Hazudós jogalkotás

Miközben a Fidesz már a hatodik alaptörvény-módosítást tervezgeti, az ötödikkel összefüggő salátatörvényről december elején szavaz a parlament. A jogszabály persze leginkább a nevében kapcsolódik a legutóbbi alaptörvény-módosításhoz, hiszen a tervezet 36 paragrafusának döntő többsége nem függ össze azzal.

Hivatalosan az októberben hatályba lépett ötödik alaptörvény-módosításhoz igazítana a kormány több törvényt is, ám a parlament előtt lévő "Egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról" címet viselő javaslat tartalmában mindössze két ponton kapcsolódik az alkotmánymódosításhoz. A csomag ezúttal is aktuálpolitikai célokhoz rendeli a jogalkotást: elsősorban a választási eljárási törvényből kifelejtett, hiányzó rendelkezéseket pótolnák, de akadnak a "salátában" ennél célzottabb tervek is.

A várhatóan december első hetében elfogadandó javaslat valóban csak kisebb részében kapcsolódik az alaptörvény ötödik módosításához - nyilatkozta lapunknak Bárándy Gergely. Az MSZP szakpolitikusa mindössze két olyan pontot talált a tervezetben, amely megfelel a törvényjavaslat címének. Az egyik a választási médiakampány, a másik a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítása. Ezeken kívül azonban a javaslat elsősorban a választási eljárásról szóló törvényt javítaná újra, vagy az elfogadásakor elmaradt rendelkezéseket pótolná - fejtette ki Bárándy. "Érdekesség például, hogy a választásokért felelős miniszter most, ebben a javaslatban kap felhatalmazást a kormányhivatali informatikai feladatok meghatározására.

Jöhet a hatodik is

Hatodszor is módosítaná az alkotmányt a "rezsicsökkentés védelme" érdekében a Fidesz-frakció illetékes munkacsoportja. A Népszabadság a minap arról írt - névtelen forrásokra hivatkozva -, hogy a kormánypártok szeretnék, ha a rezsi-alkotmánymódosításról még karácsony előtt szavazna az Országgyűlés, legkésőbb december 17-én. A hatodik módosításról szóló javaslatot várhatóan a kormány terjeszti majd a parlament elé, a tervezet még nem ismert, sőt, állítólag maga Orbán Viktor is a jövő év elejére ígérte a szöveget. Rogán Antal frakcióvezető ugyanakkor már szeptemberben felvetette az alaptörvénybe foglalást, sőt, épp az ő vezetésével alakult meg a munkacsoport.

Tudjuk, hogy eddig - a kormányhivatalokba olvadt - okmányirodák láttak el ilyen feladatokat. Miközben az Országgyűlés rendészeti ügyekkel foglalkozó bizottsága már több alkalommal döntött a választásokhoz szükséges informatikai eszközök ügyében a közbeszerzés alóli felmentésről, a jogszabály előkészítője csak most döbbent rá arra, hogy rendeleti szabályozásra is szükség lenne. Ezért egészítik ki a választási eljárási törvényt most, a választások előtt kevesebb mint fél évvel" - mondta a szocialista politikus.

De a mostani javaslatból azok a rendelkezések is az elmulasztott szabályozás körébe tartoznak, amelyek például az Országos Választási Bizottság átnevezéséhez kapcsolódnak. Bárándy szerint kétségtelen, hogy ennek sincs köze az alaptörvény ötödik módosításához. Ráadásul e javaslat indoklása, miszerint mindössze az átnevezéshez szükséges "technikai módosításokról" van szó, azért nem igaz, mert a javaslat "ugyan átvezeti az elnevezés megváltozását, másrészt viszont egyéb jogalkotási lépéseket pótol".

Az indoklás és a konkrét javaslatok közötti ellentét a csomag egészére jellemző. Míg az előterjesztő kormány azt állítja: "a törvényjavaslat az alaptörvény ötödik módosításával összefüggésben a jogrendszer törvényi szintjén szükséges módosítások átvezetését célozza, valamint a választási eljárásról szóló törvény kodifikációs pontosításait végzi el", valójában még a bevallott választási korrekciók többsége sem nevezhető "pontosításnak". Aligha fakadhat ugyanis pontatlanságból, hogy korábban kifelejtettek olyan demokratikus alapszabályokat, mint például, hogy "a választás szavazólapján a választópolgár egy jelöltre szavazhat".

Végképp semmi köze sincs az alaptörvényhez az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosításának, amely eltörölné az Ab tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát. A kormány tervei szerint 70. életévét betöltött személy nem lesz jelölhető alkotmánybírónak, azonban a megbízatás a jövőben nem szűnik meg a 70. életév betöltésével. E módosításról a javaslat részletes indoklásában csupán annyi szerepel: "az alaptörvény ötödik módosítása miatt az Ab-ról szóló törvényben szükséges terminológiai változtatások és hivatkozás-pontosítások mellett a rendelkezés az Ab tagjainak alaptörvényben foglalt megbízatási idejét korlátozó rendelkezést helyezi hatályon kívül, valamint olyan alkalmazási szabályt ad, amely az új rendelkezést a megbízatásukat töltő alkotmánybírákra is alkalmazni rendeli". Valójában azonban az Ab-törvényben tervezett módosítások mindegyike a korhatáreltörléssel van összefüggésben: egyetlen, az Ab-ra vonatkozó passzust sem indokolt az ötödik alkotmánymódosítás.

Bárándy a parlamenti vitában és lapunknak is hangsúlyozta, "érdemes elgondolkodni azon, hogy 2011-es Ab-törvény elfogadása óta miért csak akkor jutott ez a Fidesz eszébe, amikor már megszabadult a korábbi parlament által választott, nem fideszes kötődésű alkotmánybírák többségétől." Mint ugyanis megírtuk: korhatáreltörlés egyetlen célja az lehet, hogy a Fidesz jó előre bebiztosítsa: az utóbbi két-három évben megválasztott Ab-tagok kitölthessék - az időközben 12 évesre emelt - mandátumuk teljes idejét annak ellenére, hogy közülük öten nemsokára betöltik a 70. éves jelenlegi korhatárt. Mint ismert, a kormányváltás után a Fidesz-KDNP 2010. július 23-án előbb Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt választotta alkotmánybírává, 2011 júniusában pedig Szívós Máriát, Szalay Pétert, Pokol Bélát, Dienes-Oehm Egont és Balsai Istvánt. Idén Salamon László volt KDNP-s képviselő került a 70. életévét betöltő Bihari helyére, áprilisban pedig Holló András érte el a korhatárt, helyére Juhász Imrét választották.

Biharinak és Hollónak épp az életkori szabály miatt kellett távoznia a testületből: Biharit ugyanis 2010 júliusában választották ismét Ab-taggá, s rá is vonatkozott a korábban 9 éves mandátum 12 évesre emelése. Így Bihari akár 2022-ig is maradhatott volna. De Hollónak is még akár 4 éve is lehetett volna a testületben, ha nincs a 70-es korlát, hiszen ő 2005 novemberében kezdte második alkotmánybírói mandátumát. Velük ellentétben az új, fideszes Ab-tagok közül a most 64 éves Szívós Máriának, a 66 éves Salamon Lászlónak, a 63 éves Pokol Bélának, a 67. évében járó Balsai Istvánnak, illetve a január 2-án 69. születésnapját ünneplő Dienes-Oehm Egonnak is több évnyi, ajándék hivatali időt jelenthet a módosítás. Magyarán: a Fidesz saját, 12 évre megválasztott alkotmánybírói még 2023-ban is hivatalban lesznek.