Befogadta Kertész Ákost Kanada

Publikálás dátuma
2013.11.16 06:03
Kertész Ákos korábban több, hazai nyilvános rendezvényen is részt vett és bírálta az Orbán-kormányt FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Fotó: /
Kanada elfogadta Kertész Ákos menekültkérelmét, és az 1951-es genfi konvenció értelmében védelmébe vette a Magyarországról menekülő írót, feleségével együtt befogadták. A döntés azt jelenti, hogy a kanadai hatóságok úgy ítélték meg: a Kossuth-díjas író nincs biztonságban a hazájában, és egy idegen ország védelmére szorul. Ezzel az író - akit "a genetikusan alattvaló magyarokról" szóló, heves vitát kiváltott 2011-es írása miatt inzultáltak az utcán, fojtogattak egy uszodában, leköptek a metrón és uszították ellene a szélsőségeseket - az Orbán-rendszer első politikai menekültje lett.

Nagy örömmel tudatom, hogy Kanada az 1951-es genfi konvenció értelmében védelmébe vett, és a feleségemmel együtt befogadott - adta hírül Kertész Ákos menekültkérelmének elfogadását az Amerikai Népszava honlapján csütörtök este megjelent írásában. A Kossuth-díjas író hozzáfűzte: "az eset sokat elmond arról az országról is, ahonnan egy írónak bármely írása, véleménye miatt menekülnie kell". Kertész 2012 februárjában menekült Kanadába. Szó szerint menekült, hiszen akkor már fél éve rágalmazták, bántalmazták, burkoltan és nyíltan is zsidózták, fajgyűlölettel vádolták az Amerikai Népszava oldalán 2011 augusztus végén közzétett nyílt levele miatt, amelyben azt írta: "a magyar genetikusan alattvaló".

Azok nem értették, akikhez szólt
"Kertész Ákos ma még azzal büszkélkedhet, hogy ő az ország első politikai menekültje. Ez a kivételes helyzete nem tart sokáig" - ezt Bartus László, az Amerikai Népszava főszerkesztője írta Kertész bejelentésére reagálva. Jelezte, "ha a jog nem áll útjába a szélsőjobboldalnak, annak csak pusztulás, halál és menekülés lehet a vége". Bartus úgy vélte, az író menekültkérelmének befogadása a puszta ténynél mélyebb összefüggéseket is feltárt. Például azt, hogy "Kanadában képesek voltak olyan egyszerű igazságok megkülönböztetésére, hogy genetikai vagy genetikus. El tudták dönteni, hogy Kertész Ákos szövege fajgyűlölő, vagy azoké, akik emiatt üldözni kezdték. A cikkét magyarul írta, de a kanadaiak megértették, a magyarok nem. Kanadában különbséget tudtak tenni egy író véleménye, és egy náci hecckampány között. Egy író fájdalmas kiáltása, és egy nacionalista-fasiszta kormány fenyegetése között. Kanadában egy pillanatig nem volt kétséges, hogy az író a nemzet lelkiismerete, aki költői képekkel sokkolhatja az olvasóit, hogy felrázza őket." Bartus egyébként úgy vélte, "Kanada súlyosabb ítéletet mondott a baloldalra, mint Orbánra". Emlékeztetett, hogy "Kertész Ákos mellett a liberális és baloldali sajtó és értelmiség egy része sem állt ki, mert helytelenítette, hogy félremagyarázott szavaival alkalmat adott a szélsőjobboldal számára az antiszemita propagandára".

Az ezután megindult bírálatok özönét megfogalmazókat nemigen zavarta, hogy a szövegkörnyezetéből kiragadott mondat mire is vonatkozott valójában. Kertész arról írt: "Már az se nagyon érdekel, milyen a magyar. Egy ideig kerestem a mentségeket, de föladtam: nincs mentség. <<Ezért a népért úgyis mindegy. Ebsorsot akar, hát akarja!>>" Majd úgy folytatta: "Szabad országokban a szabad embereket pedig meg sem érinti az a problémakör, amin én nem bírok keresztüllépni, amibe én beledöglök. A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: <<ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ>>."

