Németh-Balog per: tipikus vagy sértő?

A várakozásokkal szemben nem hozott ítéletet, hanem jövő februárra új tárgyalást tűzött ki a Fővárosi Törvényszék tegnap abban a személyiségi jogi perben, melyet a Népszava főszerkesztője, Németh Péter indított Balog Zoltán ellen, amiért az emberi erőforrás-miniszter hamis, illetve sértő kijelentéseket tett rá, miután Szaniszló Ferenc kitüntetése elleni tiltakozásul tavasszal visszaadta Táncsics-díját.

Németh Péter a miniszter azon nyilatkozatát kifogásolta, miszerint "Németh Péter és Bolgár György folyamatosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) illegitimitásáról és a magyar sajtószabadság haláláról nyilatkozik. (...) Örömmel tölt el, hogy Németh Péter és Bolgár György példáját követve több, önmagát arra érdemtelennek tartó újságíró adta vissza Táncsics-díját". Keresetében főszerkesztőnk jelezte: Balog valótlanul állította, hogy ő folyamatosan a médiahatóság illegitimitásáról beszélt, továbbá a miniszter azzal a kijelentésével hamis látszatot keltett, miszerint főszerkesztőnk azért mondott le a díjról, mert arra magát érdemtelennek tartotta.

A tegnapi tárgyaláson - melyen a peres feleket ügyvédeik képviselték - Balog ügyvédje azzal védekezett, hogy a miniszter kijelentése "a szabad véleménynyilvánítás tipikus esete volt, és ennek helye van, még akkor is, ha azt a megszólított igaztalannak is érzi." Hozzátette: a miniszter nem akart a főszerkesztő szájába adni olyat, amit nem mondott saját érdeméről vagy érdemtelenségéről, csupán a nyilatkozatait értelmezte "ironikus nyelvi megfogalmazásban". Az NMHH-t illető kijelentést pedig Balog ügyvédje úgy értékelte: a miniszter csak főszerkesztőnk sajtószabadságot féltő kritikáit "fordította le" úgy, mintha illegitimitásról beszélt volna. Németh védője szerint azonban "ironikus megfogalmazás" ide, "fordítás" oda, a miniszter akkor sem állíthat olyat, pláne nem másnak tulajdonítva, ami nem igaz. Hozzátette: "ha mindez véletlenül mégis véleménynek számítana Balog Zoltán részéről, az akkor sem lehet indokolatlanul sértő" Németh Péterre nézve. A bíró a következő tárgyalásra azt várja Balogéktól, hogy bizonyítékokkal támasszák alá a Németh Péterre vonatkozó kijelentéseiket.

Szerző

Majdnem üres a Bálna gyomra

Publikálás dátuma
2013.11.15. 06:11
A lepusztult közraktárakból ikonikus épületet alakítottak ki, ám az igazi funkcióját még nem találták meg FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Budapest Galéria kortárs tárlata, és egy régiségpiac a Bálna kulturális jelenlegi kínálata. A kereskedelmi funkciót pedig egyelőre a használtcikk- és biopiac jelenti, az emeleti üzletek azonban még bedeszkázva állnak. A 2005-ben eltervezett épületet az eredeti átadási határidő után három évvel sem sikerült kitalálni.

Több mint három éves késéssel, szerény, de legalább háromnapos műsorral megnyílt a Bálnára átkeresztelt CET a pesti Duna parton a hétvégén. Kas Oosterhuis az egykori közraktárakat látványos üvegburával összekötő épülete nyár óta részben nyitva áll, de sokáig csak egyetlen kávézó üzemelt. A főváros hosszas pereskedés után kiszorította a fejlesztőt, a Porto Investment Hungary Kft.-t az üzemeltetésből, és saját kezébe vette azt. A Porto 2011-es állítása szerint az üzlethelyiségek több mint a felét kiadta, a főváros szerint azonban mára csak egyetlen bérlő kívánt élni a lehetőségével. Igaz, azóta eltelt pár év, s a bérleti díjak is magasabbak voltak akkoriban. A főváros legutóbbi tenderében már minimálisan havi 4280 forintért mérte négyzetméterét és üzemeltetési díját egy átlagos, vendéglátásra szakosodott üzlethelyiségnek.

