Magyarország a téli csúcsfogyasztás idején legfeljebb egy hétig lesz képes a teljes szükségletét kielégíteni a saját földgázkészleteiből, ha az ukrán-orosz gázvita kiéleződik és emiatt Oroszország leállítja az Európába irányuló szállításokat. A német E.ON energetikai cégtől nemrég visszavásárolt hazai kereskedelmi földgáztárolók ugyanis a kapacitásuknak csak hozzávetőleg a harmadáig vannak feltöltve.
A Fidesz-kormányzat röviddel a hatalomra kerülését követően az 1,2 milliárd köbméter stratégiai készletből is eladott 300 millió köbmétert. Így a korábbi három hétre elegendő helyett, ma már csak néhány napig kitartó gázkészlettel rendelkezik az ország - nyilatkozta lapunknak Holoda Attila. Az Orbán-kormány volt energetikai helyettes-államtitkára szerint a kabinetnek érdemes lett volna a nyári időszakban gondoskodnia megfelelő mennyiségű gázkészletfelhalmozásáról a fűtési idény elejére, ezzel erősíthette volna az ellátás biztonságát. A mintegy 4,2 milliárd összkapacitású hazai tárolókban azonban mindössze 1,7 milliárd köbméter körüli gázmennyiség van jelenleg.
A mostani készlet szint mellett pedig a hideg téli időszakban szokványos napi 70 millió köbméteres gázfogyasztás mellett a gázkivételi kapacitások korlátai miatt csak napokig garantált az ország teljekörű ellátása, ha az orosz beszállítások korlátozása, vagy leállítása miatt kiesik a napi 15-20 millió köbméteres, vezetéken érkező import. Ilyen krízishelyzetben néhány nap után már a fogyasztás korlátozása válhat szükségessé. A szakember megjegyezte: azzal is számolni kell, hogy a hazai gázkitermelés a néhány évvel ezelőtti napi 10-11 millió köbméterről 8 millió körülire esett vissza és ez tovább szűkíti a belső forrásainkat.
A szakértő továbbra is elhibázott lépésnek tekinti az E. ON gáztárolók állami megvásárlását, mondván, ahhoz nem kell a "raktárakat" is felvásárolni, hogy a kormányzat felügyeletet gyakoroljon a gázkészletek felett. A földalatti gáztározókban a belső nyomás fenntartása végett szükséges úgynevezett párnagáz értékesítését pedig ugyancsak óriási hibának tarja a szakember, mert a párnagáz kivétele károsítja a tározók műszaki állapotát, és idővel csökkenti a bennük tárolható gázmennyiséget. (Kormányzat mintegy 200 millió köbméter párnagáz eladását engedélyezte a közelmúltban, és újabb 200 millió köbméter kivételét pedig lebegteti.)
Holoda Attila úgy fogalmazott: helyrehozhatatlan károkat okozhat a kormány, ha a rezsicsökkentés jegyében, olcsó forrásként felhasználva kiüríti a gázt a tározókból, s ezzel tönkreteszi azokat. Az ilyen létesítmények szerepe ugyanis nemcsak a gáz tárolása, hanem nyomás kiegyenlítése, illetve fenntartása is az országos gázvezeték hálózatban. Emellett azzal is számolni kell, hogy a tározók felértékelődnek majd az orosz Déli Áramlat nevű nemzetközi földgázvezeték hazai szakaszának a közeljövőre tervezett kiépítése után, mivel részévé válhatnak a regionális gázpiacnak. Már csak ezért is kár lenne feláldozni ezeket a kapacitásokat a rezsicsökkentés oltárán - fűzte hozzá a szakember.
Bár egyre feszültebbé válik, de nem tudni, hogy hová vezet a gázszállítások miatti konfliktus Oroszország és Ukrajna között, így az is kérdés, hogy az orosz fél végül elzárja-e a gázcsapot, vagy megáll a fenyegetődzés szintjén - mondta el Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő emlékeztetett arra, hogy 2006 januárjában másfél napra, 2009 elején pedig három hétre állította le a gázszállításokat az orosz Gazprom az ukránokkal vívott gázháború során.