Az író úgy folytatta: "De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. (...) Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt."

Kanada azzal, hogy politikai menekültjogot adott Kertész Ákosnak, a szabad világ ítéletét is kimondta Orbán Viktor Magyarországára, ahol írása után üldözött lett - így kommentálta a hírt az Amerikai Népszava. Akkori megpróbáltatásaira - mostani írásában - Kertész úgy emlékezik vissza: "A kormánypárti sajtó hajtóvadászatot indított ellenem, és nyíltan uszította a jobboldali szélsőségeseket, akik aztán a mocskolódást országos méretűvé duzzasztották, kiterjesztették az ország határán túl élő magyarok körére is, táborukat addig heccelték, hogy jogosnak érezték, hogy ahol meglátnak, nekem ronthassanak; a többi életveszélyes fenyegetést csak azért nem ismertetem, mert nem tűr nyomdafestéket, és olyan mennyiségű volt, hogy több vaskos kötetben nem férne el. Így aztán állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek voltam kitéve, tettleg is inzultáltak, az utcán, uszodában, a metrón, a bevásárlóközpontban is megtámadtak; nem vagyok gyáva, de kezdtem veszélyben érezni az életemet. Nyolcvan évesen az ember már nem szívesen verekszik."

A legmegdöbbentőbb esetről így számolt be annak idején lapunknak: "az uszodában, ahova járok, vízbe akartak fojtani". Egy férfi elúszott mellette, majd miután felismerte, visszafordult, és trágár szavak kíséretében fojtogatni kezdte a medencében. Miután segítségért kiáltott, elengedte, majd az autóján egy cédulát hagyott a következő szöveggel: "Büdös zsidó, ússzál a Vörös-tengerben, egyenek meg a cápák". Gyakran a lakásánál gyülekeztek, veszélyes volt az utcára lépnie. Hogy mi volt a durva fogadtatás oka, arról Kertész úgy vélekedett: "egy zsidó ne beszéljen így a magyarokról.

De én magyarként mondtam azt, amit mondtam, egy másodpercig nem gondoltam, hogy ezt bárki így foghatja fel". Úgy látta, az asszimiláció olyan erős, hogy a magyar zsidóság politikai mentalitása is hasonló a magyarokéhoz. "Ennek megfelelően a magyar zsidók is alattvalók. A zsidótörvények után is azt mondták, hogy nem kell tenni semmit, meg lehet úszni, túl lehet élni, ha betartjuk a törvényeket. A tévedésre sokan csak akkor jöttek rá, amikor rájuk csukódott a gázkamrák ajtaja".

Debreczeni József közíró már akkor műbalhénak nevezte a Kertész írása körüli hisztériát. Úgy vélte, a "genetikusan" szó ellen lehet kifogást emelni, ám a többi az írói szabadság része. Emlékeztetett a Kertész-írásba is beemelt Ady-idézetre: "Ezért a népért úgyis mindegy, Ebsorsot akar, hát akarja", de Debreczeni szerint költők fogalmaztak már ennél ke­ményebben. Úgy vélte, a politikusok azon­ban nagyobb felelőséggel tar­toznak szavaikért; Orbán Viktor ezt pontosan tudta, amikor 2005 júliusában Tus­nád­fürdőn azt hangoztatta, a baloldal genetikailag úgy van kódolva, hogy amikor teheti, ráront saját nemzetére. Pontosan úgy fogalmazott: "Nekünk egy nemzeti baloldalra is szükségünk van. Sokan persze szkeptikusak, mondván, hogy különböző, hát genetikailag talán túlzás lenne mondani, inkább fogalmazzunk úgy, történelmi meghatározottság miatt ennek az esélyei csekélyek."

