Adócsalással gyanúsítják Csábi Bettinát

 Adócsalás miatt vádemelést javasol Csábi Bettina többszörös ökölvívó világbajnok és nyolc társa ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - értesült az MTI Hírcentrum.

Az M1 péntek esti Híradója közölte: a most befejeződött nyomozás adatai szerint a bajai bűnszervezet több ezer tonna gabonát hozott be Romániából, és hamis papírokkal azt a látszatot keltette, hogy az árut továbbviszik Szlovákiába. A gabonát azonban Magyarországon adták el, áfát pedig nem fizettek az értékesítés után.
A pénzügyi nyomozók 2011 novemberébe, egyidejűleg öt megyében, harminc helyszínen tartottak házkutatást az ügyben. Akkor hét embert vettek őrizetbe, köztük Csábi Bettinát is. A gyanúsítottak száma azóta kilencre nőtt. Jelenleg valamennyien szabadlábon védekeznek.

Török Árpád, a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója a Híradónak elmondta: a NAV Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó adócsalással kapcsolatban kilenc ember ellen javasolt vádemelést a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségnek. A megalapozott gyanú szerint a bűnszervezet tagjai 746 millió forintot csaltak el, nem fizettek be a központi költségvetésbe.

A gyanúsítottak között van Csábi Bettina többszörös világbajnok ökölvívó. A jogász végzettségű nőnek a nyomozók szerint érdekeltsége volt az adócsalási ügyben érintett egyik kft.-ben. A sportolónő az eljárás kezdete óta tagadja, hogy bűncselekményt követett el - hangzott el a Híradóban.

Csábi Bettina a hírműsornak azt mondta: a nyomozás iratait megismerték, és így most már reméli, mindenki látja azt, amit a kezdetektől fogva mondanak, hogy nem bűnös. Szőts József, a sportoló ügyvédje azt mondta: a megismert nyomozati anyagok alapján bűncselekmény hiányában indítványozta az eljárás megszüntetését. Az ügyvéd abban bízik, hogy az ügyészség végül nem emel vádat védence ellen.

Szerző

Nem állapodtak meg a bankunióról az EU pénzügyminiszterei

Nem született megállapodás az uniós országok pénzügyminisztereinek pénteki brüsszeli tanácskozásán az európai bankunió második pilléréről, a gyengélkedő bankok szanálására vonatkozó közös szabályozásról.

Mint az ülés után Rimantas Sadzius, a soros EU-elnökséget adó Litvánia pénzügyminisztere újságíróknak elmondta, a legkülönbözőbb felfogások kaptak hangot a szanálási mechanizmus kívánatos módszereit illetően. Sadzius szerint azonban minden részkérdésben adott a kompromisszum lehetősége.
A pénzügyminiszterek tanácskozásával egy időben diplomaták már úgy vélekedtek: december előtt aligha várható áttörés a kérdésben, mert meg kell várni az új német kormány megalakulását.

A bankmentés és -bezárás a bankunió második pillére lesz. Az első pillér, a közös európai bankfelügyelet 2014-ben indul az Európai Központi Bank elképzelése szerint. Ezt megelőzően, január 1-jén lép hatályba az új tőkemegfelelési szabályozás.
A második pillért illetően számos kérdés vita tárgya, például az, hogy melyik uniós intézmény hatáskörébe tartozzon a döntés egy bank bezárásról. Azt már elhatározták, hogy ha egy bank bajba kerül, először a részvényeseknek és a hitelezőknek kell helytállniuk a kötelezettségvállalásokért, de a 100 ezer euró alatti betéteseket nem érheti veszteség. A részvényesek és a hitelezők után következhetnek az egyes tagállamok mentőalapjai, és csak végső soron az európai mentőalap, az ESM.
A miniszterek - derült ki a litván elnökség tájékoztatásából - az év vége előtt megoldást kívánnak találni a nyitott kérdésekre. A pénteki vita a közlések szerint eredményes volt az úgynevezett stresszteszteket illetően: megállapodtak abban, hogy az európai bankok krízistűrő képességét felmérő vizsgálatok eredményét 2014 végén fogják nyilvánosságra hozni.

Szerző

Nem állapodtak meg a bankunióról az EU pénzügyminiszterei

Nem született megállapodás az uniós országok pénzügyminisztereinek pénteki brüsszeli tanácskozásán az európai bankunió második pilléréről, a gyengélkedő bankok szanálására vonatkozó közös szabályozásról.

Mint az ülés után Rimantas Sadzius, a soros EU-elnökséget adó Litvánia pénzügyminisztere újságíróknak elmondta, a legkülönbözőbb felfogások kaptak hangot a szanálási mechanizmus kívánatos módszereit illetően. Sadzius szerint azonban minden részkérdésben adott a kompromisszum lehetősége.
A pénzügyminiszterek tanácskozásával egy időben diplomaták már úgy vélekedtek: december előtt aligha várható áttörés a kérdésben, mert meg kell várni az új német kormány megalakulását.

A bankmentés és -bezárás a bankunió második pillére lesz. Az első pillér, a közös európai bankfelügyelet 2014-ben indul az Európai Központi Bank elképzelése szerint. Ezt megelőzően, január 1-jén lép hatályba az új tőkemegfelelési szabályozás.
A második pillért illetően számos kérdés vita tárgya, például az, hogy melyik uniós intézmény hatáskörébe tartozzon a döntés egy bank bezárásról. Azt már elhatározták, hogy ha egy bank bajba kerül, először a részvényeseknek és a hitelezőknek kell helytállniuk a kötelezettségvállalásokért, de a 100 ezer euró alatti betéteseket nem érheti veszteség. A részvényesek és a hitelezők után következhetnek az egyes tagállamok mentőalapjai, és csak végső soron az európai mentőalap, az ESM.
A miniszterek - derült ki a litván elnökség tájékoztatásából - az év vége előtt megoldást kívánnak találni a nyitott kérdésekre. A pénteki vita a közlések szerint eredményes volt az úgynevezett stresszteszteket illetően: megállapodtak abban, hogy az európai bankok krízistűrő képességét felmérő vizsgálatok eredményét 2014 végén fogják nyilvánosságra hozni.

Szerző