"Nincs olyan adat, amely bizonyítaná, hogy a társaság a bányajáradékok fizetését illetően a versenytársaihoz képest kedvezőbb elbánásban részesült volna" – állapította meg indoklásában a luxembourgi székhelyű uniós ítélkező fórum, elvetve a brüsszeli bizottságnak, az Európai Unió javaslattevő-végrehajtó intézményének ezzel kapcsolatos álláspontját.
A magyar bányászati törvény értelmében a kitermelési engedéllyel rendelkező bányavállalkozók a szénhidrogének, a kőolaj és a földgáz kitermelése után bányajáradékot kötelesek fizetni az államnak. A bányajáradék mértékét 2008-ig főszabály szerint a kitermelt nyersanyag értékének 12 százalékában határozták meg. A bányászati törvényt azonban 2007-ben módosították, és a bányajáradék mértékét 2008. január 8-i hatállyal főszabály szerint 30 százalékra emelték. Ez az emelés azonban nem érintette a Mol mezőit, amelyekre egy korábbi kormány-Mol megállapodás miatt továbbra is a 2005-ben meghatározott mértékek vonatkoztak.
Az Európai Bizottság 2010 júniusában azt állapította meg, hogy a Mol-ra érvényesített bányajáradék-megállapodás és a Mol versenytársaira irányadó bányajáradék-emelés együttesen a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül. A brüsszeli bizottság felszólította Magyarországot, hogy téríttesse vissza a Mollal ezt a támogatást, amelynek összege 2008-ban 28 milliárd 445 millió forint (mintegy 96,6 millió euró), 2009-ben pedig egymilliárd 942 millió forint (csaknem 6,6 millió euró) volt.
A Mol az Európai Bizottság határozatát megsemmisítés iránti keresettel támadta meg a luxembourgi uniós törvényszék előtt, amely most semmissé tette a bizottsági döntést.
A horvátok megvennék a Mol INA részvényeit
Ellentmondott főnökének, Zoran Milanovic miniszterelnöknek Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter, aki kijelentette, hogy Zágráb alternatív forrásokat keres ahhoz, kivásárolja a Mol Nyrt.-t a horvát olajtársaságból, az INA-ból. A kormányfő a hét végén még arról beszélt, hogy kalandor lépés lenne a 49,1 százalékos részesedés megvétele, miután Horvátországnak nincsenek meg ehhez a pénzügyi eszközei. Vrdorjak viszont a hét elején már úgy nyilatkozott a horvát állami rádióban, hogy a kormány alapvetően a Mol pakettjének megvásárlásában érdekelt. Ennek értékét 19 milliárd kunára (3,3 milliárd dollár) teszik. A lépés persze Horvátország magas államadóssága miatt nem lenne könnyű. Az egyik lehetőség, hogy a horvát nyugdíjalapot használnák fel az INA kivásárlására - árulta el a gazdasági miniszter. Zágráb ugyanakkor folytatni akarja a tárgyalásokat a Mollal az INA menedzsmentjének módosításáról is, függetlenül attól, hogyan döntenek a tulajdonlással kapcsolatban - tette hozzá. A horvát olajtársaságot kisebbségi tulajdona ellenére a magyar tulajdonos irányítja.