Kerényi és a származási görcs
Kivette a részét Kertész becsmérléséből az Echo Tv-n futó "Demokrata kör" című műsor is. A 2011 őszi adás résztvevői odáig mentek, hogy megállapították: Kertész Ákos állampolgárságára is méltatlan. Pozsonyi Ádám publicista például azon kesergett, hogy míg Kertész szerinte gyalázza a magyarságot, ő nem teheti meg ugyanezt a zsidósággal, mert akkor elveszítené állását. Az alaptörvény kommunikációjával megbízott Kerényi Imre pedig úgy beszélt Kertészről: "ilyen típusú ember, akiben van egy ilyen származási görcs". BencsikAndrás, a Magyar Demokarata főszerkesztője pedig a műsor végén úgy összegzett: "ezek az emberek menjenek el a fenébe".

Ahogy beszédében Orbán, úgy Kertész is pontosított, amikor írása megjelenése után két héttel vitatott mondatát "helyreigazította", mondván: "Helyesen ilyen mondat nincs". Hiába azonban, mert a támadások nem szűntek. "Nem kérdés, hogy Kertész méltatlanná vált a Kossuth-díjra" - mondta például az ATV-ben Pálffy István. A KDNP-s képviselő szerint az író mondata egyértelműen rasszista kijelentés, Kertész helyreigazítása pedig nem tekinthető bocsánatkérésnek, mert az "zseniális játék" a szavakkal. Halász János kulturális államtitkár pedig a parlamentben közölte, ha Kertész nem kér bocsánatot, "a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra". Szijjártó Péter később bejelentette: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél készül az új sarkalatos törvény, amelyben rendezni fogják az esetleges kitüntetés-visszavonások körülményeit.

Schmitt Pál akkori államfő ugyanis Orbán Viktorhoz fordult, kérve, hogy a kormány vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét "az arra érdemtelenné vált személy" esetében. Az állami elismerés visszavonását követelte a Jobbik is a parlementben a miniszterelnöktől. Orbán úgy reagált: kétségkívül lehangolja az embert, ha egy Kossuth-díjas író "rasszista szamárságokkal traktálja a hallgatóságot", de "meg kell válogatnunk, hogy mikor vesszük fel a kesztyűt, és csapunk vissza, és mikor nem".

Minderre "Kossuth-díj fosztás" címmel megjelent írásában az Amerikai Népszavában reagált Kertész. Azt írta, "hétfőn a parlamentben a Vezér nyilatkozott: rasszista szamárságokkal traktálom hallgatóimat, mondta. Nem traktálom a hallgatóimat, nem vagyok se pap, se prédikátor, se parlamenti szónok, se tévé-guru, se tanár, se hivatásos nyilatkozó. Író vagyok, nem szónoki, hanem írói munkásságomért kaptam a Kossuth-díjat; ezt a mostani kormányfő tudta még 2008-ban, amikor mint a Fidesz elnöke levélben gratulált hozzá". Kertész megjegyezte, Orbánnak "nyíltan neonáci, (sőt: ősnáci) színházi vezetők kinevezéséről egy szava sincs, de majd, ha a nyilas eszméket valló képviselő előterjesztésére a parlament megalkotja a Kossuth-díj visszavonásának törvényét, mint minden állami díjak gazdája, dönteni fog. Akkor majd engedményeket téve egy náci párt híveinek, elveszi egy rasszizmussal vádolt zsidó írótól a Kossuth-díját."

Ez ugyan végül nem történt meg, de a parlamentnél kevésbé volt szemérmes a fővárosi közgyűlés, amely - a Fidesz-KDNP és a Jobbik képviselőinek szavazatával - visszavonta az írónak 2002-ben adományozott díszpolgári címét. Hosszas, indulatoktól sem mentes vita után vették el elismerést.