Az amúgy is belső gazdasági válsággal küzdő és politikai szempontból is egyre kevésbé stabil orosz fél számára komoly most a tét - jegyezte meg a kutató - mivel hamarosan eldől, hogy Ukrajnát képes lesz-e a gazdasági érdekkörében tartani, vagy keleti szomszédunk megkezdi az integrációt az európai közösségbe. Ez utóbbi forgatókönyv tűnik a valószínűbbnek az ukrán kormányzati körök nyilatkozatai alapján, amelyek arról szólnak, hogy Kijev igyekszik radikálisan csökkenteni a függőségét az orosz energiaszállításoktól. Erre jó oka van, mert Oroszország az energia ellátáson keresztül képes az ukrán belpolitikára is hatni. Az viszont kérdéses, hogy Ukrajna tényleg képes lesz-e leválni az orosz energia vezetékekről és Európából kielégíteni a szükségleteit.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna helyzete változóban van. Korábban ugyanis az Európába irányuló orosz gázszállítások mintegy 85 százaléka zajlott rajtuk keresztül, míg a Németországot Oroszországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat kiépülése után ma már csak hozzávetőleg 50 százalékos ez az arány
A Bajnai-kormány szerzett elővásárlási jogot az E.ON cégekre
A német E.ON energetikai konszern magyarországi gázipari leányvállalatait az E.ON Földgáz Storage és az E.ON Földgáz Trade cégek megvásárlását szeptemberben zárta le a kormányzat. A kivásárlásra az biztosított lehetőséget, hogy a Bajnai-kormány elővásárlási jogot szerzett a két vállalatra.
A volt német leányvállalatok az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-hez kerültek. Az E.ON Földgáz Storage Zrt. október 1-jétől Magyar Földgáztároló Zrt. néven, az E.ON Földgáz Trade Zrt. pedig Magyar Földgázkereskedő Zrt. néven működik. A tranzakció révén az MVM-hez került a nagy kapacitású zsanai, a hajdúszoboszlói, a pusztaedericsi és a kardoskúti földgáztároló. Egyes hírek szerint kormány körökben felmerült a hajdúszoboszlói létesítmény bezárása.
Szakértők szerint ez megbocsáthatatlan lépés lenne, miután a tározónak stratégiai szerepe van a hazai gázellátásban. A szoboszlói volt egyébként Közép-Európa első és átadásakor legnagyobb földalatti gáztározója, amely ma is 1,5 milliárd köbméter gázt képes befogatni.
Nyugat-Európából érkezik a gáz Kijevbe
Magyarországon keresztül idén kezdett el földgázt beszerezni Ukrajna. Egyes szakértők szerint a gyakorlatban ez úgy történik, hogy a Beregdarócnál az országunk területére Oroszországból érkező gázmennyiség egy részét visszafordítják. Hasonlóan vélekednek az orosz Gazpromnál is, ahol nem nézik jó szemmel, hogy Magyarország - rontva az orosz cég üzleti pozícióit - részt vesz az ukránok gázellátásában. A szállítások ellen azonban az orosz fél nem tehet semmit, ha nem kívánja megkockáztani az európia piacai elvesztését. Ukraja Oroszországtól való függetlenedési törekvéseit ugyanis erőtejesen és egységesen támogatja az Európai Unió.
Ukrajna szeptemberben mintegy 334,2 millió köbméter földgázt importált Magyarországon és Lengyelországon keresztül Európából, azaz 41,5 százalékkal többet, mint augusztusban - hozta nyilvánosságra az ukrán média a napokban. Lengyelországon keresztül körülbelül 95,9 millió köbméter földgáz érkezett Ukrajnába szeptemberben, szemben az augusztusi 105,4 millió köbméterrel, ugyanis karbantartási munkálatok miatt napokig szünetelt a szállítás. Eközben viszont a magyar csővezetékek - korszerűsítésük eredményeként - napi áteresztőképessége 6,1-ről 9 millió köbméterre növekedett, ezáltal Magyarországról szeptemberben 238,3 millió köbméter földgáz érkezett Ukrajnába, szemben az előző havi 131,2 millió köbméterrel.
