Itt a Lex Ároktő

Publikálás dátuma
2013.11.09. 06:00

Hiába járna le az előzetes letartóztatása két hét múlva az ároktői banda egyik vádlottjának, a Fidesz már nem eresztené haza házi őrizetbe - Rogán Antal szerint a kormány egy héten belül, vagy még hétfőn törvénybe foglalhatja ezt minden erőszakos bűncselekménnyel vádolt személy esetében. Az is kiderült, hogy a nemzetközi emberi jogi egyezménybe ütköző  korlátlan idejű előzetest vezetnék be, amit erősít a háborús retorikájú, kampányüzenetnek is beillő indok, miszerint "az országnak meg kell védenie magát".

Megdöbbenéssel fogadta Rogán Antal, hogy november 22-én lejár az ároktői banda hatodrendű vádlottjának házi őrizete. Ezért a Fidesz ismét hozzányúlna a már parlament előtt lévő jogszabályokhoz: egyetlen erőszakos bűncselekményekkel vádolt személyt sem engednének haza, miután lejár a négy éves előzetes letartóztatás. Az amúgy fokozott rendőri ellenőrzést jelentő házi őrizet ugyanis a Fidesz frakcióvezetője szerint "gyakorlatilag szabadlábat" jelent.

Ezért a parlament hétfőn már meg is szavazhatja az indítványt, legalábbis Rogán javasolni fogja, hogy egy napon belül "legyenek túl a procedúrán. Így a törvénymódosítás november 21-én, egy nappal K. András "hazaengedése" előtt már mindenképpen hatályban lenne, és a bíróság akkor már nem dönthetne a férfi házi őrizetbe helyezéséről. Merthogy - fogalmazott Rogán - ennek "beláthatatlan" következménye lenne.

Az egyes büntetőjogi tárgyú törvények újabb - a parlament alkotmányügyi bizottsága által jegyzett - módosítása úgy szól, hogy nem szűnik meg az előzetes letartóztatás, ha a vádlottal szemben 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indul eljárás. Noha Rogán szerint a bírói ítélet "a végső pont", ahol eldől, hogy az illető követett-e el bűncselekményt, vagy sem, az már szerinte tűrhetetlen, hogy Magyarországon "egy gyilkossággal vádolt ember" szabadlábra kerülhet - vagyis, akkor is, ha nem is volt az elkövető.

Tizenhatan szökésben
A Magyar Helsinki Bizottság a képviselőkhöz kíván fordulni, hogy felhívja a figyelmüket arra: a törvénymódosítás ellentétes az emberi jogok európai egyezményével, de a magyar alaptörvénnyel is. Nyilván az emberi jogi lobbi áll a javaslat hátterében, hiszen a tervezet elfogadása esetén ügyek sorát vihetik majd a strasbourgi bíróság elé, ahol nyilván nyerni is fognak – ez már Magyar György ügyvéd véleménye, aki több fogva tartottat képviselt sikerrel a magyar állammal szemben.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint egyébként tizenhat házi őrizetes van jelenleg szökésben. A házi őrizetesek száma 334, közülük 105-en Budapesten tartózkodnak.

A különös kegyetlenséggel elkövetett rablógyilkosságokkal és súlyos testi sértéssel vádolt ároktői bandára szabott "lex Ároktővel" vélhetően a kampányra fordul rá, hiszen a Fidesz frakcióvezetője szerint a módosítás indoka az, hogy az ilyen helyzetektől az országnak "meg kell védenie magát". A kampánycélt erősíti a váratlan bejelentés is, mivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium két napja lapunknak még azt a tájékoztatást adta, hogy ha a korábban lapunkban is ismertetett változásokat gyorsan el is fogadja az Országgyűlés, azok csak jövő januárjában léphetnek hatályba.

A változások közül a legfontosabb az előzetes letartóztatás idejének korlátlanná tétele: noha volt elképzelés a jelenlegi négy éves plafon öt évre emelésére, Rogán egyértelművé tette, hogy ezt elvetették. Szerepel még a módosítások között az automatikus nyomkövető, a szakértőknek szakvéleményeik elkészítésére adott 60 napos határidő, valamint az ügyeikkel csúszó bírók felelősségre vonása is, azonban a határtalan börtön ötlete azt jelenti, hogy a kormánypárt Európával is szembemenne.

