Alkotmánybírák "korhatár nélkül"

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban bírálja az alkotmánybírák 70 éves korhatárának eltörlését, és az új szabálynak a már megválasztottakra való kiterjesztését.

A kormány úgy akarja módosítani az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvényt, hogy a már megválasztott alkotmánybírák mandátuma ne szűnjön meg a 70. életévük betöltésével, hanem mindaddig hivatalban maradjanak, ameddig a tizenkét éves mandátumukat ki nem töltik. Az a szabály, hogy az alkotmánybírák megbízatási ideje legfeljebb 70. életévükig tart, az AB létrejötte óta mindeddig érvényesült. A jogvédők szerint alkotmányosan nem indokolható az, hogy a bírói megbízatás betöltésének lényeges feltételein a jogalkotó „menetközben”, a tisztséget aktuálisan viselő személyekre is kiterjedő hatállyal módosítson - olvasható a Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban. 

A közlemény így folytatódik: "Az eddigi rend felrúgása egyértelmű folytatása az AB politikai megszállásának. A kormánypárt már 2010-ben úgy változtatta meg az alkotmánybírák jelölési szabályait, hogy egyetlen ellenzéki párt támogatása nélkül is javaslatot tudott tenni az alkotmánybírák személyére. Ezen szabály elfogadása után választották meg Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány egyik miniszterét, és Bihari Mihályt. Ezt követően felemelték a testület tagjainak létszámát 11-ről 15-re, és ennek révén egypárti jelöléssel és támogatással öt új alkotmánybírót szavaztak meg. A 70 éves szabály alapján idén még két alkotmánybíró mandátuma szűnt meg – köztük Biharié –, akiknek helyére a kormánypártok ismét saját embereiket állíthatták. Így állhatott elő az a helyzet, hogy ma nyolc hivatalban lévő bíró, az alkotmánybírák többsége olyan eljárásban nyerte el megbízatását, amelyben a szabályok a kormánypártok exkluzív jogaként biztosították saját támogatottjaik alkotmánybíróvá választását.

A készülő szabály szerint öt újonnan megválasztott alkotmánybíró mandátuma nem fog megszűnni a 70. életéve betöltésével. Balsai István mandátuma 6 évvel és 5 hónappal, Dienes-Oehm Egoné 8 évvel és 8 hónappal, Pokol Béláé 3 évvel és 4 hónappal, Salamon Lászlóé 7 évvel és 2 hónappal, míg Szívós Máriáé 3 évvel és 9 hónnappal hosszabbodik meg.

A kétharmados többség közel háromszáz bíró megbízatását szüntette meg a hetvenéves életkorhatár elérése előtt hasonló, csak éppen a nyugdíjkorhatárt csökkentő törvénymódosítási technikával. A kizárólag a kormánypárt által immár tizenkét évre megválasztott alkotmánybírák azonban közel 80 évesen is bíráskodhatnak majd.

Az egypárti támogatással, politikai és társadalmi konszenzus nélkül elfogadott Alaptörvényt tehát még több parlamenti cikluson át olyan alkotmánybírák fogják értelmezni és alkalmazni, akiket politikai konszenzus nélkül választottak meg, és egyoldalú politikai megfontolások alapján tartanak meg a törvényben előírt életkoruk betöltése után is." - olvasható a Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban, amelyet idekattintva teljes terjedelmében is elolvashat.

Szerző

Átjelentkeztek a DK-ba az ásotthalmi MSZP-sek

Mind a kilenc MSZP-s a Demokratikus Koalíció színeiben folytatja pályafutását - írja a szegedma.hu. A párt szóvivője szerint 1-2 hónapon belül ismét megkezdődhetnek a tárgyalások az MSZP-vel és az Együtt-PM-mel az együttműködésről.

A Fidesz leváltására készül a Demokratikus Koalíció is, ehhez azonban közös lista, közös miniszterelnök és közös egyéni jelölt kell az ellenzéki oldalon – közölte sajtótájékoztatóján Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője, amelyről a szegedma.hu számolt be.

“Az ásotthalmi MSZP szervezete a napokban megkereste a Demokratikus Koalíciót, hogy szeretnének csatlakozni a párthoz, mert úgy érzik: a DK rendelkezik megfelelő háttérrel Orbán Viktor uralmának megdöntéséhez” – hangsúlyozta Gréczy Zsolt. Erre egyetlen példát említett a napokban: Mosonmagyaróvár egy szocialista képviselője két napja szintén átjelentkezett a DK-ba.

