A rendelkezéstervezetet jelenleg véleményezi Brüsszel, s annak a megfelelőségéről a hónap végéig dönt a közösség - tudtuk meg iparági szakértőktől. A benzin és a gázolaj megszínezése nagy valószínűséggel az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós irányelvvel ellentétes. Ugyanis abban az esetben, ha a törvény hatályba lépne, akkor a más uniós tagországból érkező jelöletlen üzemanyagok hazai forgalmazása tilos lenne. Emellett az EU-ban hatályban van egy üzemanyagok minőségére vonatkozó irányelv is, s az annak megfelelő hajtóanyagokat a közösség országain belül korlátozások nélkül lehet forgalmazni. Ez a direktíva pedig nem írja elő jelölő anyagok alkalmazását.
Szakértők szerint a hajtóanyagok vegyi úton történő átszínezésének semmi értelme, miután az a kormányzat állításai ellenére nem szorítaná vissza a feketekereskedelmet. A jelölőanyagokat ugyanis könnyen, házilagos módszerekkel is elő lehet állítani, így az ellenőrzésekkor csak nehezen lehetne megállapítani, hogy az adott üzemanyagot legális, vagy illegális módon jelölték meg. A színezési eljárás kötelezővé tétele ugyanakkor drágítaná a hazai üzemanyagokat, egyes becslések szerint literenként néhány forint rakódna a mostani árra. Nem beszélve arról a többletkiadásról, amely amiatt keletkezne, hogy a hajtóanyagot a finomítókból a színezékbekeverő állomásokra kell szállítani, mielőtt az a kutakhoz jutna. Ez különösen gondot okozna a hajón és a vasúton érkező szállítmányok esetében. Mindezek mellett a hazai törvények tiltják, hogy úgynevezett halogéneket keverjenek az üzemanyagokba, márpedig a kormányzat ilyen anyagokkal színeztetné a benzint és a gázolajat - jegyzik meg szakemberek.
Az eredeti tervek szerint a kőolajtermék megjelölést előíró jogszabály még idén hatályba lépett volna, a határidőt azonban a rendelkezés aggályos mivolta miatt a jövő év közepére tolta ki a kormányzat. Ha Brüsszel nemet mond a tervezetre, akkor a jogszabály nem is válhat hatályossá.