Ki volt Bethlen Gábor?

Publikálás dátuma
2013.11.15. 06:45
Alig maradt eredeti tárgy Bethlen Gábor egykor gazdag kincstárából FORRÁS: MAGYAR NEMZETI MÚZEUM
Ki volt valójában Bethlen Gábor? Miért nem szerette számos kortársa azt a fejedelmet, akinek nevéhez ma Erdély aranykorának kezdetét kötjük? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Magyar Nemzeti Múzeumban február 2-ig látogatható; A kód: Bethlen 1613 című kiállítása.

Kamarakiállításnál alig nagyobb tárlatot nyitott a Magyar Nemzeti Múzeum az erdélyi fejedelmi trónt 400 éve elfoglaló Bethlen Gábor életéről, tevékenységéről.

Bethlen neve összeforrt Erdély aranykorával, de Bethlen Gáborhoz még ma is nehéz semlegesen viszonyulni - mondta el a kiállítás bemutatóján Csorba László, az MNM főigazgatója.

Bethlen Gábor (1580- 1629) erdélyi fejedelem (1613-1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620-1621). Pályafutása kezdetén híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta fejedelemnek.

A 16-17. századi Erdélyi Fejedelemség uralkodója az Oszmán Birodalom és a Habsburgok Német-római Császársága közötti összeütközések határterületén fekvő országát úgy irányította, hogy a kései utókor aranykornak nevezte uralkodásának 17 esztendejét.

Egyesek kiemelik Bethlen józanságát, hogy bár a magyar rendek magyar királlyá kiáltották ki, nem koronáztatta meg magát, hogy ezzel ne mérgesítse el a Habsburgokkal való viszonyt, és ne kösse magát és a koronát véglegesen a törökhöz.

Mások viszont éppen ellenkezőleg értékelték őt és tetteit. Bethlentől és Bethlenről: naplók, visszaemlékezések, tudósítások, követjelentések, gúnyiratok, politikai és magánlevelek rajzolják meg történelmi nagysága mellett magánéletét is, és a döntések mögött meghúzódó, töprengő embert.

Oborni Teréz a kiállítás egyik kurátora szerint szerencsénk van, mert Bethlen szinte grafomán volt, rengeteget írt.

A kiállítás ezeket a vitákat úgy próbálja érzékeltetni, hogy az egyik termet annak áldozza, hogy falain a fejedelemről szóló pozitív és negatív idézeteket feltünteti.

Van köztük néhány tanulságos: Kemény János Bethlen hintapolitikájáról például azt írta: "noha színezett a töröknek igen, de keresztény gyomorból gyűlölte az pogányságot".

Esterházy Miklós viszont kevésbé megértő: "török-feltartott és nevelt rabnak" nevezi Bethlent. Mások jó gazdaként jellemzik, mint aki felismerte, hogy a virágzó kereskedelem lendíti föl egy ország gazdaságát, és sok pénzt hozhat a kincstárba is.

A legjobban eladható erdélyi árucikkekkel megbízottai útján maga kereskedett, azaz monopóliumot vezetett be a méz, a viasz, az élőállat, a marhabőr, valamint a bányakincsek (só, vas, arany, ezüst), vagy például a Konstantinápolyban, Velencében jól eladható higany forgalmára.

Intézkedéseivel fölélénkítette a belső piacot, pénzreformja révén a jó értékű pénz szaporodott az országban - így aztán nemcsak a fejedelemnek, de az ország rangosabb urainak is módjában állt, hogy kastélyokat építsenek, nyugati vagy éppen keleti berendezési tárgyakkal díszítsék lakhelyeiket.

A tárlat középső terme igyekszik összefoglalni ezt a gazdagságot, és a 17 év krónikáját. Nincs könnyű dolguk a kurátoroknak - Kiss Erika, Oborni Teréz, Orgona Angelika, Szvitek Róbert, Horn Ildikó - mert, mint kiderül Bethlen pompás kincstárából, személyes tárgyaiból szinte semmi nem maradt.

Azonban leltárak és vásárlási könyvek segítségével rekonstruálható, milyen tárgyak is lehettek udvarában. Teljes alakos reprezentatív ábrázolás sem maradt a fejedelemről, a kiállítás szervezői ezért egy fiatal művészt, Székely Beátát kérték meg, hogy alkossa meg ezt a képet, amellyel szemben a fejedelem ellenfeleinek portréi kaptak helyet.

Elsőhallásra csodálkozhatunk az ötleten, és Kerényi Imre szánalmas próbálkozása jut eszünkbe, a történelmi festészet feltámasztásáról. Aztán a művet látva kiderül, a művésznek sikerült megoldani a szinte lehetetlen feladatot.

Történelemileg hiteles kép született, a történészek még a kabát-gombok díszítését is pontosan előírták, a beállítás is korabeli formákat követ, mégis kortárs portré készült a legnagyobb erdélyi fejedelemről.

Az utolsó terem a "homo intimust" mutatja be gyakran gyötrődő, dilemmákkal küzdő, mégis határozott emberként. A látogató itt többek között a Secretumok szekrényében találkozhat az uralkodó személyes tárgyainak másolatával és visszaemlékezések segítségével megismerheti Bethlen Gábor és feleségei viszonyát.

A kor megértéséhez egy félórás, ismeretterjesztő és tévéfilmekből összevágott videó járulhat hozzá, míg Bethlen mának szóló "üzenetét" - végrendeletének egy részletét - okostelefonon olvashatják a 2014. február 2-ig nyitva tartó kiállítás látogatói.