A szóvivő szerint abban bíznak, hogy 1-2 hónapon belül ismét megkezdődhetnek a tárgyalások a három párt együttműködéséről. “Mivel Orbán tönkretette a tisztességes választási rendszert, így szövetségbe tömörülve, együtt kell leváltani őt a demokratikus baloldalnak” – emelte ki. Választójogi értelemben jelenleg a DK a legerősebb a hazai pártok közül, hiszen egyedül ő nevezte meg mind a 106 képviselőjelöltjét – ez pedig így is marad, míg az ellenzéki oldalon nincs teljeskörű megállapodása – mondta Gréczy. Hozzátette azonban, hogy ha a szükség úgy kívánja, a kormány leváltásának érdekében bármelyik képviselőjelöltjük kész visszalépni - olvasható a szegedma.hu oldalon.

Szerző

Elfogadta a főváros a hajléktalanokat kitiltó rendeletet

Publikálás dátuma
2013.11.14. 17:27
Hiába tiltakoztak, megszavazta a főváros a hajléktalanokat kitiltó rendeletet. FOTÓ: K 2 PRESS
Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön azt a rendeletet, amely jogellenesnek minősíti az életvitelszerű tartózkodást egyes közterületeken.

A határozatot a Fidesz-KDNP és a Jobbik 21 igen szavazatával fogadták el, az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért 12 politikusa nemmel szavazott.

Eszerint jogellenes lesz az életvitelszerű tartózkodás a világörökségi területeken, a megállókban, állomásokon, utasvárókban, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a Népligetben. Ugyancsak tiltott terület lesz 29 kiemelt aluljáró és a bejárataiktól számított 50 méteres körzetek. Ezek között szerepelnek egyebek mellett a metróaluljárók, az Ajtósi Dürer sor, a Bocskai út-Fehérvári út, a Flórián tér, a Goldmann György tér, a Margit híd budai hídfő, a Móricz Zsigmond körtér aluljárói, több Váci úti kereszteződés aluljárója, valamint a Ferdinánd híd alatti és a Podmaniczky út-Bulcsú utcai gyalogos aluljáró.
A tilalom kiterjed a játszóterek, köztemetők, és gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, felsőoktatási intézmények ingatlanjaira, valamint a 100 méteres körzetükre. A tervezetben szerepelnek továbbá a hidak és a felüljárók, valamint a lépcsőik.

A kerületi önkormányzatok közül a II., a IV., a VI., a IX., a X., a XI., a XIII., a XIV., a XVI., a XVII, a XVIII., a XX., a XXI. és a XXII. kerület kérte további területek rendeletbe foglalását, ezek a törvény erejénél fogva a rendelet részei.

A több mint két órás vitában Tarlós István főpolgármester arról beszélt: sajnálja, hogy egyesek megpróbálnak politikai hasznot kovácsolni a kérdésből, olyat azonban nem mondanak, ami a megoldás irányába vezetne. Súlyosan demagógnak nevezte a kritikákat, és kitért arra is, hogy a szocialista vezetésű XIII. kerület milyen szigorú tilalmat határozott meg.

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kerületi szocialista polgármesterrel nem ért egyet, de ez nem menti fel a főváros és az Országgyűlés fideszes többségét. A politikus szerint a rendelet el akarja tüntetni a hajléktalanokat, de nem oldja meg a hajléktalanság kérdését.

György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes szerint senki nem tett annyit a helyzet javítása érdekében, mint a kormány és a főváros, és kikérte magának, hogy a hajléktalanságot büntetni akarnák. Utalt arra is, hogy az előző városvezetők utolsó négy évében 131 embert fagyott halálra Budapest utcáin, míg az elmúlt három évben egy.
Somfai Ágnes, a Párbeszéd Magyarországért fővárosi politikusa embertelennek, feleslegesnek és betarthatatlannak nevezte a rendeletet, amely álláspontja szerint kriminalizál.

Szabó György, a Jobbik képviselője arról beszélt: akiket az utcán látnak, törvényen kívülinek tartják magukat és képzelt szabadságjogaikkal élnek vissza, ezért támogatják a helyzet rendezését.
 A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Szerző