak ki.

A politikai együttműködés ügyében a miniszterelnök megerősítette, Magyarország mindent megtesz azért, hogy Bosznia-Hercegovina közelebb kerüljön az EU-hoz, és minél hamarabb el is nyerhesse azon belül a helyét. "A mi víziónkban Bosznia-Hercegovina az Európai Unióban van" - jelentette ki.

A gazdasági együttműködésről szólva a magyar kormányfő úgy fogalmazott: Bosznia egy komoly lehetőség, de "mi nem akarunk még egy horvát ügyet", ezért arra kérte a szarajevói vezetést, hogy jelöljék meg azokat a területeket, ahol szükségük lehet Magyarországra. Ennek jegyében arra kérte a magyar iparkamarát, illetve utasította a magyar állami cégek vezetőit, hogy "csak olyan üzleteket csináljanak, amelyeket a helyiek támogatnak", előnyös nekik - mondta.

Emlékeztetett egyúttal, a magyar kabinet már döntött arról, hogy a Budapest-Eszék-Szarajevó-Ploce autópálya-közlekedési útvonal utolsó hiányzó magyarországi szakasza, az M6-os sztráda országhatárig tartó része épüljön meg, az építkezések mellé pedig már forrást is rendeltek.

A Parlamentben tartott tárgyaláson célul tűzték emellett azt - folytatta -, hogy legyen közvetlen légi közlekedés Szarajevó és Budapest között. "Nagy hiba, hogy most nincs, akárhogyan is alakult ez így. Nyilván a magyar légi közlekedési társaságnak az unió kényszere alatt történő megszűnése ebben jelentős szerepet játszott" - mondta.

Megjegyezte, a Budapestet és Belgrádot összekötő gyorsvasút - amelynek kiépítése ügyében jól haladnak a tárgyalások Szerbiával - is közelebb viszi majd Magyarországot Bosznia-Hercegovinához.

Jelezte egyúttal, hogy 2014-től ötven boszniai hallgató kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait Magyarországon magyar állami ösztöndíjjal.

Vjekoslav Bevanda a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Magyarország és Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatokat az őszinteség és a kölcsönös tisztelet jellemzi, a két ország viszonyát nem terhelik viták.

Kiemelte: országa hálás Magyarországnak, amiért nemcsak szavakban, hanem tettekben is támogatja Bosznia-Hercegovinát az euroatlanti integráció felé vezető úton. A politikus üdvözölte azt is, hogy Magyarország nem gyakorol nyomást az európai integráció felé haladó Bosznia-Hercegovinára, hanem "jó akarattal van iránta", és sok hasznos tanácsot, konkrét segítséget ad.

A boszniai miniszterelnök hangsúlyozta, mivel a kétoldalú kapcsolatokban nincsenek nyitott kérdések, a mostani megbeszélésen is több figyelmet fordíthattak a gazdasági együttműködésre. A két ország közötti kereskedelem nem túl nagy, de évről évre nő, a gazdasági kapcsolatok erősítésére van lehetőség - vélekedett.

Vjekoslav Bevanda arról is beszélt, hogy Bosznia-Hercegovina gazdasága, kivitele növekszik, és a magánszektor is újjáéledni látszik. Több szektorban is nagyon szívesen látják a magyar befektetőket - közölte. Ő is megjegyezte, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítését segítené a két ország közötti közúti és vasúti közlekedési lehetőségek fejlesztése.

A sajtótájékoztató előtt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a két ország gazdasági kamarái közötti kapcsolatokról szóló memorandumot írt alá boszniai kollégájával.

Szerző

Felújította együttműködését az orosz és az angol titkosszolgálat

 Hét év szünet után felújította együttműködését az orosz és a brit titkosszolgálat - erősítette meg pénteken az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A közös tevékenység egyelőre a 2014-es szocsi téli olimpia biztonságos lebonyolítását szolgálja. A szűkszavú közlés szerint "ahogy Oroszország, úgy a külföldi államok titkosszolgálatai számára elsődleges feladat a világverseny stabil lebonyolítása a megemelt fokozatú biztonsági intézkedések közepette". Az FSZB tudatta, hogy Szocsiban éppen pénteken zajlik az a tanácskozás, amelyen 30 ország több mint 340 titkosszolgálati szerve vesz részt.

Sir John Sawers, a MI6, a brit hírszerzés vezetője csütörtökön jelentette ki a londoni alsóházban tartott meghallgatáson, hogy Nagy-Britannia ismét együttműködik ezen a területen Oroszországgal.
A kapcsolatokat Alekszandr Litvinyenko egykori FSZB-alezredes 2006-os londoni meggyilkolása miatt függesztették fel.
Az együttműködés folytatásért Sawers szerint komoly erőfeszítéseket tettek, de nem cseréltek hírszerzési adatok az oroszokkal. Az MI6 vezetője elmondta, hogy nemrég kezdték el az egyeztetést orosz partnerükkel az olimpiai játékok biztonságának garantálásáról és ez a párbeszéd folytatódik.

"Londonból átadtuk Szocsinak az olimpia fáklyát. Bizonyos felelősséget viselünk, és lépésről-lépésre fejlesztjük majd (az együttműködést)" - fogalmazott a brit titkosszolgálat első embere.
2012-ben a brit főváros adott otthont a nyári olimpiai játékoknak.
A brit hatóságok vizsgálata szerint Alekszandr Litvinyenkót, az FSZB volt alezredesét és a brit hírszerzés fizetett ügynökét 2006-ban Londonban radioaktív anyaggal, polónium 210-es izotóppal mérgezték meg. Litvinyenko 2006 november 23-án halt meg, családja azt állítja, hogy a Kreml utasítására végzett vele az orosz titkosszolgálat.
Az ügy miatt 2007-ben diplomáciai válság alakult ki Moszkva és London között, amely egyebek közt a titkosszolgálatok közötti együttműködés szüneteltetéséhez vezetett.

Szerző