Orbán Viktor azt akarja bemesélni nekünk, hogy Magyarország sikeresebb és jobb hely lett az elmúlt három évben, mint volt. Ez arcátlan hazugság!
Mindenki a bőrén érzi, hogy egyre rosszabb lett az élet: egyre kevesebb a munkahely, tömeges a szegények leszakadása. 2013-ban 300-300 milliárd forinttal kevesebbet költünk egészségügyre, oktatásra, szociális kiadásokra, mint 2010-ben. Három év alatt Magyarország eltávolodott Nyugat-Európától. Mi több, Közép-Európától is lemarad.
Az ország kettészakadása egyre drámaibb. A jövedelemkülönbségek 2010 óta gyorsuló ütemben nőnek. Jól jelzi a folyamatot, hogy a magyar háztartások átlagos vásárlóereje Moldova szintjére süllyedt. Ennek az átlagnak a hátterében egyfelől a gazdagodó kevesek állnak, másfelől az a 4,5 millió ember, aki a létminimum környékén vagy az alatt él. Miközben Orbán Viktor vazallusa, Mészáros Lőrinc három év alatt a semmiből a 88. leggazdagabb magyar lett 7 milliárdosra becsült vagyonával, addig három év alatt kétszeresére nőtt azoknak a száma, akik közmunkásként tengetik az életüket. Egyre többeket kényszerítenek közmunkára, elemzések szerint számuk előbb-utóbb elérheti akár a félmilliót is.
Rohamosan növekszik azoknak a családoknak a száma is, akik nem tudják befizetni a közüzemi számláikat. A rezsicsökkentésről bebizonyosodott, hogy a valóban rászorulóknak alig segít, a tehetősek viszont megint jól jártak. Ez rezsicsalás.
Különösen aggasztó a gyerekek növekvő szegénysége. Ennek egyik oka a kormány igazságtalan családtámogatási- és adórendszere: hogy annak adnak többet, akinek eleve több jutott. Ma Magyarországon félmillió gyerek éhezik vagy hiányosan táplálkozik. Van ok a szégyenkezésre. És van ok a felháborodásra.
Az Orbán-rezsim válasza a szegénység növekedésére - a büntetés, a kriminalizálás. A kormány nem megoldani akarja a problémákat, hanem kordában tartani azokat, akiket ő sodort válságos helyzetbe. Ez aljas, cinikus és felelőtlen politika, amelynek az ország leszakadása és lemaradása lesz a következménye.
A szociális válság megoldása nem pusztán morális kérdés, hanem mindannyiunk közös érdeke. Leszakadó, reménytelen szegénységbe süllyedő, a fejlődésből kirekesztett milliókkal nem lehet modern, demokratikus és élhető országot építeni.
Ezért az egyik legfontosabb célunk a szociális válság felszámolása.
Mindenekelőtt a gyerekek helyzetén fogunk javítani! Az Együtt-PM-mel egyetértésben aláírásgyűjtést kezdeményeztünk azért, hogy a kormány a felesleges és pazarló stadionépítések helyett az egészségügyre fordítsa a pénzt. Azon belül is a várólisták csökkentésére és a 6 éven aluli gyerekek ingyenes gyógyszerellátására! E célok önmagukban is fontosak, de szimbolikus jelentőségük is van. Mit választ a kormány? A Fidesz-vezetők közpénzből finanszírozott hobbiját vagy a legkisebbek egészségét? Az aláírásgyűjtéshez bárki, bármely demokratikus erő csatlakozhat. Hiszem, hogy ilyen célok érdekében van szükség az együttműködésre!
Az MSZP kormányzása első évének végére felszámolja a gyerekéhezést. Nem csak kezeli, nem csak csökkenti, hanem megszünteti. A költségvetés méretéhez képest meglepően csekély összegből elérhető ez a cél. Számítunk ebben az önkormányzatok és a civil szervezetek támogatására is!
A szegényedéstől elválaszthatatlan a foglalkoztatás tragikus helyzete. A kormány hazug győzelmi jelentéseivel szemben 2010 óta nem jöttek létre valódi munkahelyek, nehezebbé vált a megélhetés, egyre többen hagyják el a hazájukat.
Ezért több fizetéshez, kiszámítható jövedelemhez és biztos megélhetéshez kell juttatnunk az embereket. A szegénység csökkentésének kulcskérdése, hogy végre növelni tudjuk a valódi, rendes fizetéssel járó foglalkoztatást. Igen, hogy Magyarországon újra minél többek számára legyen elég munka és kenyér.
Az éhbérért végzett kényszer-közmunka erőltetése helyett olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely a foglalkoztatás növekedéséhez vezet. Sokaknak van szükségük a közvetlen állami segítségére, amit meg is kell kapniuk. Ám a kormányzat dolga elsősorban mégiscsak az, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben a lehető legtöbben képesek önmagukról gondoskodni. Míg a Fidesz gúzsba köti az embereket, mi hagyjuk őket élni. Közben viszont megerősítjük a szociális védőhálót, a jelzőrendszert és a valódi társadalmi felelősségvállalást.
De odafigyelünk azokra is, akik naponta, élethivatásként foglalkoznak a szegényekkel és a szegénység csökkentésével. Elfogadhatatlan, hogy a szociális szakemberek maguk is szegények.
Nincs hova hátrálni. A foglalkoztatási és szociális válság felemészti az ország maradék erőforrásait. Mi a költséges presztízsberuházások helyett a hétköznapi élet nyomasztó gondjait fogjuk megoldani kormányra jutva, mert a szegénység nem kizárólag a szegények gondja, hanem az egész országé. A Fidesz megfosztja az embereket az élet legkülönfélébb esélyeitól. Márpedig mindenkinek jár az esély. Mi erről gondoskodni fogunk!