"Üzlet van benne" - szól a Bálna szlogenje, hozzátehetnénk: valóban, sok és egyelőre üres. Az értékesítés meglehetősen rosszul megy, bár Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, amikor az eredményeket firtattuk, azt mondta lapunknak, jelentkezőből nincs hiány, és igyekeznek minél kevesebb helyen elköteleződni, válogatnak az érdeklődők között. Végül kibökte, hogy - a város saját cégein kívül - körülbelül tíz aláírt szerződésük van, ami a kiadható terület tizede. S valóban, 6-7 működő üzletet számoltunk meg a kereskedelmi központ két emeletén - egy apró design boltot, hírlapárust, koncertjegy-értékesítőt, sörözőt - a többi egyelőre bedeszkázva áll, egyelőre megjósolhatatlan, milyen profilt ölt Budapest új, önkormányzati plázája.
Az, hogy nem teljesen üres házat nyitottak meg, annak köszönhető, hogy a főváros saját cégét és intézményét - a Csarnok és Piac Igazgatóságot (Csapi), illetve a Budapest Történeti Múzeumot (BTM) vitte be a létesítménybe, ők bérlik a kiadható terület majdnem harmadát. A két darab, két emeletes egykori közraktárépület 2500 négyzetméteres pince szintjére a Csapi egy antik- és egy biopiacot költöztetett. Itt már megnyíltak az üzletek, a szomszédos Nagycsarnokhoz hasonló a kínálat: magyaros, kézműves élelmiszerek, turistaáru. De van lámpabolt, galéria, és Zelnik István, az önmagáról elnevezett, dél-kelet ázsiai aranytárgyakat bemutató magánmúzeum tulajdonosa is nyitott itt egy kis shopot. Az egyik biobolt tulajdonos szerint a Csapi kedvezményes díjat kér, és nagyon segítőkész.

A város felőli épületet teljes egészében kulturális célra akarják használni, a földszinti antikpiac nyilván ennek számít. Az épület első emeletére, mintegy ezer négyzetmétert elfoglalva a BTM egyik főosztályaként működő, kortárs képzőművészetet bemutató Új Budapest Galéria költözött. Ezzel felszabadul a Budapest Galéria Szabad sajtó utcai 900 négyzetméteres ingatlana, ahol a kiállítótermen kívül az intézmény központja is található. Utóbbi hasznosításáról még nem döntött a főváros. A Galéria nem jött ki rosszul a cseréből. A fővárosi közgyűlés június 12-i határozata 262,5 millió forintot szavazott meg az intézmény elhelyezéséhez szükséges beruházásokra. A pénzből korszerű kiállítótér épül, van hő- és páraszabályozás, jó minőségű világítás, biztonsági berendezések: így kiemelt értéket képviselő műtárgyakból is lehet kiállításokat rendezni. A nyitó tárlat előkészületeire 15 millió, a 2014-es programra pedig 40 millió forintot szavazott meg a közgyűlés, de az üzemeltetési díjat is biztosította a BTM költségvetésében. A most rendelkezésre álló összeg a Budapest Galéria korábbi büdzséjéhez képest jelentős, ám arra nyilván kevés, hogy nagy közönséget vonzó kiállítások jöjjenek létre, bár ezt a főváros és a múzeum sem ambicionálja.

Zsigmond Attila, a Galéria nemrég nyugalmazott vezetője szerint ugyanakkor a Szabad sajtó utcai kiállító teremben havonta váltakozó tárlatokhoz képest az új helyen szűkül a kortárs képzőművészek bemutatkozási lehetősége. Ezt Fitz Péter a BTM Fővárosi Képtárának igazgatója sem vitatja, elmondása szerint a Bálnában évi négy kiállítással készülnek, azok közül sem mind kortárs tárlat lesz. A Budapest Galéria programját egyébként Török Tamás osztályvezető és a két kurátor, Andrási Gábor és Sulyok Miklós állítja össze.

