Új pályázatot írnak ki a Vígszínház és az Operettszínház igazgatói posztjára

Új pályázatot ír ki a főváros a Vígszínház vezetői posztjára, a megbízatás azonban csak másfél éves időtartamra szól majd. Ugyancsak új pályázatot írnak ki a Budapesti Operettszínház igazgatói posztjára.

Új pályázatot írnak ki a Vígszínház vezetésére

A színházat jelenleg vezető Eszenyi Enikő megbízatása 2014. január 31-én jár le. A vezetői posztra július végén írták ki az első pályázatot, amelyet szeptember végén eredménytelenné nyilvánított a Fővárosi Közgyűlés.

Az előterjesztéshez csatolt pályázati kiírás szerint a Vígszínház új vezetőjének feladatai között lesz a színház művészeti, gazdasági-üzemeltetési programjának kidolgozása és megvalósítása, valamint szervezeti, vezetési, működési feltételeinek megvalósítása. A pályázat feltételei között van évente legalább 300 előadás megtartása, saját társulattal legalább évi két bemutató létrehozása. A megtartott előadások legalább 75 százalékának a színház saját produkciójának kell lennie, és - valamennyi játszóhelyet figyelembe véve - átlagosan legalább 70 százalékos látogatottsággal kell működnie.
Az ügyvezetői munkakört 2014. február 1-jétől 2015. június 30-ig töltheti be a nyertes. Az MTI hétfői megkeresésére a Főpolgármesteri Hivatalnál nem indokolták, miért csak másfél évre szól az új kiírás. Indoklás a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén sem hangzott el.

Az előterjesztésben szerepel az is, hogy amennyiben a pályázati eljárás 2014. január 31. napjáig nem zárul le, 2014. február 1-jétől az új ügyvezetővel történő jogviszony létesítéséig a jelenlegi ügyvezetőt, Eszenyi Enikőt bízzák meg az ügyvezetői feladatok ellátásával.
Az álláshelyre kiírt korábbi pályázaton Eszenyi Enikő mellett Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház vezetője indult. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes azért kérte szeptemberben a közgyűléstől a pályázat eredménytelenné nyilvánítását, mert egyik pályázó sem érte el a szakmai bizottsági tagok többségének igen szavazatát, mindketten három-három igen szavazatot kaptak. Tarlós István főpolgármester az igazgatói pályázat kapcsán korábban egy interjúban arról is beszélt, hogy mindkét pályázó üzleti tervét kifogásolta a bíráló bizottság.

Új pályázatot ír ki a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Operettszínház igazgatói posztjára,

A korábbi - öt évre szóló - pályázatot szeptember 26-án zárt ülésén eredménytelennek nyilvánította a közgyűlés, ezért volt szükség új kiírásra. A dokumentum szerint a leendő igazgató megbízatása 17 hónapra, 2015. június végéig szól. Arról, hogy a leendő igazgató munkaviszonyát miért 17 hónapban határozták meg, nem hangzott el indoklás az ülésen.
A Budapesti Operettszínház jelenlegi főigazgatójának, Kerényi Miklós Gábornak a vezetői megbízatása 2014. január 31-én jár le. A Fővárosi Közgyűlés elé került anyagban az áll, hogy amennyiben a pályázati eljárás 2014. január 31-ig nem zárul le, 2014. február 1-jétől az új vezetővel történő jogviszony létesítéséig a jelenlegi főigazgatót, Kerényi Miklós Gábort bízzák meg a vezetői feladatok ellátásával.

Szerző

Alkotmánybírák "korhatár nélkül"

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban bírálja az alkotmánybírák 70 éves korhatárának eltörlését, és az új szabálynak a már megválasztottakra való kiterjesztését.

A kormány úgy akarja módosítani az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvényt, hogy a már megválasztott alkotmánybírák mandátuma ne szűnjön meg a 70. életévük betöltésével, hanem mindaddig hivatalban maradjanak, ameddig a tizenkét éves mandátumukat ki nem töltik. Az a szabály, hogy az alkotmánybírák megbízatási ideje legfeljebb 70. életévükig tart, az AB létrejötte óta mindeddig érvényesült. A jogvédők szerint alkotmányosan nem indokolható az, hogy a bírói megbízatás betöltésének lényeges feltételein a jogalkotó „menetközben”, a tisztséget aktuálisan viselő személyekre is kiterjedő hatállyal módosítson - olvasható a Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban. 

