Számviteli képzés helyett kukázni küldték a Borsod megyei Rakacán a közmunkásokat, mert a Budapestről érkező utasítás szerint most mindenkinek dolgoznia kell. Komjáthi Imre, az Éhségmenetet szervező Közmunkás Szakszervezet társelnöke mesélte el lapunknak, hogy a téli közmunkaprogramban eddig 217 embernek kellett képzésre jelentkeznie, de valódi oktatás nem volt, egy fűtetlen helyiségben ücsörögtek az emberek reggel nyolctól délután négyig.
Most álmunkát végeznek, mert az az újabb utasítás, hogy Rakacán senki nem lehet munka nélkül. Aki ellenszegül, elveszti az önkormányzat jóindulatát, és a közmunkásbér helyett a 22 ezer 800 forintos segélyből kell megélnie. Korábban sokan gyógynövény-termesztésből tartották el a családjukat, de a földek magántulajdonba kerültek, így a rakacaiak elestek ettől a lehetőségtől is. Életük a kiszolgáltottságról szól. És nemcsak az övék.
A jegyzéket végignézve mindez erősen megkérdőjelezhető. A"háztáji" kifejezés eleve nem ennek a célnak a megvalósítására utal. A többi szakma is hasonló kételyeket ébreszt. Nem valószínű, hogy a motorfűrész-kezelő, a motoros kasza-kezelő, a betanított parkgondozó, a tisztítás-technológiai szakmunkás - vagyis takarító -, a segéd gát- és csatornaőr könnyen el tud majd helélyezkedni. Ugyanez érvényes a hulladékkezelő, a betanított konyhai kisegítő, a fittness instruktőr, illetve a kisgépkezelő szakma megszerzésére is.
Kordás László, a szakszervezet főtitkára szerint is értelmetlen képzésekre kényszerítik az embereket, szinte csak közmunkában gondolkodik a kormány. Pedig ez óriási veszélyt rejt magában - magyarázta. A beiskolázásnál például nem veszik figyelembe a már megszerzett ismereteket. Egy nyugat-magyarországi településen közmunkában mezőgazdasági feladatokat végző embereknek most állattartási képzésre kell járniuk.
Egészen vicces erre tanítani őket - mondta Kordás -, hiszen gyerekkoruk óta tartanak állatot. Most meg 320 órában akarják nekik megmutatni, hogyan kell etetni, gondozni a négylábúakat. De a főtitkár elmesélte azt is, hogy a vasúti érdekegyeztető tanácson arról volt szó, hogy 800 ember foglalkoztatására lenne igény. Munkanélkülieket tanítanának meg a feladatra, majd közmunkásként alkalmaznák őket. Kordás László feltette a kérdést: ha a munkára és szaktudásra szükség van, akkor miért közmunkásként alkalmazzák az embereket, és miért nem tisztességes foglalkoztatási jogviszonyban. Egy másik településen betonelemeket gyártatnak közmunkában. Ezt a munkát eddig a helyi kőműves végezte.
Most ő is közmunkás lesz, hiszen nincs megrendelése. Negatív spriált alakít ki a kormány - magyarázta Kordás - , minél több közmunkást alkalmaznak, annál több munkahely szűnik meg. Minél több munkahely szűnik meg, annál rosszabb helyzetbe kerülnek a kiskereskedők, hiszen 49 ezer forntból nem sokat lehet költeni.
A C-Pressnek egy olyan férfi mesélt, akinek két egyetemi diplomája van, nyelveket beszél, elhelyezkedni mégsem tudott, "maradt a közmunka". A negyvenes évei közepén járó férfi nemrég archívumok digitalizálásával foglalkozott egy állami kulturális intézménynél. "Örültem ennek a pár tízezer forintnak, de ha már a képzettséget igénylő, társadalmilag fontos munkákat is közmunkásokkal végeztetjük, az semmiképp sem vezet jó irányba. Mi a következő lépés? Mindenki közmunkás lesz?"
A napokban lapunknak beszélt egy polgármester arról, hogy gyakorlatilag egyetlen közmunkásra sincs szükség, értelmes munkát csak ritkán tudnak nekik adni, kizárólag a foglalkoztatásukért járó állami eszköztámogatás miatt érdemes alkalmazni őket. Ha a településen nyolc ember dolgozik például a most elindult és áprilisig tartó téli közmunkaprogramban, a bérük mellé egymillió forint támogatást kap az önkormányzat.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár nemrég a folyamatosan javuló foglalkoztatási adatokról beszélt és bejelentette: a téli közmunkaprogramban 100 ezren dolgozhatnak, további 100 ezer ember pedig különböző képzéseken vehet részt. Majd jött a következő hír: kulturális közmunkaprogramot indítanak, 4000 ember kaphat munkát, bruttó százezres fizetésért. A legalább érettségivel rendelkező, vagy diplomás munkanélküliek a helyi igényeknek megfelelően "változatos munkákat végeznek majd", feladataik közé tartozhat például kiadványok gondozása, közgyűjtemények, faluházak programszervezése, adatbázis-építés vagy archiválás is.
Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára azt tartotta fontosnak hangsúlyozni: a közmunkaprogram újra megtanítja dolgozni a résztvevőket.
