Téma volt a zsinaton a Horthy-szoboravató

"Akkurátus és fokozatos" egyházjogi eljárás lefolytatását ígérte az ügy "súlyossága" miatt a Horthy-szoboravatóval összefüggésben a református egyház zsinatának írt levelében Bölcskei Gusztáv.

A püspök emlékeztetett a fegyelmi vizsgálatra, amely azt hivatott kideríteni, terheli-e felelősség ifjabb Hegedűs Lorántot, a szoboravatónak helyt adó Szabadság téri református templom lelkészét. Hegedűs a listázást emlegető jobbikos Gyöngyösi Mártonnal és az egykori kormányzót dicsőítő emberekkel avatott, miközben az utcán tüntetők tiltakoztak.
Bölcskei közölte: várják a fegyelmi lezárását, de fontos lenne, hogy a rendezvényen részt vevő összes lelkipásztorral szemben "megtegyék a szükséges jogi lépéseket".

Jelezte azt is, nemrég Dél-Koreában az Egyházak Világtanácsán több, az ügy miatt felháborodott európai egyházi vezetővel is találkozott. Kitért a szoboravatót övező "hisztériakeltésre" is, de úgy folytatta: "választ kell találjunk arra (...) elfogadható-e, hogy egyes helyi személyes vagy politikai szándékok nyomán az egész magyar református egyház értékvilága sérüljön". Ismert a Horthy-kultusz restaurálása ellen a demokratikus ellenzéki pártok mellett tiltakozott az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is, "szégyenletesnek" nevezve a rendezvényt. A Fidesz vezetői, Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Áder János államfő azonban hivatalosan azóta sem emelte fel a szavát, pedig Washington ezt várja.

Szerző

Ki kell adni a trafikmutyi adatait

Ki kell adnia a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak a trafikügy eddig titkolt adatait. A Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte a tárcát, hozza nyilvánosságra a trafikpályázatokat elbíráló bizottság tagjainak névsorát, illetve a vesztes és nyertes pályázatok bírálati adatlapjait. A döntés ugyan még nem jogerős, de a pert elindító Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke bízik abban, hogy jogerős ítélet születhet a választások előtt. Akkor is, ha az ügyben fellebbez a kormány.

Molnár tegnap arra emlékeztetett, hogy a trafikpályázatok kapcsán korábban több esetben is felmerült, hogy nem volt feltétlenül "tisztességes" a bírálat.

Videók, levelek, feljegyzések kerültek nyilvánosságra, amelyek alapján feltételezhető volt, hogy akár több száz esetben sem szakmai alapon döntöttek a pályázati bírálóbizottság tagjai, hanem a Fideszhez közelálló cégeknek juttattak koncessziókat.

A politikus május elején levélben kérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy hozzák nyilvánosságra a bírálati lapokat és nevezzék meg a bírálóbizottság tagjait.

Miután a tárca nem volt hajlandó kiadni az adatokat, Molnár júniusban bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy ezek közérdekű információk.

A DK ügyvezető alelnöke egyébként tavasszal az ombudsmantól és az adatvédelmi hatóság elnökétől is kérte "a trafiktender során megvalósuló jogtalan adatkezelés" kivizsgálását.

Később pártja nevében körülbelül 300 kormánypárti politikusnak, a fideszes és kereszténydemokrata parlamenti képviselőnek, a nagyobb városok és fővárosi kerületek fideszes polgármestereinek, illetve a megyei közgyűlések vezetőinek írt levelet, amelyben nyilatkozatot kért tőlük arról, hogy nem érintettek a trafikpályázatok elosztásában.

A levélre, amely ellen a KDNP akkor nyilatkozatban tiltakozott, hét fideszes, illetve kereszténydemokrata politikus válaszolt.

Hatan azt, hogy nem hajlandóak nyilatkozni, egyedül a III. kerület polgármestere, Bús Balázs adott egyértelmű választ.

Molnár tegnap kijelentette: kormányra kerülve pártja a teljes "trafikmutyis" eljárást felül fogja vizsgálni, azoktól pedig akik "politikai korrupcióval, fideszes kapcsolatok útján" jutottak koncesszióhoz, ezt a jogot megvonják.

Németh-Balog per: tipikus vagy sértő?

A várakozásokkal szemben nem hozott ítéletet, hanem jövő februárra új tárgyalást tűzött ki a Fővárosi Törvényszék tegnap abban a személyiségi jogi perben, melyet a Népszava főszerkesztője, Németh Péter indított Balog Zoltán ellen, amiért az emberi erőforrás-miniszter hamis, illetve sértő kijelentéseket tett rá, miután Szaniszló Ferenc kitüntetése elleni tiltakozásul tavasszal visszaadta Táncsics-díját.

Németh Péter a miniszter azon nyilatkozatát kifogásolta, miszerint "Németh Péter és Bolgár György folyamatosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) illegitimitásáról és a magyar sajtószabadság haláláról nyilatkozik. (...) Örömmel tölt el, hogy Németh Péter és Bolgár György példáját követve több, önmagát arra érdemtelennek tartó újságíró adta vissza Táncsics-díját". Keresetében főszerkesztőnk jelezte: Balog valótlanul állította, hogy ő folyamatosan a médiahatóság illegitimitásáról beszélt, továbbá a miniszter azzal a kijelentésével hamis látszatot keltett, miszerint főszerkesztőnk azért mondott le a díjról, mert arra magát érdemtelennek tartotta.

A tegnapi tárgyaláson - melyen a peres feleket ügyvédeik képviselték - Balog ügyvédje azzal védekezett, hogy a miniszter kijelentése "a szabad véleménynyilvánítás tipikus esete volt, és ennek helye van, még akkor is, ha azt a megszólított igaztalannak is érzi." Hozzátette: a miniszter nem akart a főszerkesztő szájába adni olyat, amit nem mondott saját érdeméről vagy érdemtelenségéről, csupán a nyilatkozatait értelmezte "ironikus nyelvi megfogalmazásban". Az NMHH-t illető kijelentést pedig Balog ügyvédje úgy értékelte: a miniszter csak főszerkesztőnk sajtószabadságot féltő kritikáit "fordította le" úgy, mintha illegitimitásról beszélt volna. Németh védője szerint azonban "ironikus megfogalmazás" ide, "fordítás" oda, a miniszter akkor sem állíthat olyat, pláne nem másnak tulajdonítva, ami nem igaz. Hozzátette: "ha mindez véletlenül mégis véleménynek számítana Balog Zoltán részéről, az akkor sem lehet indokolatlanul sértő" Németh Péterre nézve. A bíró a következő tárgyalásra azt várja Balogéktól, hogy bizonyítékokkal támasszák alá a Németh Péterre vonatkozó kijelentéseiket.

Szerző