"Nekem, magyar írónak, a magyar nyelv jelenti az életet"

Mélységesen mély hálát érzek Kanada iránt, amiért biztonságot nyújt nekem, egy idegennek - írta Kertész a döntés után. "Ez az ország a maga példamutató demokráciájával az egész haladó emberiségnek fölülmúlhatatlan szolgálatot tesz, amikor a világ távoli pontjairól befogadja és védelmébe veszi az arra igazán rászoruló üldözötteket. Idegenként jöttem, de ma már úgy érzem, ide tartozom, mert Kanada is úgy bánt velem, mintha haza jöttem volna." Úgy folytatta: "Nagyon nehezen jutottam erre az elhatározásra, mert nekem, magyar írónak, a magyar nyelv jelenti az életet. Magyarországon található az a közeg, melyhez idáig szólni tudtam. Magyarország a szülőföldem, az volt az otthonom. A magyar kultúra, a magyar irodalom és költészet, mely talán a világ egyik legnagyobb költészete, a legmagasabb rendű katarzisban részesített."

2013.11.16 06:03

Késnek a vonatok a Budapest-Vác vonalon

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Bedöglött a váltószerkezet, a hiba 40 perces késéseket is okozott a vasúti szakaszon.
További késésekre is számítani kell a Budapest-Vácrátót-Vác vasútvonalon reggel, miután szombat hajnalban az őrbottyáni állomáson elromlott egy váltószerkezet, és ezért egy ideig nem közlekedtek a vonatok - közölte a Mávinform szombaton reggel az MTI-vel.
A közlemény szerint a reggeli vonatoknál ez 30-40 perces késéseket okozott.Az ideiglenes helyreállítást reggel hat órára befejezték, de továbbra is hosszabb a menetidő az érintett vasúti szakaszon.
2019.02.16 08:33

Feltámadnak a tetszhalottak: egyre többen lépnek be a szakszervezetekbe

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Van olyan szakszervezet, amelyik megduplázta a tagságát az utóbbi két hónapban, a tíz százalékos bővülés majdnem általános.
Sokat nőtt a szakszervezetek elismertsége, amióta nyíltan harcot hirdettek a rabszolgatörvény visszavonásáért, körképünk alapján belépési hullám indult meg több ágazatban az érdekvédelmi csoportokba. - Ahol a halál szele megcsapta az embereket, ott tömegesen lépnek be a szakszervezetekbe – értékelte a kormányzati szektor reagálását a tavaly év végi kirúgásokra Agg Géza. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunknak kijelentette, hogy akik maradtak, azoknak kell elvégezni az elküldöttek munkáját is, miközben a kormányzati igazgatásról szóló törvény teljesen kiszolgáltatottá tette őket. Ahol működik alapszervezet, ott naponta 8-10 belépési nyilatkozatot is kapnak, máshol új csoportokat kellett alakítaniuk a nagy érdeklődés miatt, összességében december eleje óta a legtöbb hivatalban 10 százalékkal nőtt a tagság. Az emberek rájönnek, hogy egyedül nem mennek semmire, egyénileg el sem mondhatják a panaszaikat, mert nincs kinek, a szakszervezet viszont képes nyomást gyakorolni a főnökökre – összegezte a siker okát Agg Géza. Hasonlóan sok a belépő a nem központi munkahelyeken dolgozó köztisztviselők körében. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének honlapján naponta 5-6 ember tölti ki a belépési nyilatkozatot és fizeti be a tagdíjat – sorolta az adatokat Boros Péterné elnök. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője hasonló érdeklődésről számolt be a közszféra többi területén is.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke nem ilyen optimista. Kuti László saját tagságuknál nem tapasztal ekkora ugrást, de úgy látja, egyértelműen javult a szakszervezetek presztizse. A versenyszféra egy részében is megkezdődött a dolgozók önszerveződése – számolt be a fordulatról lapunknak Trembulyák Péter, a Liga Szakszervezetek egyik szervezési koordinátora. Általánosnak tartja a tíz százalékos létszám emelkedést, de kiemelte, hogy például a Logisztikai és Könnyűipari Dolgozók Szakszervezete megduplázta tagjainak számát, miután a munkatársaknak tetsző bérmegállapodást kötöttek a munkáltatóval. A Ligában azt tapasztalják, hogy most kezdenek szerveződni a dolgozók a könnyűiparban, a feldolgozó iparban, logisztikai cégeknél, már nem félnek attól sem, ha elveszítik a munkájukat. - A szervezést a munkahelyeken kívül kezdjük és csak akkor jelentjük be a munkáltatónak a szakszervezet megalakulását, mikor jogerősen megtörtént annak bejegyzése, mert a szakszervezeti vezetőt ez előtt nem védi a jog – ismertette a taktikát Trembulyák Péter. Egyelőre nehéz megmondani, hogy tartós trendforduló történt-e a szakszervezetek hazai megítélésében, de az biztos, hogy az utóbbi hónapokban nőtt az érdekvédelmi szervezetek jelentősége – értékelte a jelenlegi helyzetet lapunknak Virág Andrea. A Republikon Intézet elemzője is úgy látja, ott erősödik a szakszervezetek szerepe, ahol baj van, ahol támadás éri a dolgozókat. Ha a szakszervezeti vezetők ügyesen irányítják a folyamatokat, ha erős nyomást tudnak gyakorolni a kormányra, akkor szerinte az is elképzelhető, hogy a kabinet a népszerűsége megőrzése érdekében valamennyit enged akár az országos érdekegyeztetés rendszerének átalakításában is. A Fidesznél kiszámíthatatlan, hogy mikor engednek a közhangulat nyomására és mikor keményítenek be, csak az számít, mi hoz nekik népszerűségben – hangsúlyozta Virág Andrea. A Republikon kutatója úgy véli, presztizsük mostani növekedésére az érdekvédelmi szervezetek később is alapozhatnak, széles körű tiltakozásokat szervezhetnek minden esetben, ha a kormány túllépi az elviselhető határokat. Az is biztos azonban szerinte, hogy az egyes szakmáknak a sikerhez politikai konfrontációkat is fel kell vállalni.                                                  