A címben szereplő kód - a színdarabok falra akasztott puskáihoz hasonlóan - ugyan nem sül el, ahogy a termekben ma már kötelezően feltűnő digitális eszközöket sem sikerült igazán kiaknázni, mégis egy informatív, és befogadható kiállítás született.

Szerző

Megjelent Kosáry Domokos börtönben írt olvasónaplója

Születésének 100. évfordulója alkalmából megjelent Kosáry Domokos (1913-2007) történész-akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia néhai elnöke börtönben írott olvasónaplója, A chilloni fogoly. A kötetet, amelyben A történelem veszedelmeiről címmel válogatott tanulmányai is olvashatók, pénteken mutatják be az Akadémián.

A 262 oldalas, fotókkal illusztrált kötetet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia adta ki. Az előszót Szörényi László irodalomtörténész professzor írta, aki a bemutatón ismerteti is a kötetet.

A kiadvány szerkesztője, Ferch Magda az MTI-nek elmondta: a könyvpremieren levetítik Hanák Gábor történész 27 perces anyagát, amelyet az akadémikussal 2009-ben készített 13 részes filminterjúból állítottak össze. A könyv elején Múltunkról - öncsonkítás nélkül címmel olvasható Hanák Gábor beszélgetése Kosáry Domokossal. A történész 70. születésnapjára 1983-ban felvett, de adásba csak 1985. június 23-án került portréfilm szövegéről van szó, amely A történelem veszedelmei című tanulmánykötetben jelent meg a Magvető Kiadónál 1987-ben.

Kosáry Domokos az 1956-os forradalom idején az MTA Történettudományi Intézete forradalmi bizottságának elnöke volt, ezért 1957-ben letartóztatták és három év börtönt kapott, 1960-ban szabadult. Hónapokon át különcellában őrizték, és ahogy feljegyezte, ekkor alakította, erősítette belső szuverenitását, építette - ahogy írta - a "belső erődöt", és ezzel azt példázta, hogy minden körülmények között embernek kell maradni.

A gondolatban angolul megírt emlékezéseinek a Visit of the Earth (Látogatás a földtekén) címet adta. Oroszul is megtanult olvasni, mert kapott egy nyelvtankönyvet, de ceruzája és papírja nem volt. A Nemzetközi Történettudományi Bizottság vezetői, tagjai próbáltak Kosáry Domokos érdekében közbelépni, aminek annyi eredménye lett, hogy 1958-ban már kaphatott egy füzetet és írószerszámot. Az akkor a kezébe került könyvekről leírta, ami eszébe jutott gyakorlás és önvizsgálat céljából. Később kívülről is bevihettek neki szakkönyveket a Széchenyi Döblingben című, akkor készülő munkájához.
Megjegyzéseinek, rövid írásainak A chilloni fogoly címet adta. A kötet a saját előszavát és 29 írását tartalmazza. A cím ihletője Francois Bonivard (1493-1570), a genfi Szent Viktor-apátság apátja és Genf 16. századi történetének írója volt, akit III. (Jó) Károly zárt börtönbe. Lord Byron 1816-ban elzarándokolt a várbörtönbe, és ezután írta meg A chilloni fogoly című romantikus költeményét.

A történelem veszedelmei - Írások Európáról és Magyarországról című kötet első kiadásából emelt át a szerkesztő emlékeztetőül négy tanulmányt, köztük A búcsúzások évét, amely az Irodalomtörténet 1997/3-as különszámában jelent meg Szabó Magda írónő 85. születésnapjára. A tanulmányban azt vizsgálja a tudós, hogy "miért és hogyan bizonyult erősebbnek az Eötvös Collegium szellemével szimbolizálható tudás, mint a Rákosi, Timur Lenk névvel jelezhető barbárság" - írta Szörényi László.

Szerző

Poirot-t ötmillióan búcsúztatták

Publikálás dátuma
2013.11.14. 20:05
Poirot, azaz David Suchet. Fotó: Ben Pruchnie, Getty Images.
Több mint ötmillió nézője volt a David Suchet-vel a címszerepben készült Poirot című brit krimisorozat befejező részének Nagy-Britanniában.

A kétórás epizód első öt percében 5,8 millió brit néző figyelte az adást a BBC szerint. Az adás és Suchet is számos dicsérő kritikát kapott, a The Daily Telegraph ötcsillagos méltatása szerint a Curtain: Poirot's Final Case (Függöny: Poirot utolsó esete) a televíziózás egyik legkiemelkedőbb produkciója volt.

Az Agatha Christie írásai nyomán született Poirot-sorozat 24 év, 70 adás és David Suchet álmának beteljesülése, minden Poirot-regény és -novella megfilmesítése után fejeződött be a szerdai műsorral. A közönség a fináléban az idős detektívet láthatta, amint barátja, Hastings kapitány (Hugh Fraser) kíséretében visszatért első nyomozása helyszínére. A nézők száma nem döntött rekordot, mivel két októberi rész több mint hatmillió rajongót ültetett a képernyő elé.

Suchet csütörtökön elárulta a BBC Radio 4 egyik adásában, mennyire szomorú, hogy az utolsó részt is leforgatták a sorozatból.

http://www.bbc.co.uk/news/entertainment-arts-24940762

Szerző