A nem túl izgalmas Budapesti merítés című nyitó kiállításra 58 képzőművészt hívtak meg, akik részben új művekkel avatták fel az Új Budapest Galériát - a kurátorok Török Tamás, Fitz Péter, Andrási Gábor. Másodikként a Fővárosi Képtár két részre szakadt, több mint 130 évre visszatekintő gyűjteménye mutatkozna be. Az 1880-as évek óta a főváros által gyűjtött magyar képzőművészeti anyagot ugyanis az 50-es években államosították, ez képezi az 1957-ben megnyílt Magyar Nemzeti Galéria alapgyűjteményét. A főváros 1962-ben újrakezdte a gyűjtést, ez a szintén rendkívül értékes kollekció ma a Kiscelli Múzeumban elhelyezett Fővárosi Képtár anyaga. A két, egymást folytató gyűjtemény most a Bálnában találkozik első alkalommal, s rajzolódik ki belőle a 19-20. századi magyar képzőművészet. A harmadik tárlat egy kortárs magyar képzőművész életművét mutatja majd be, de erről még folynak a tárgyalások, ahogy a 2014-es év másik három tárlatáról is. A Budapest Galéria munkatársainak a legnagyobb félelme egyébként az, hogy nem tudják, milyen szomszédiak lesznek, lesznek-e egyáltalán.
Hogy a második emeleten milyen kulturális profilú üzletek nyílnak, nem árulta el a főváros, csak annyit említett, hogy egy magyar divattervező által alapított "pop-up" bolt, illetve egy Michael Jackson életét bemutató időszakos kiállítás nyílik, ám ezeknek egyelőre semmi nyoma.

A Bálna fejében kialakított több 2000 négyzetméteres, két emeletes üvegbúra, az "Esemény Terem" bérletére sem érkezett "megfelelő ajánlat" az október 3-án lezárult első tenderen - mondta Bagdy Gábor. Pedig az önkormányzat csupán 3570 forintot kért négyzetméterenként. A városvezető felvetésünkre azt sem zárta ki, hogy ezt a Bálna-szeletet is saját cégük fogja kezelni. A megnyitót mindenesetre a Budapest szabadtéri színpadait üzemeltető fővárosi cég, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. szervezte meg az utolsó pillanatban.

Bán Teodóra igazgató megerősítette, egyelőre valóban ő koordinálja az Esemény Teremnek elkeresztelt üvegtér programjait. Nem lesz könnyű dolga, a vízszintesen négy részre szelt búra hasznosítását igazából soha nem sikerült kitalálni. Talán ezért akasztották ki egy részére a kulturális táblát. Nagy bevételt hozó könnyűzenei koncertekhez azonban nem elég nagyok a termek, az üvegfelületek miatt a hangzás is hagy majd kívánni valót maga után. A várhatóan igen magas hűtési/fűtési költségű terek leginkább partikra, fogadásokra, divat- és termékbemutatókra alkalmasak. A ma már a Capa Kortárs Fotográfiai Központot vezető Kőrösi Orsolya 2010 szeptemberétől 2011 februárjáig dolgozott a kulturális funkció kitalálásán, a szerződés lejárta után szétváltak útjaik, bár ma is sokan úgy tudják, szerepet kap a projektben, de ő ezt határozottan cáfolta lapunknak. Az akkori koncepcióról nem sok derült ki, talán csak annyi, hogy állami és önkormányzati támogatás nélkül kellett volna a kulturális programokat szervezni. A dolog most sem áll másként :"A Bálna nem kultúrház, nincs kifejezett kulturális költségvetése" - közölte a főváros.

