Megrendült a németek bizalma Amerikában

Megrendült a német lakosság bizalma az Egyesült Államokban és Barack Obamában az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási botrányai nyomán - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

Az ARD közszolgálati televízió közvélemény-kutatása szerint a németek 61 százaléka nem tartja megbízható partnernek az Egyesült Államokat, és csak 35 százalék véli úgy, hogy méltó Németország bizalmára. Júliusban, az NSA-botrány első heteiben még majdnem minden második német megbízott Amerikában.

Barack Obama tekintélyét is rombolja a megfigyelési botrány. Az amerikai elnök munkájával a német lakosság 52 százaléka elégedetlen. Korábban Obama minden idők legnépszerűbb politikusa volt Németországban, és a többség rendre jónak értékelte a munkáját. Népszerűsége csúcsán, 2010-ben majdnem 90 százalékos volt a támogatottsága, jelenleg viszont már csak 43 százalékos a munkájával elégedettek aránya.

Edward Snowden, az NSA volt munkatársa a németek 60 százaléka szerint hőstettet hajtott végre az ügynökség titkos megfigyelési programjait leleplező dokumentumok kiszivárogtatásával. Bűncselekménynek a lakosság csekély része, 14 százaléka tartja a kiszivárogtatást. Ugyanakkor csak 48 százalék támogatja, hogy Németország adjon politikai menedékjogot az Oroszországban tartózkodó informatikusnak, és 46 százalék ellenzi ezt.

Snowden hajlandó közreműködni a Németország elleni amerikai kémkedési ügyek feltárásában, de a segítségért cserébe védelmet kér, és biztosítékot arra, hogy nem adják ki az Egyesült Államoknak, ahol bíróság elé akarják állítani. A Bundestag, a törvényhozás alsóháza várhatóan hamarosan vizsgálóbizottságot állít fel az amerikai szolgálatok németországi tevékenységének feltárására. A Bundestag tudományos tanácsadó szolgálatának jogászai szerint meg lehet oldani, hogy Snowden átköltözzön Németországba, és ne kelljen kiadni őt Amerikának, a bizottság így személyesen is meghallgathatná. 

A kormány szerint Edward Snowden nem politikai üldözött, ezért nem illeti meg a menedékjog. Megfigyelők szerint a berlini vezetés azért zárkózik el Snowden befogadásától, mert nem akarja kockáztatni a német-amerikai viszony megromlását. A kormány inkább egy német-amerikai megállapodás kidolgozására törekszik, amely tiltja az egymás elleni kémkedést. A lakosság szerint egy ilyen megállapodásnak nem sok haszna lenne, az ARD felmérésében megkérdezettek 92 százaléka úgy véli, hogy az amerikai szolgálatok megszegnék az egyezséget és tovább folytatnák a titkos németországi adatgyűjtést.

Szerző

Lehallgatási-botrány: senkit sem leptek meg a balkáni "kémtámaszpontok"

Nem lepte meg a nyugat-balkáni országokat, hogy egy brit lap a közelmúltban arról számolt be: a térség több fővárosában is lehallgató központok működnek - írta pénteken a Vecernje Novosti című szerbiai újság.

A térség tömegtájékoztatása a napokban nagy terjedelemben ismertette az Independent című brit lap cikkét, amely szerint az amerikai diplomáciai képviseletek épületeiben "kémtámaszpontok" működnek. 

A Vecernje Novosti értesülései szerint Zágrábban "nyílt titok", hogy az amerikai nagykövetség legfelső emeletén - amelyen nincsenek ablakok, és tömör betonból készült - egy titkos egység működik, amely különböző adatokat gyűjt. 

A zágrábi nagykövetség a lap közvetlen kérdésére - miszerint az említett helyiségben valóban lehallgató központ működik-e - nem adott egyértelmű választ. Úgy fogalmazott: az Egyesült Államok "az adatgyűjtések módját vizsgálja", majd hozzátette, hogy "nem fogja nyilvánosan kommentálni a hírszerzésről szóló jelentéseket".

A szerb lap rámutatott arra is, hogy a horvát vezetés nem fog az ügyben kérdéseket feltenni, mert arra törekszik, hogy lojalitásáról biztosítsa az Egyesült Államokat, illetve hogy további partneri kapcsolatokat alakítson ki a tengeren túli országgal.

A zágrábi amerikai nagykövetség épületét tíz éve építették, és ez a legjobban őrzött épület a horvát fővárosban. Az ablakok 15 centiméter vastag golyóálló üvegből készültek, és az épületben nincs menedékhely, mert úgy építették meg, hogy ellenálljon akár egy bombatámadásnak is. 

Bosznia-Hercegovinát sem lepte meg az az információ, hogy Szarajevóban is működhet "kémtámaszpont". 

A szarajevói amerikai nagykövetség sem erősítette meg a hírt, hogy épületében lehallgató központot működtetnének, a helyi lakosok szerint azonban gyanús a várszerű építmény a város közepén - írta a Vecernje Novosti.

Dzevad Galijasevic boszniai terrorszakértő a lapnak azt mondta, hogy a biztonsági szolgálatok adatai szerint Bosznia-Hercegovinában 1500 hazai és külföldi hírszerző dolgozik. "Nincs köztük ellentét. Sőt, megosztják egymással az információkat" - emelte ki Galijasevic.

