Kitolják az adóelévülést

Publikálás dátuma
2013.11.13. 20:15
Illusztráció. FOTÓ: Bielik István.
Hiába bástyázza körül a magyar jogrend garanciális szabályokkal az adóhivatal eljárását a szerinte az adót meg nem fizető adózók érdekében, a NAV ki tud bújni ezen rendelkezések alól. Jövőre pedig gyakorlatilag még a hatóság eljárásának időkorlátja is megszűnik - állítja egy szakértő.

Az adótörvények jövő évi változtatásait tartalmazó kormányzati törvényjavaslat 151. paragrafusa az adózás rendjéről szóló törvény (art) 164. paragrafusát egészítené ki így: "(1c)

Az adó megállapításához való jog elévülése az (1a)-(1b) pontok szerinti büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik.

" Angyal József okleveles adószakértő úgy véli, ha a parlament így szavazza meg a törvényt (márpedig eddig nem érkezett olyan módosító, amely eltörölné a 151. paragrafust), tovább romlik azon adózók helyzete, akik, amelyek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint kevesebb adót fizettek a szükségesnél.

Az art jogállami módon rendezi az adóhiány feltárását. Az adózó észrevételt tehet, fellebezhet a megállapítás ellen. Már jelenleg is gyakorlat - állítja Angyal -, hogy a NAV igyekszik nem az art keretei között kezelni az ilyen ügyeket. Ennek módja, hogy adócsalásért feljelentést tesznek, vagyis kvázi kiszervezik az ügyet. (Adócsalás elvileg akkor áll fenn, ha az adózó szándékosan hozta létre az adóhiányt.) Az így induló büntetőeljárás szabályai egészen mások, nincs észrevétel, fellebbezés, még az iratokba is csak korlátozottan tekinthet bele az adózó, amikor megszületik a vádemelés.

Az imént említett kiszervezés egyébként elég speciálisan zajlik, az adóhatóság és a pénzügyőrség egyesítése miatt a büntetőügyben ezekben az eljárásokban a nyomozóhatóság is a NAV keretei között működik, a regionális nyomozóhivatalok járnak el, de persze már nem az art által meghatározott módon. A nyomozóhatóság ilyenkor egyetlen külső szakértő véleményére alapozva mondja, hogy adócsalás történt. Angyal saját honlapján be is mutat egy ilyen esetet.

Jövőre még nehezebb helyzetbe kerülhetnek az érintett adózók, ugyanis a megkezdett büntetőügy jogerős lezárásáig (vagyis a gyakorlatban előre meghatározhatatlan ideig) nyugszik majd az elévülés. Vagyis a büntetőeljárás megindítása után az eddigieknél több ideje lesz az adóhivatalnak, hogy - immár a büntetőügyre hivatkozva - adóhiányt állapítson meg. 

Természetesen az a társadalom érdeke, hogy az adócsalókat elkapják, ám az elévülés nem véletlenül került általános érvénnyel a jogrendbe. Nyilván nem helyes, ha a jogalanyok korlátlan ideig fenyegetve érezhetik magukat, amíg kiderül, hogy amit tettek, azért bűnhődnek-e.

Párhuzam vonható az előzetes letartóztatás lehetőségének - szintén most napirenden lévő - korlátlan meghosszabbításával bizonyos esetekben. Senki sem szeretné, ha a gyilkosok szabadon mászkálhatnának az utcán, ugyanakkor az igazságszolgáltatást sem lehet végtelen sokáig elhúzni, a hatóságokat rá kell szorítani, hogy eljárásukat fejezzék be záros határidőn belül. Az adóhiány elévülése alapesetben jelenleg öt év (ami az adóév, az adófizetés sajátosságai miatt a gyakorlatban majdnem hét évet is jelenthet). Az adócsalás minősített eseteiben (például bűnszervezetben elkövetve), ha a kiszabható büntetési tétel ennél több, akkor az elévülés ideje is azonos a potenciális büntetésével.

A TASZ a kiugrott adóhivatalos mellett

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vállalja Horváth András egykori adóhivatali revizor védelmét az esetleges büntetőeljárásban. Erre azért kerülhet sor, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feljelentette volt alkalmazottját "tekintettel az intézmény működését érintő megalapozatlan, rágalmazó kijelentéseire".
Horváth arról írt illetve beszélt a sajtóban, hogy az adóhivatal vezetői szándékosan eltussolnak (elsősorban áfával és tb-járulékkal kapcsolatos) adócsalási ügyeket.
A civilszervezet kifogásolja, hogy a közérdekű bejelentő által elmondottak nyomán sokáig nem történt semmi, végül egy kétnapos, hétvégi átvilágítás során semmilyen jogsértést nem tártak fel az adóhatóságnál. A TASZ közérdekű adatigénylést nyújtott be e vizsgálat részleteinek megismerésére. A jogvédők úgy vélik, a hivatalosan a közérdekű bejelentők védelmét szolgálni hivatott törvény és az azt leváltó, négy hete megszavazott új törvény egyaránt alkalmatlan arra, hogy megfelelő védelmet biztosítson számukra.

