Előfizetés

Gyermeket szült egy halott asszony Debrecenben

Publikálás dátuma
2013.11.13. 19:43
Szócska Miklós, Fülesdi Béla és Molnár Csilla. Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI.
Már otthon növekszik az a baba, akit fogantatásának 27. hetében, három hónapig agyhalottként kórházban kezelt édesanyja méhéből császármetszéssel segítettek világra a nyáron a debreceni szülészeti klinikán - közölte Fülesdi Béla, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DEOEC) elnöke. A világon példa nélküli módon a szülés után a 31 éves agyhalott asszony öt szervét négy, szervátültetésre váró beteg kapta meg - tette hozzá az aneszteziológus professzor.

"Egy életből öt élet lett" - fogalmazott az egészségügyi államtitkár a sajtótájékoztatón. Szócska Miklós köszönetet mondott a rendhagyó esetben közreműködő orvosoknak és szakdolgozóknak, valamint az elhunyt édesanya családjának, akik "az életet választották", vagyis a gyermek megszületése és az ép szervek átültetése mellett döntöttek. 

Molnár Csilla egyetemi docens, aneszteziológus-intenzívterápiás orvos, az idegsebészeti intenzív osztály vezetője felidézte, hogy a terhessége 15. hetében járó nőt agyvérzés miatt életveszélyes állapotban vitte mentőhelikopter áprilisban a DEOEC idegsebészeti klinikájára. Ott megműtötték, de két nappal később beállt nála az agyhalál, a magzat viszont nemcsak élt, hanem az ultrahangvizsgálat szerint élénken mozgott - tette hozzá.

A váratlanul drámai helyzetbe került apa, az asszony szülei és orvosai is rendkívüli helyzetbe kerültek: hagyják-e meghalni a 15 hetes magzatot vagy próbálják meg a szinte lehetetlent, fenntartani az agyhalott anya szervezetének működését, és felnevelni az anyaméhben a magzatot addig, amíg életképesen megszülethet a gyermek. Végül az élet mellett döntöttek - mondta Molnár Csilla. A lelki megpróbáltatás és az orvosszakmai kihívás is óriási volt: egy halottnak tekinthető asszony szervtámogató kezelése zajlott, magzata védelme és későbbi világrajövetele érdekében - tette hozzá.

Fülesdi Béla megjegyezte: tizenegy orvosi szakma összefogásának és kilencven napig tartó küzdelmének eredményeként született meg császármetszéssel a terhesség 27. hetében az egészséges, 1420 grammos baba. Balla György akadémikus, a DEOEC gyermekgyógyászati intézetének igazgatója felidézte újszülöttosztályuk mottóját, amely szerint mindenkinek esélyt kell adni. A céljuk az volt, hogy legalább a terhesség 24. hetéig az anyaméh táplálja a magzatot és utána egészségesen világra segítsék. Megszámlálhatatlanul sok orvosi problémát leküzdve eredményesen növelték az agyhalott nő méhében a magzatot, egyfajta "jelzőrendszer" volt az anyaméhben, folyamatos információkkal szolgáltatva arról, hogy a méhlepény életképes - fűzte hozzá a professzor.

Kovács Tamás Szilveszter szülész-nőgyógyász egyetemi docens a sajtótájékoztatón felidézte: sokáig nem volt biztos abban, van-e joguk egy emberi lényt előre tervezetten arra ítélni, hogy anya nélkül jöjjön a világra, így élje le életét. Végül a találkozások a családdal győzték meg arról, hogy a gyermek az elhunyt anya továbbélését jelentheti majd a gyászoló apának és a nagyszülőknek - tette hozzá.

