Az államfői szék megüresedése esetén ugyanis az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja, amíg az új elnök hivatalba nem lép.
„Elképesztő mélységekben a Fidesz” – közölte a miniszterelnök, miután a minap az ellenzéki párt a 17. Alaptörvény-módosítás miatt ahhoz az Európai Bizottsághoz rohant segítségért, amely testületet korábban az első számú közellenségének kiáltotta ki.
Az ellenzéki párt lemondott frakcióvezetője részben azzal magyarázta távozását, hogy így tiltakozott az alkotmánymódosítás ellen, amelynek értelmében ő nem indulhatna a következő választáson.
A miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján megismételte, Sulyok Tamás köztársasági elnök számára már csak két út van, vagy lemond, vagy öt napon belül aláírja a megbízatása megszűnését is magában foglaló jogszabályt.
Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a parlamenti képviselők ciklusainak számát korlátozzák, a vármegyékből újra megyék lesznek. Sulyok Tamás öt napot kapott Magyar Pétertől az aláírásra.
A még pozíciójában lévő államfő közleményt adott ki arról, hogy a miniszterelnök manipulálja a közvéleményt, mert neki autonóm joga az alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezése.
A Fidesz távozó frakcióvezetője azt kéri, hogy a parlamenti munkában olyan vezesse a frakciót, akinek van lehetősége 2030 után is indulni a választáson. Rétvári Bence marad a KDNP-frakció élén.
A miniszterelnök közölte, Gulyás Gergely vezetésével a bukott kormánypárt előre legyártotta azt az alkotmánybírósági beadványt, amelyet az elnöknek kéne beadnia.
A kormányfő korábban öt napot adott a köztársasági elnöknek arra, hogy aláírja a módosítást.
Ha a köztársasági elnök nem hajlandó aláírni az Alaptörvény-módosítást, elindítható ellene a megfosztási eljárás – jelezte a miniszterelnök.
A köztársasági elnök úgy véli, a javaslat politikai alapon távolítaná el hivatalából az államfőt, és precedenst teremtene más független intézmények vezetőinek elmozdítására is.
Ha a köztársasági elnök nem írná alá az Alaptörvény 17. módosítását, akkor éppen az Alaptörvény megsértése miatt megfosztási eljárással távolítják el a székéből.
Az igazságügyi miniszter tételesen megvédte az ellenzék által önkényesnek nevezett jogalkotást, amit Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő a neofeudalizmus leváltásának nevezett.
Az Országgyűlésben a napirend előtti felszólalások idején ismét az alaptörvény 17. módosítása, a NER és annak máig vezető pozícióban lévő képviselőinek az eltávolítása volt az egyik fő téma.
A miniszterelnök nyilván a tüntetést szervező, önkényt, diktatúrát, puccsot kiáltó fideszeseknek üzent.
Az erről szóló javaslatot Ruff Bálint terjesztette elő.
Mint a tolvaj, aki rendőrért kiált – állapította meg a miniszterelnök.
Az is felmerült benne, hogy a Tisza hatalomközpontosítása esetlegesen a demokráciát is elsöpörheti.
Az ellenzéki Fidesz frakcióvezetője alkotmányos válsághelyzetet emleget, és válaszlépéseket helyezett kilátásba. A volt kormánypárti politikust az Alkotmány csaknem másfél évtizeddel ezelőtti lecserélése, a jogállamiság folyamatos lebontása nem zavarta.
Jön a függetlenebb Alkotmánybíróság és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a vármegyéket pedig újra megyéknek fogják hívni. Ironikus, de Magyar Péter mintha az Orbán-kormány örökösének tartaná magát.
A miniszterelnök a részletekről ígérete szerint szombat délután fog beszámolni.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Mindenki Magyarországa Néppárt is elküldte véleményét az Alaptörvény módosításának ügyében.
Ezeket szombatig lehetett beküldeni.
Kellett Magyar Péternek kinyitni a társadalmi egyeztetés Pandóra-szelencéjét! Most ő is megtudhatja, milyen az, amikor emberek úgy kommentelnek, hogy még a címet se nézik meg, nemhogy elolvasnák a javaslatot.
Törékeny a jogállamiság helyreállításában elért eredmény, de ezt is semmissé teheti egy elhamarkodott jogalkotás.
Az elemző szavai szerint utoljára bírálja az egymondatos alaptörvény-módosítást. Elismeri, a Tisza szavazói felhatalmazást adtak a jelenlegi államfő leváltására, de ezt az eljárást jakobinus huszárvágásnak, nem legitim politikai eszköznek tartja
A jogvédő szervezet úgy véli, az öt napig tartó társadalmi vita nem alkalmas arra, hogy ilyen súlyú választójogi kérdésről döntsenek.
Az Europion felmérése szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításával értenek egyet leginkább a magyarok a tervezett alaptörvény-módosítások közül, Sulyok Tamás lemondatása és a képviselői mandátumok korlátozása valamivel megosztóbb. A többség szerint alkotmányos változtatásokra szükség van, de új alkotmányra nem feltétlenül.