Szerző

Elemzést készít az EB a magyar gazdaságról is

Az Európai Bizottság úgynevezett mélyreható elemzést készít tizenhat uniós ország között a magyar gazdaságáról is tavaszra, miután a magyar gazdaság javuló tendenciái mellett két külső és két belső, potenciálisan egyensúlytalansághoz vezető tényezőt azonosítottak - közölte szerdán az Európai Bizottság.

Brüsszel 11 makrogazdasági mutatón keresztül vizsgálta, szükséges-e Magyarország esetében mélyreható vizsgálat, és megállapították: ugyan javul, de messze meghaladja a meghatározott küszöbértéket Magyarország nettó nemzetközi befektetési pozíciója (NIIP), amely a bizottság adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) mínusz 103 százaléka, a tűréshatárt jelentő 35 százalékkal szemben. A legtöbb uniós országhoz hasonló mértékben, 17,8 százalékot veszített Magyarország exportpiaci részesedéséből, itt a küszöbérték mindössze 6 százalék.

A külső egyensúlytalansági tényezők mellett belső kockázatként azonosítja Brüsszel a "némileg csökkenő, de a küszöbértéket továbbra is jelentősen meghaladó", a GDP 80 százalékát kitevő államadósságot és a 11 százalékos munkanélküliséget.
A magyar gazdaságról készített rövid szöveges értékelésben a bizottság azt állapítja meg, hogy a NIIP javulásához 2009 óta hozzájárul a pozitív folyó fizetési mérleg, ám rámutat, hogy a mérleg azért pozitív, mert a belső kereslet tartósan alacsony, az export teljesítménye pedig gyenge, noha nincsenek arra utaló markáns jelek, hogy Magyarország veszített volna versenyképességéből a költségek terén.
A szöveges elemzés szerint folyamatban van mind az állami, mind a magánszektor adósságleépítése, de vannak még jelentős kockázati tényezők.

Az Európai Bizottság megítélése szerint az ingatlanárak folyamatos csökkenése és a pénzügyi szektorra nehezedő "túlzott terhek" akadályozzák a normális hitelezési tevékenység újraindulását, és a pénzügyi stabilitásra is kockázatot jelentenek. A csökkenő, de magas államadósság az alacsony növekedési potenciállal együtt sérülékennyé teszi Magyarországot, ami a relatíve magas kötvényhozamokban mutatkozik meg - állapítja meg az Európai Bizottság. Megjegyzi a bizottság továbbá, hogy a magyar munkanélküliség meghaladja a 10 százalékos küszöbértéket, a válság kezdete óta a fiatalkori munkanélküliség és a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya is emelkedett.

Magyarországról tavasszal azt állapította meg a bizottság, hogy van ugyan egyensúlytalanság, de nem túlzott, a külső egyensúly például javult. Mindazonáltal Brüsszel döntő politikai lépéseket sürgetett, most pedig alapvetően azt szeretné ellenőrizni, történtek-e ilyen lépések, s fennállnak-e még az egyensúlytalansági tényezők.
Legutóbb, idén tavasszal 13 országról készült ilyen elemzés. A vizsgált államok köre most Németországgal, Luxemburggal és Horvátországgal bővül.

Ezzel egy időben Brüsszel azt is közzétette, hogyan állnak a tagállamok a nyáron elfogadott úgynevezett országspecifikus ajánlások végrehajtásával. Brüsszel megállapítja, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését követően a magyar hatóságok "enyhén expanzív fiskális pozíciót foglaltak el", az előrejelzés szerint jövőre a megengedett legnagyobb, a GDP 3 százaléka lesz a költségvetési deficit, s "jelentős deficitnövelő kockázatok" érzékelhetők.

"A legutóbbi költségvetési döntések nem utalnak növekedéspártibb változásra a fiskális stratégiában" - írja a bizottság.
A monetáris területen a bizottság megállapítja, hogy a jegybank növekedési hitelprogramjának köszönhetően a kis- és közepes vállalkozások hitelezési lehetőségei bővültek, s kevésbé kitettek ezek a cégek a devizalapú hitelek kockázatainak. Brüsszel szerint ugyanakkor ennek a programnak középtávon fiskális egyenlegrontó hatása lehet.