Elrugaszkodtak a mélypontról

A hazai szakszervezetek taglétszáma a rendszerváltozás utáni évtizedben drasztikusan csökkent. 1992-ben még 2,7 millióan fizettek tagdíjat, öt évvel később már csak 840 ezren. Ebben az évtizedben ennél is kevesebb tagról vallottak a szervezetek. Egy tanulmányban jelent meg hivatalosnak mondható adat 2013-ban, akkor a konföderációk összesen 563 ezer tagot tartottak számon. A KSH utolsó adatsora 2016-ban 329 ezer szervezett dolgozóval számolt, de csak azokat tudta rögzíteni, akik a bérükből kérik levonni a tagdíjakat. Az ezen a héten feltett körkérdésünkre adott válaszok alapján az öt nagy szakszervezeti szövetségnek ma nagyjából 378 ezer tagja van.                                                                                                                                                                            

Fizessen az állam saját szolgáinak!

A béremelésekre koncentráló ötpontos sztrájkkövetelési csomagot jelentett be tegnap a nemrég megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. Mindenekelőtt azt várják, hogy a közalkalmazotti bértábla alsó fizetési osztályainak kereseteit a mindenkori minimálbér és garantált bérminimum alapján számolják ki a jelenlegi szorzókkal. A pedagógusok béremelésekor követelik, hogy a számítás alapja a mindenkori minimálbér és ne a 2015-ös összeg legyen. Rögzítették, hogy a sztrájkbizottság minden tagja támogatja a kormányzati és önkormányzati tisztviselők béremelési elvárásait, a követeléslista utolsó két pontjában pedig a különféle pótlékok számítási alapjának emelését kérik a szakszervezetek. A közszolgálatban február 28-ig felmérik a tagság sztrájkkészültségé, március elején küldik meg konkrét követeléseiket a kormánynak, hogy tárgyalásokat kezdjenek az öt pontról a 690 ezer közszolgálati dolgozó érdekében. 

2019.02.16 08:30
Frissítve: 2019.02.16 08:30