Portóköltség

Hiába készült el az épület 2010 végére csak mára sikerült megnyitni. A 2007-es sajátos PPP-konstrukció szerint a 8,5 milliárdért felépítendő centrum a főváros tulajdonban marad, a beruházás költségeit pedig a fejlesztő, a hárommilliós törzstőkével megalapított Porto Investment Hungary Kft. állja. Miután a Máltán bejegyzett tulajdonossal rendelkező Porto önerőből nem tudta megvalósítani a beruházást, még 2007-ben gyökeresen megváltozott a konstrukció, méghozzá az önkormányzat rovására. A Porto 90 százalékban bankhitelből finanszírozta a projektet, melyet 28,4 millió euró erejéig az MKB biztosított számára. A megállapodás szerint, ha a Porto valamilyen okból fizetésképtelenné válik, a főváros egy összegben fizet a banknak. A főváros tehát gyakorlatilag kezességet vállat a hitelre.

Ám időközben a Porto összeveszett az építésszel, mert olcsóbb és egyszerűbb technológiát választott a holland építész által előírtnál, aki ki is szállt a projektből. Az eredeti megállapodás szerint a főváros hasznosította volna az épületet, amiért a Portonak 25 évig szolgáltatási díjat fizet. Ez az összeg a nyitást követő nyolc évben megegyezett volna a főváros által beszedett bérleti bevételekkel. Az összeget, ha szükséges, az első évben félmillió, a második évben 300 ezer euró összeggel egészítette volna ki az önkormányzat. A főváros tehát nyolcévnyi türelmi időt kapott volna. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes érvelése szerint, túl sok jutott volna így a fővárosnak a kockázatból és kevés a haszonból. Ezért úgy döntöttek, nem veszik át az épületet. Erre számos okot talált a főváros, először arról vitatkozott, hogy a közművek biztosítása az önkormányzat vagy a fejlesztő feladata, később műszaki hiányosságokra hivatkozott, a beázásra, az eredeti tervektől elérő héjszerkezetre, majd vitatta, hogy a fejlesztő egyáltalán képes-e befejezni a projektet, később pedig azt, hogy 8,5 milliárdot ér-e az épület? Számtalan vizsgálat követte egymást. Ezalatt nem jutottak a közgyűlés elé a CET bérlőinek kiválasztására vonatkozó előterjesztések sem. Időközben a főváros lehívta a generálkivitelező 3,95 millió eurós (több, mint egymilliárd forintos) teljesítési bankgaranciáját. Csakhogy ezt a pénzt az alvállalkozók tették le, ezért demonstráltak is a nyitás előtt. Ám egy kenetteljes levélen kívül mást nem kaptak a fővárostól. Bagdy szerint ők nem álltak jogviszonyba az alvállalkozókkal, a generálkivitelezővel kell elszámolniuk. Igaz a főváros már elszámolt vele.

A generálkivitelező WHB Építő Kft.-től 95 százalékos diszkontáron, 2,7 millió euróért megvásárolta az önkormányzat a beruházóval szembeni követelését, majd peren kívül megegyezett a Portoval is. Az eredetileg 14 millió eurós követelésüket 6,5 millió euróra, cirka 1.95 milliárd forintra nyomta le. A beruházást finanszírozó MKB 7,5 milliárd forintot és a késedelmi kamatokat követel a fővároson, melyet Pécsi Ítélőtábla szeptemberi jogerős döntése meg is ítélt számára. Igaz a főváros a Kúriához fordult. Ehhez jön még a főváros által a befejezésre és az átalakításokra elköltött 1,3 milliárd forint, melyet - nemzetbiztonsági okokra (!) hivatkozva - kiemeltek a közbeszerzési törvény alól. Ha az alvállalkozók által követelt 1 milliárdot és a banki kamatokat nem adjuk hozzá a végösszeg így is 11,5 milliárd felett van.

Szerző

Leváltható a kormány

Publikálás dátuma
2013.11.15. 06:08
Heringes Anita, Harangozó Tamás, Mesterházy Attila, Szigetvári Viktor és Tigelmann Péter a rendezvényen FOTÓ: MTI/KISS DÁNIEL
Ameddig titkos szavazás van Magyarországon, bármelyik kormány leváltható - jelentette ki Mesterházy Attila szocialista pártelnök tegnap Szekszárdon, ahol bemutatták az MSZP és az Együtt-PM szövetség Tolna megyei országgyűlési képviselőjelöltjeit. A megye két választókerületében a szocialista párt, egyben pedig az Együtt-PM politikusa indul a parlamenti mandátumért, de mint Szigetvári Viktor, a szövetség társelnöke is elmondta: közös lesz a kampány és mindenkire közös jelöltként tekintenek.