A közlemény így folytatódik: "Az eddigi rend felrúgása egyértelmű folytatása az AB politikai megszállásának. A kormánypárt már 2010-ben úgy változtatta meg az alkotmánybírák jelölési szabályait, hogy egyetlen ellenzéki párt támogatása nélkül is javaslatot tudott tenni az alkotmánybírák személyére. Ezen szabály elfogadása után választották meg Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány egyik miniszterét, és Bihari Mihályt. Ezt követően felemelték a testület tagjainak létszámát 11-ről 15-re, és ennek révén egypárti jelöléssel és támogatással öt új alkotmánybírót szavaztak meg. A 70 éves szabály alapján idén még két alkotmánybíró mandátuma szűnt meg – köztük Biharié –, akiknek helyére a kormánypártok ismét saját embereiket állíthatták. Így állhatott elő az a helyzet, hogy ma nyolc hivatalban lévő bíró, az alkotmánybírák többsége olyan eljárásban nyerte el megbízatását, amelyben a szabályok a kormánypártok exkluzív jogaként biztosították saját támogatottjaik alkotmánybíróvá választását.

A készülő szabály szerint öt újonnan megválasztott alkotmánybíró mandátuma nem fog megszűnni a 70. életéve betöltésével. Balsai István mandátuma 6 évvel és 5 hónappal, Dienes-Oehm Egoné 8 évvel és 8 hónappal, Pokol Béláé 3 évvel és 4 hónappal, Salamon Lászlóé 7 évvel és 2 hónappal, míg Szívós Máriáé 3 évvel és 9 hónnappal hosszabbodik meg.

A kétharmados többség közel háromszáz bíró megbízatását szüntette meg a hetvenéves életkorhatár elérése előtt hasonló, csak éppen a nyugdíjkorhatárt csökkentő törvénymódosítási technikával. A kizárólag a kormánypárt által immár tizenkét évre megválasztott alkotmánybírák azonban közel 80 évesen is bíráskodhatnak majd.

Az egypárti támogatással, politikai és társadalmi konszenzus nélkül elfogadott Alaptörvényt tehát még több parlamenti cikluson át olyan alkotmánybírák fogják értelmezni és alkalmazni, akiket politikai konszenzus nélkül választottak meg, és egyoldalú politikai megfontolások alapján tartanak meg a törvényben előírt életkoruk betöltése után is." - olvasható a Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban, amelyet idekattintva teljes terjedelmében is elolvashat.

Szerző

Átjelentkeztek a DK-ba az ásotthalmi MSZP-sek

Mind a kilenc MSZP-s a Demokratikus Koalíció színeiben folytatja pályafutását - írja a szegedma.hu. A párt szóvivője szerint 1-2 hónapon belül ismét megkezdődhetnek a tárgyalások az MSZP-vel és az Együtt-PM-mel az együttműködésről.

A Fidesz leváltására készül a Demokratikus Koalíció is, ehhez azonban közös lista, közös miniszterelnök és közös egyéni jelölt kell az ellenzéki oldalon – közölte sajtótájékoztatóján Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője, amelyről a szegedma.hu számolt be.

“Az ásotthalmi MSZP szervezete a napokban megkereste a Demokratikus Koalíciót, hogy szeretnének csatlakozni a párthoz, mert úgy érzik: a DK rendelkezik megfelelő háttérrel Orbán Viktor uralmának megdöntéséhez” – hangsúlyozta Gréczy Zsolt. Erre egyetlen példát említett a napokban: Mosonmagyaróvár egy szocialista képviselője két napja szintén átjelentkezett a DK-ba.

A szóvivő szerint abban bíznak, hogy 1-2 hónapon belül ismét megkezdődhetnek a tárgyalások a három párt együttműködéséről. “Mivel Orbán tönkretette a tisztességes választási rendszert, így szövetségbe tömörülve, együtt kell leváltani őt a demokratikus baloldalnak” – emelte ki. Választójogi értelemben jelenleg a DK a legerősebb a hazai pártok közül, hiszen egyedül ő nevezte meg mind a 106 képviselőjelöltjét – ez pedig így is marad, míg az ellenzéki oldalon nincs teljeskörű megállapodása – mondta Gréczy. Hozzátette azonban, hogy ha a szükség úgy kívánja, a kormány leváltásának érdekében bármelyik képviselőjelöltjük kész visszalépni - olvasható a szegedma.hu oldalon.

Szerző