Fidesz;készpénz;Országgyűlés;tranzakciós illeték;ATM-használat;BankRáció.hu;Gergely Péter;

- Ingyenpénz kétszer

Gőzerővel dolgozik a Fidesz a saját maga által, a tranzakciós illetékkel okozott probléma kijavításán. Jelesül azon, hogy levonással juthatnánk a fizetésünkhöz, ha kártyával kivesszük a számlánkról. Csakhogy a megoldás újabb és újabb problémákat vet föl.

Hiába fogadta el hétfőn az Országgyűlés a részben ingyenes készpénzfelvételről szóló törvénymódosítást, azzal kapcsolatban még számos kérdés tisztázatlan.

A kormányerők célja az volt, hogy a nettó átlagbért lehessen "kedvezményesen" felvenni, ezért februártól havonta legfeljebb kétszer, összesen 150 ezer forintig működik a díjmentes ATM-használat.

Viszont bárkinek lehet több számlája, de azt már nem szeretnék a jogalkotók, hogy mindegyikre érvényes legyen a "pénzügyi rezsicsökkentésnek" titulált intézkedés. (Mivel az egész tranzakciós illeték a Fidesz-többség műve, bátran nevezhetjük ezt a szóhasználatot cinikusnak.)

Így nyilatkozni kell majd december 1. és január 20. között annál a banknál, amely azt a számlánkat vezeti, amelyre szeretnénk érvényesíteni a kedvezményt. Az azonban mostanáig nem derült ki, a nyilatkozatokból ki, hogyan építi majd föl azt az adatbázist, amely az ellenőrzésre szolgál.

A nyilatkozatok kitöltése és leadása bizonyára akkor is tumultuózus jeleneteken okoz majd a fiókokban, ha Rogán Antal frakcióvezető saját javaslatához beadott módosításával lehetővé tette, hogy internetbank segítségével is megtehető legyen a nyilatkozat, hiszen a többség bizonyára személyesen intézkedik majd az utolsó napokban.

Az sem világos, ki vehet föl külön jutalék nélkül pénzt. Vajon a külföldiek is, ha itthoni bankfiókban van számlájuk? És az a magyar polgár, aki külföldön dolgozik? Nem látszik a megoldása a tipikusan házastársakat érintő esetnek sem, amikor több keresőnek van közös számlája. Ha ők csak egyszer vehetik igénybe a kedvezményt, kárt szenvednek el.

A bankok számára nem lesz illetékmentes az a bizonyos kétszeri felvétel, vagyis számlánként havi 900 forintos veszteséget (jelenleg hat ezrelék a tranzakciós illeték), ha úgy tetszik, egy újabb bankadód akár fel is írhatnak a veszteséglistára.

Ezt persze igyekeznek majd beszedni. A jobb, nagyobb bérátutalást kapó, jelentős megtakarítást kezelő ügyfelek számláinál erre inkább van lehetőség, még akkor is, ha a jogszabályok szerint csak az inflációval lehet emelni az egyes tételeket - mondta erről a Népszavának Gergely Péter, a BankRáció.hu szakértője.

Szerinte egyébként egyre inkább fehér holló lesz (csak a legeslegelitebb ügyfeleknek szánva) az olyan konstrukció, amely a kötelező két kivétnél többet enged ingyenesen. A legkisebb ügyfelek azonban alighanem tényleg nagyobb veszteséget okoznak majd a számlavezetőjüknek.

A kormány a havi kétszeri készpénzfelvétel bejelentése után arra is ígéretet tett, hogy a kártyás vásárlások is díjmentesek maradnak, hogy ne részesítsék előnyben a feketegazdaságnak, a számlamentes, követhetetlen ügyleteknek kedvező készpénzhasználatot. (Ebben az esetben a megoldás az lenne, hogy itt a bankoknak sem kellene befizetni a tranzakciós illetéket.)

A jogszabályalkotás folyamatában azonban eddig ez ügyben semmi sem történt. A Portfolió.hu úgy véli, nem is lesz ilyen módosítás, a Nemzetgazdasági Minisztérium nekik adott válasza megállapítja, hogy a kormány nem kezdeményezett ilyen törvénymódosítást.

Persze ami eddig nem történt meg, az még megtörténhet, Gergely Péter például úgy véli, abszurdum lenne, és tíz év banki innovációját tenné tönkre, ha a korszerű, kártyás tranzakciókat ilyen módon diszkriminálnák.

Az is igaz persze, ha ingyenes lesz a kártyás vásárlás, a kormányerők már akkor is öles léptekkel haladnak visszafelé, sokat tesznek a pénzügyi kultúra ellen.

A bankszámla használatának például nem az a legkorszerűbb módja, hogy a fizetésünket rögtön, egy vagy két darabban fölvesszük, márpedig csak ez lesz kedvezményes.

De természetesen maga az egész tranzakciós illeték, vagyis a számlahasználat megsarcolása eleve a készpénz felé terel, a bankok elkerülésére ösztönöz.

Máris módosítani kényszerűl a fejlesztési tárca a takarékszövetkezetek államosítással felérő integrációját elrendelő törvényt. Az uniós joggal és a hazai pénzintézeti törvénnyel való összevetés során súlyos zavarok mutatkoztak, de ezek orvoslása sem javít a takarékok helyzetén. Sőt. Az érdekvédelmi szervezetek fenntartják alkotmánybírósági beadványukat és a most módosított jogszabály sérelmes részeivel is kiegészítik azt.