Az MSZP-s országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi, hogy milyen intézkedéseket tesz a tárca annak érdekében, hogy a menekülteknek ne Balassagyarmat utcáin kelljen élniük, ám Pintér válaszából egyértelműen látszik, fogalma sincs, kikről van szó.
"A területen maradási jog nem illeti meg azokat a külföldieket, akik illegálisan érkeztek hazánkba és nem kérték Magyarország védelmét" - rögzíti válaszában, csakhogy a balassagyarmati közösségi szálláson élő külföldiek már kértek védelmet, és egy részüknek az ügye még nem zárult le.
A kérelmek benyújtását az is igazolja, hogy a tábor egyik lakója, egy nyolchónapos terhes szomáliai lány október végén meg is kapta az úgynevezett oltalmazotti státuszt.
Levelét folytatva később azokról ejt szót a belügyminiszter, akik már megkapták a védelmi státuszt, rögzítve, hogy azok havi támogatásra jogosultak.
Márpedig a közösségi szálláson élők között ilyenek sincsenek, hiszen még a védelmi státuszra várnak, vagyis a belügyminiszter megint mellébeszél.
Bajban azok vannak, akiket úgy tehetnek utcára, hogy még az ügyükben nem született döntés; az ő problémájukra nem reagált most Pintér.
Ez az abszurd helyzet pedig azért állt elő, mert a szeptember elsejétől érvényes új menedékjogi szabályok szerint a korábbi 18 hónap helyett már csak két hónapig tartózkodhatnak a közösségi szállásokon a menedékkérők.
A múlt héten megkérdeztük a Belügyminisztériumot is, terveznek-e újabb törvénymódosítást, meghosszabbítandó a két hónapos határidőt, ám azt írták: "törvénymódosítás jelenleg nincs napirenden".
Az MSZP azt javasolta a jogszabályok megváltoztatásakor a parlamentben, hogy hat hónap legyen ez az időszak. Mint beszámoltunk róla, Székely László ombudsman lapunk cikke nyomán hivatalból indított vizsgálatot a balassagyarmati közösségi szállás ügyében.