Bár Rogán érvelt azzal, hogy Németországban is korlátlan az előzetes - ám egyúttal arányos a cselekmények súlyával is -, egy büntetőeljárás mégsem tart öt évig, mint lassan az ároktői ügy, a vádlottak elfogásától számítva. Romániában is mindössze 180 nap telik el a gyanúsítás és a vádemelés között.

Szerző

A takarékok is beleszólnak a büdzsébe

A takarékszövetkezetek integrálása miatt módosulhat a 2013. évi költségvetés: a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló, múlt hónapban született törvény alapján az idei büdzsé kiegészül az alapról szóló fejezettel, amelybe 135 milliárd 499,6 millió forint kerül. Az erről szóló törvényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terjesztette a parlament elé pénteken, a dokumentum az Országgyűlés honlapján jelent meg.

Az új fejezet beiktatása - és az egyéb módosítások - miatt a költségvetés bevételi és kiadási főösszege nő, valamint növekszik a hiány is, 39 milliárd forinttal.

A költségvetésbe 64. fejezetként beillesztett Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alap 135 milliárd 499,6 millió forintos kiadása két részből áll. Vagyoni hozzájárulásként 135 milliárd forintot kap belőle a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezet, további 499,6 millió forintot pedig működére használhat fel az alap. 

A javaslat 100 milliárd forinttal, 578 milliárd 255,1 millió forintra csökkenti a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet kiadási oldalát, és ugyancsak 100 milliárddal, 218 milliárd 488 millió forintra csökken a tárca támogatása.

A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai című fejezetbe is bekerül az új alap, ennek a fejezetnek a kiadási oldala 135 milliárd 499,6 millió forinttal növekszik. A költségvetési sorrendben következő - az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások - fejezetben pedig az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések emelkednek 6,450 milliárd forintról 10 milliárdra.

A módosítások miatt változnak az idei központi költségvetés főösszegei is. A kiadás bő 174 milliárddal 16 550 millió forintra, a bevétel 135 milliárddal 15 460 milliárd forintra, míg a hiány 39 milliárddal 1089 milliárd forintra emelkedik.

Az alapról egy hónapja született törvény. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja mint "elkülönített állami pénzalapjogi személy" célja a kis- és középvállalkozások megerősödésének elősegítésében kulcsszerepet játszó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete részére vagyon rendelkezésre bocsátása.

Az integrációs szervezet az alapból nyújtott vagyont az alaptevékenységéből származó feladatok ellátására, működési költségeinek finanszírozása, valamint oktatásra, képzésre, továbbképzésre használhatja fel.

Szerző

Törvénymódosítással erősítik az MMA-t

Elsősorban a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének erősítését célozza az a javaslat, amelyet az MMA-ról szóló törvény módosítására pénteken nyújtott be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlésnek.

Az előterjesztés az MMA rendes és levelező tagjai között a jogegyenlőség biztosítását, a köztestület társadalmasítását, továbbá művészetelméleti szakemberek köztestületi taggá választhatóságát indítványozza, a köztestületnek a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) egyenrangú státuszának megteremtése céljából - olvasható a parlament honlapjára felkerült dokumentumban.

A köztestület társadalmasítása jegyében a javaslat új tagsági kategória, az úgynevezett nem akadémikus tag bevezetését célozza a rendes és a levelező, valamint a tiszteletbeli és a pártoló tag mellett. A beadvány a levelező tagok számát 50 főben maximalizálja, és biztosítja a levelező tag számára a szavazati jogot az MMA közgyűlésein, továbbá az aktív és passzív választójogot a tisztségviselők megválasztásakor. Rendes taggá kizárólag az MMA levelező tagja választható.

A javaslat a legkiemelkedőbb, elismert művészek méltó életkörülményeinek életjáradék formájában történő biztosítására új művészeti díj, a Nemzet Művésze díj Országgyűlés általi megalapítását kezdeményezi. Ennek célja a legkiemelkedőbb, elismert művészek méltó életkörülményeinek életjáradék formájában történő biztosítása.

Az indoklás szerint az új díj adományozása túlmutat a köztestület keretein, ugyanakkor - mivel az új jogintézmény jól illeszkedik az MMA törvényben rögzített közfeladatainak ellátásához - a kitüntetés adományozásával kapcsolatos eljárás döntően az MMA szervezetére épül.

Szerző