Dusanka Majkic, a bosznia-hercegovinai parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke szerint a boszniai intézmények nem is fognak reagálni a kémkedési ügyre, mert már régóta nem ők irányítják a névleg még hozzájuk tartozó ügyeket. "Nem Bosznia ellenőrzi a saját légterét, a biztonsági rendszert mások segítségével tartják fenn, a fegyveres erőket pedig a NATO és az EUFOR (az Európai Tanács felügyelete alatt működő nemzetközi haderő) vezeti" - hangsúlyozta Majkic. Hozzátette, hogy Bosznia-Hercegovinában nincs egyetlen olyan tevékenység sem, amely kizárólag az ottani szereplők kezében lenne, ezért a brit lap állításai senkinek nem okoznak meglepetést. 

Slavko Jovicic, a bosznia-hercegovinai hírszerző-biztonsági ügynökség felügyeletét végző bizottság tagja arról számolt be, hogy Bosznia-Hercegovinában manapság "sokan foglalkoznak illegális lehallgatással, így az sem meglepő, hogy az Egyesült Államok is ezt teszi". Kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina azért is számít érdekesnek a hírszerzők szemében, mert ebben a térségben illegális ember-, drog- és fegyverkereskedelem zajlik, valamint több szélsőséges csoport is jelen van. 

A boszniai biztonsági minisztérium spekulációnak nevezte az ügyet, szóvivője kijelentette: "a biztonsági minisztérium egyetlen releváns ügynökségtől sem kapott információt arról, hogy ilyen dolgok történnének Bosznia-Hercegovinában".

Szerző

Orbán Bosznia EU tagságáért

Magyarország mindent megtesz azért, hogy Bosznia-Hercegovina közelebb kerüljön az Európai Unióhoz - erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök a boszniai kormányfőnek, akivel pénteken tárgyalt Budapesten. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Vjekoslav Bevanda azt mondta, őszinteség és tisztelet jellemzi a magyar-boszniai kapcsolatokat.

Orbán Viktor kifejtette: a magyar kormány szerint mind az Európai Uniónak, mind Magyarországnak, mind az európai, mind pedig a magyar gazdaság számára Bosznia-Hercegovina és térsége nem probléma, hanem esély, egy nagy lehetőség, amelyet az elmúlt években nem használtak ki.

A politikai együttműködés ügyében a miniszterelnök megerősítette, Magyarország mindent megtesz azért, hogy Bosznia-Hercegovina közelebb kerüljön az EU-hoz, és minél hamarabb el is nyerhesse azon belül a helyét. "A mi víziónkban Bosznia-Hercegovina az Európai Unióban van" - jelentette ki.

A gazdasági együttműködésről szólva a magyar kormányfő úgy fogalmazott: Bosznia egy komoly lehetőség, de "mi nem akarunk még egy horvát ügyet", ezért arra kérte a szarajevói vezetést, hogy jelöljék meg azokat a területeket, ahol szükségük lehet Magyarországra. Ennek jegyében arra kérte a magyar iparkamarát, illetve utasította a magyar állami cégek vezetőit, hogy "csak olyan üzleteket csináljanak, amelyeket a helyiek támogatnak", előnyös nekik - mondta.

Emlékeztetett egyúttal, a magyar kabinet már döntött arról, hogy a Budapest-Eszék-Szarajevó-Ploce autópálya-közlekedési útvonal utolsó hiányzó magyarországi szakasza, az M6-os sztráda országhatárig tartó része épüljön meg, az építkezések mellé pedig már forrást is rendeltek.

A Parlamentben tartott tárgyaláson célul tűzték emellett azt - folytatta -, hogy legyen közvetlen légi közlekedés Szarajevó és Budapest között. "Nagy hiba, hogy most nincs, akárhogyan is alakult ez így. Nyilván a magyar légi közlekedési társaságnak az unió kényszere alatt történő megszűnése ebben jelentős szerepet játszott" - mondta.

Megjegyezte, a Budapestet és Belgrádot összekötő gyorsvasút - amelynek kiépítése ügyében jól haladnak a tárgyalások Szerbiával - is közelebb viszi majd Magyarországot Bosznia-Hercegovinához.

Jelezte egyúttal, hogy 2014-től ötven boszniai hallgató kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait Magyarországon magyar állami ösztöndíjjal.

Vjekoslav Bevanda a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Magyarország és Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatokat az őszinteség és a kölcsönös tisztelet jellemzi, a két ország viszonyát nem terhelik viták.

Kiemelte: országa hálás Magyarországnak, amiért nemcsak szavakban, hanem tettekben is támogatja Bosznia-Hercegovinát az euroatlanti integráció felé vezető úton. A politikus üdvözölte azt is, hogy Magyarország nem gyakorol nyomást az európai integráció felé haladó Bosznia-Hercegovinára, hanem "jó akarattal van iránta", és sok hasznos tanácsot, konkrét segítséget ad.

A boszniai miniszterelnök hangsúlyozta, mivel a kétoldalú kapcsolatokban nincsenek nyitott kérdések, a mostani megbeszélésen is több figyelmet fordíthattak a gazdasági együttműködésre. A két ország közötti kereskedelem nem túl nagy, de évről évre nő, a gazdasági kapcsolatok erősítésére van lehetőség - vélekedett.

Vjekoslav Bevanda arról is beszélt, hogy Bosznia-Hercegovina gazdasága, kivitele növekszik, és a magánszektor is újjáéledni látszik. Több szektorban is nagyon szívesen látják a magyar befektetőket - közölte. Ő is megjegyezte, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítését segítené a két ország közötti közúti és vasúti közlekedési lehetőségek fejlesztése.

A sajtótájékoztató előtt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a két ország gazdasági kamarái közötti kapcsolatokról szóló memorandumot írt alá boszniai kollégájával.

Szerző