Bemutatta Tolna megyei országgyűlési képviselőjelöltjeit az MSZP és az Együtt-PM szövetség tegnap Szekszárdon. Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője és Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke elmondta: a megye 1-es, szekszárdi választókerületben Harangozó Tamás, a szocialisták elnökségi tagja, a párt Tolna megyei elnöke, országgyűlési képviselő, a 3. számú, paksi kerületben Heringes Anita, az MSZP paksi elnöke, míg a 2-es, dombóvári választókerületben Tigelmann Péter vállalkozó, az Együtt-PM szövetség jelöltje indul a parlamenti mandátumért.

A szocialista Harangozó Tamás ez alkalommal arról beszélt, hogy az emberek Szekszárdon is a "bőrükön érzik az elszegényedést, és az oligarchák kizárólagossága miatti kilátástalanságot". Azt, hogy Fidesz elveszi a megélhetést a tisztességes vállalkozóktól, mi sem mutatja jobban, mint a "trafikmutyi", ami Szekszárdon nyilvánosságra került - tette hozzá. Heringes Anita kijelentette, hogy bár Paks a tíz leggazdagabb magyar település között szerepel, a 33 leghátrányosabb kistérség közé sorolt Tamási térsége is az ő választókerületéhez tartozik. a Tolna megyei 3-as választókerülethez. A politikus azt mondta, a paksi atomerőmű esetleges bővítésével kapcsolatban energetikai társulás létrehozására volna szükség. Tigelmann Péter, az Együtt-PM szövetség politikusa a bemutatkozáskor elmondta: azért vállalta a jelöltséget, mert úgy érzi, segíteni tud abban, hogy az "ellenzék Orbán Viktor rendszerét eltakarítsa". Konzervatív neveltetése okán jó eséllyel indul a Bonyhád térségét is magába foglaló választókerületben - hangsúlyozta.

Mesterházy és Szigetvári ismét elmondta, hogy minden MSZP- és Együtt-PM-jelöltre közös jelöltként tekintenek. A szövetség társelnöke hozzátette: a közös kampányban azért lesznek hangsúlybeli különbségek. Az MSZP elnöke kijelentette: ameddig titkos szavazás van Magyarországon, bármelyik kormány leváltható. Az Együtt társelnöke pedig kérdésre válaszolva kiemelte, azzal, hogy a "billegőnek" tekinthető dombóvári kerület Bonyháddal egyesült, sikerült a baloldali esélyeket nehezíteni, de nincs az az átalakítás, ami lehetetlenné tenné a győzelmet.
A kormányváltó szövetség vezető politikusait maroknyi tüntető fogadta az MSZP városi irodája előtt.

Indul az aláírásgyűjtés

Napokon belül elkezdi az aláírásgyűjtést az MSZP azt követelve, hogy a következő években a stadionépítésre és futballtámogatásra szánt csaknem 200 milliárd forintot egészségügyi célokra használják fel. Kökény Mihály, a szocialisták egészségügyi tagozatának elnöke tegnap azt mondta: a pénz egy részéből minden hatévesnél fiatalabb gyermek ingyen kaphatná meg a számára szükséges gyógyszereket. Ez Kökény szerint körülbelül tízmilliárd forintba kerülne, a többiből a kórházak és rendelőintézetek adósságállományát csökkenthetnék, így rövidülnének a várólisták is.
A volt egészségügy-miniszter kijelentette: a miniszterelnök "őrült stadionépítési programját" az emberek 80 százaléka elutasítja, az egészségügyből pedig nagyjából 300 milliárd forintot vontak ki 2010 óta. Mesterházy Attila pártelnök éppen egy hete jelentette be, hogy országos aláírásgyűjtést kezdenek a szocialisták, amihez csatlakozik az Együtt-PM, és amiben az összes demokratikus ellenzéki párt részvételét is szívesen vennék.

Szerző