A baba egyébként a terhesség 20. hetében - amikor kiderült a neme - az intenzív osztály dolgozóinak biztatására nevet kapott a családtól. A nővérek ezután nevén szólították, beszéltek hozzá, a kórteremben folyamatosan szólt a rádió, hogy a magzat mindig halljon emberi szót és zenét. A sajtótájékoztatón a család kérésére nem árulták el a gyerek nemét. A császármetszés után az orvosok és a családtagok úgy döntöttek, hogy az agyhalott édesanya szerveivel másokon is segítenek: négy beteg kapta meg az asszony szívét, máját, hasnyálmirigyét és két veséjét - közölte Fülesdi Béla, aki elmondta azt is: a nemzetközi szakirodalomban csak néhány olyan esetet ismernek, amikor a magzatok agyhalott anyától világra jöttek, de ők idősebb terhességi korban voltak. Ez az első eset, hogy az agyhalál bekövetkezte után 92 napon át transzplantálható állapotban tartották, majd átültették az agyhalott szerveit - mondta a professzor.

MSZP: megengedhetetlen a CBA munkahelyi propagandája

Az MSZP szerint munkahelyen megengedhetetlen politikai propagandát folytatott a CBA vezetősége.

Simon Gábor, a szocialista párt elnökhelyettese az MTI-nek szerdán küldött közleményében azt írta: az MSZP megütközéssel értesült arról, hogy Baldauf László, a CBA élelmiszer-kereskedelmi lánc elnöke és Lázár Vilmos, a cég felügyelőbizottságának elnöke arra szólította fel a vállalat munkatársait, hogy vegyenek részt az október 23-ai Békemeneten.

A cégvezetők kijelentései nemcsak az általuk "posztkommunista, liberális gazembereknek" titulált ellenzékre, hanem minden demokratikusan gondolkodó, eddig a CBA áruházaiban vásárló állampolgárra nézve is sértők - fűzte hozzá.
Simon Gábor megjegyezte, egy magáncég tulajdonosainak és vezetőségének politikai rokonszenve szigorúan magánügy, éppúgy, mint a cég dolgozóié. Ezzel kapcsolatos elvárásoknak, pressziónak a rendszerváltozás utáni Magyarországon eddig nem volt tere - írta.

A Népszava kedden számolt be arról, hogy a CBA belső információs körlevelében megjelent a társaság két résztulajdonosának, Baldauf Lászlónak és Lázár Vilmosnak az a magánjellegű felhívása, amelyben az október 23-ai Békemenetre hívták a dolgozókat.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerdán azt közölte a lappal, hogy a CBA-vezetők magánemberként invitálták az üzletlánc dolgozóit a Békemenetre, a részvétel nem volt kötelező és nem vezettek listát arról, hogy ki megy el és ki nem.

MSZP: megengedhetetlen a CBA munkahelyi propagandája

Az MSZP szerint munkahelyen megengedhetetlen politikai propagandát folytatott a CBA vezetősége.

Simon Gábor, a szocialista párt elnökhelyettese az MTI-nek szerdán küldött közleményében azt írta: az MSZP megütközéssel értesült arról, hogy Baldauf László, a CBA élelmiszer-kereskedelmi lánc elnöke és Lázár Vilmos, a cég felügyelőbizottságának elnöke arra szólította fel a vállalat munkatársait, hogy vegyenek részt az október 23-ai Békemeneten.

A cégvezetők kijelentései nemcsak az általuk "posztkommunista, liberális gazembereknek" titulált ellenzékre, hanem minden demokratikusan gondolkodó, eddig a CBA áruházaiban vásárló állampolgárra nézve is sértők - fűzte hozzá.
Simon Gábor megjegyezte, egy magáncég tulajdonosainak és vezetőségének politikai rokonszenve szigorúan magánügy, éppúgy, mint a cég dolgozóié. Ezzel kapcsolatos elvárásoknak, pressziónak a rendszerváltozás utáni Magyarországon eddig nem volt tere - írta.

A Népszava kedden számolt be arról, hogy a CBA belső információs körlevelében megjelent a társaság két résztulajdonosának, Baldauf Lászlónak és Lázár Vilmosnak az a magánjellegű felhívása, amelyben az október 23-ai Békemenetre hívták a dolgozókat.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerdán azt közölte a lappal, hogy a CBA-vezetők magánemberként invitálták az üzletlánc dolgozóit a Békemenetre, a részvétel nem volt kötelező és nem vezettek listát arról, hogy ki megy el és ki nem.