Ronthatja ugyanakkor a bizottság szerint a hitelkínálatot a devizahitelesek további kormányzati megsegítése és az ezzel járó költség, valamint, hogy 2013-ban emelkedett a bankadó. Méltatja a bizottság, hogy a pénzügyi szektor felügyelete a jegybankhoz került, mert ez növeli a jegybank "makro- és mikroprudenciális eszköztárát" és rendkívüli helyzetekben bevethető eszközeit.

A növekedés területén Magyarország elmarad a térségbeli országoktól, Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákitól - állapítja meg a bizottság, amit az eladósodott szektorok adósságleépítésével és a romló üzleti környezettel magyaráz. Ez utóbbit az Európai Bizottság szerint főleg a kiszámíthatóság hiánya és a kormányzati intézkedések torzító hatása okozza, amelyek "egyre nagyobb számú korlátozást rónak a befektetőkre". Bírálja Brüsszel emellett a vállalati adóztatás minőségét, különösen a pénzügyi szektorban.

A munkaerőpiacon Brüsszel szerint a fiatalok munkanélkülisége és a tartós munkanélküliség ad okot különösen aggodalomra, amellett, hogy általánosságban is alacsony a foglalkoztatás Magyarországon. Készül az ifjúsági garancia program magyarországi megvalósítása, a közmunkaprogram pedig segít kordában tartani a munkanélküliséget, ám ennek hosszú távú alkalmazhatósága még bizonyításra vár - vélekedik az Európai Bizottság. A tervezett "aktivációs elem" Brüsszel szerint jó irányba tett lépés, de egyszeri intézkedés. A bizottság arra is kitér, hogy a kormány célzott kedvezményekkel igyekszik ösztönözni a keresletet a munkaerőpiacon, ám ennek hatása egyelőre nem érzékelhető.
"A teljes aktív munkaerő mérsékelt növekedése mellett, növekszik a szegénység és a társadalmi kirekesztés, és sokan kénytelenek súlyos anyagi nélkülözéssel szembenézni" - áll a brüsszeli dokumentumban, amely szerint ehhez a folyamathoz a munkanélküli segély mértékének és időtartamának csökkentése, valamint a segélyekre jogosultak körének szűkítése is hozzájárult.

Szerző

Tragikus szintű munkanélküliség sújtja a fiatalokat Európában

Publikálás dátuma
2013.11.13. 18:27
Fotó: Christopher Furlong/Getty Images.
Európa vezetői második alkalommal tartottak csúcstalálkozót a fiatalok munkanélkülisége kapcsán, ezúttal Párizsban. Az eseményen lesújtó adatokat hoztak nyilvánosságra, és a képzési programok, illeteve a munkerőpiacra lépés támogatása mellett a vállalatok alapításának támogatását is az egyik legfőbb célkitűzésként határozták meg.

Tíz év alatt megduplázódott a munkanélküliség aránya a fiatalok körében - derül ki az Európai Bizottság és az OECD által kiadott felmérésből (Policy Brief on Youth Entrepreneurship), amely a fiatal vállalkozók helyzetét mutatja be az EU országaiban. A kutatásból kiderül, hogy a kontinens fiataljai egyre nyitottabbak a vállalkozásra. A 15 és 24 év közötti válaszadók 40%-a, a 24 és 39 év közöttiek 42%-a tervezi, hogy vállalkozást alapít és azt sikerre is viszi. Jelenleg csaknem 6 millió 25 év alatti állástalan fiatalnak nincs egzisztenciája.

A hazai 20 és 35 év közötti fiatalok körében végzett, a Bridge Budapest megbízásából készült idei kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek csupán 28%-a szeretne saját vállalkozást alapítani, ezért is szükséges a magyar fiatalok vállalkozói kedvének növelése. A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége évek óta ezekre a problémákra igyekszik hatékony megoldásokat nyújtani. „Már régóta igyekszünk abban segíteni a fiatalokat, hogy minél többen képesek legyenek vállalkozóként sikereket elérni, és kortársakat alkalmazni. Tapasztalataink alapján azok a fiatalok, akik már vállalkozók, cégükben szívesen alkalmaznak más fiatalokat, aminek pozitív hatása van az ifjúsági munkanélküliségre” - nyilatkozta Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének alapító elnöke.

A jövő héten induló Fiatal Vállalkozók Hete kiemelt jelentőség bír, hiszen az elmúlt öt év alatt számos, mára sikeres fiatalt indított el vállalkozói pályáján, valamint sokaknak segített  kitörni a munkanélküliségből.

Szerző