2013 első kilenc hónapjában Ukrajna összesen csaknem 1,5 milliárd köbméter gázt importált Európából, ebből 809,2 millió köbmétert Lengyelországból és 680 millió köbmétert Magyarországról. A Naftohaz ukrán állami gázipari vállalat a német RWE gázszállító cégtől vásárolja a valójában Oroszországból származó földgázt, a lengyel és a magyar fél hivatalosan csak a szállítást végzi.
A "papíron" jókora kerülő úton, Nyugat-Európa felől Ukrajnába érkező gáz meglepő módon még mindíg olcsóbb mintha közvetlenül az orosz beszállítótól venné az ukrán cég. Az Európából érkező reverz gázszállítmányokért ugyanis ezer köbméterenként átlagosan 393,38 dollárt, míg a közvetlenül Oroszországtól vásároltért 416,33 dollárt fizetett idén Ukrajna.
MSZP: tiltott állami támogatás lehetett az E.ON ügylet
Az Európai Bizottsághoz fordul az E.ON gázüzletágának állami megvételével kapcsolatban az MSZP. Ezt napokban jelentette be a Parlamentben Mesterházy Attila elnök-frakcióvezető. A politikus közölte: miután kimerítették a parlamenti és jogi eszközöket, ezért fordulnak a brüsszeli testülethez, hogy visszaszerezzék az emberek pénzét. Elmondta: azért kezdeményeznek versenyjogi vizsgálatot Brüsszelnél, mert tudni szeretnék, nem minősül-e tiltott állami támogatásnak az üzlet.
A pártelnök szerint annak ellenére fizetett 280 milliárd forintot az E.ON-nak az állam, hogy a gázüzletág részvényeinek piaci értéke mindössze 110 milliárdot tett ki. Bírálta azt is, hogy a vételáron felül további 60 milliárdot fordítottak a tározókra. Mesterházy azt hangsúlyozta, hogy bár a kabinet gyakran bírálja a multinacionális vállalatokat, az E.ON-t mégis extraprofittal jutalmazza.
Az E.ON gázüzletének megvásárlása címén összesen 280 milliárd forintot utaltak el a német anyavállalatnak. Szakmai berkekben is vita zajlik arról, hogy a vételár reális vol-e. Mártha Imre volt MVM vezérigazgató szerint akár 500 millió eurós, vagyis 145 milliárd forintos különbség is lehet a vételár és a vagyonértékelésben megállapított ár között. Vagyis csaknem 150 milliárd forinttal drágábban vette meg a kormány a valós árnál a két E.ON társaságot.
A tranzitszállítmányok még érkeznek
Újraindította Ukrajna az orosz gázimportot, amit a múlt héten állított le árvita miatt, nyugat-európai és a közép-európai országok által vásárolt mennyiséget pedig továbbra is átengedi - jelentett be a kijevi kormány a hétvégén. Az immár évtizedek óta fel-fel lángoló ukrán-orosz konfliktus oka továbbra is az, hogy Ukrajna nem eleget és nem időben fizet az orosz gázért, s ezért Oroszország csökkenti az átadott gázmennyiséget, illetve egyéb szankciókkal fenyegetődzik.
A gázt exportáló Gazprom orosz állami gázvállalat napokban kiadott közleménye szerint Ukrajna máig nem fizette ki még azt a 882 millió dollárt sem, amellyel az augusztus havi gázszállítmányért tartozik. Alekszej Miller, a Gazprom vezetője pedig arról beszélt, hogy "a helyzet nagyon komoly, amelyet sürgősen meg kell oldani". A szerződés szerint ugyanis a fizetési feltételek megszegése esetén Moszkva kötelezheti Ukrajnát arra, hogy előre fizessen a gázszállítmányokért. Miller emlékeztetett arra, a Gazprom az utóbbi időben nem egy alkalommal tett engedményt Kijevnek, hogy ki tudja fizetni az orosz földgázt. Ezek között említette, hogy a Gazprom előre fizetett az Ukrajna területén keresztül Európába irányuló gázszállításért, amely így 2015 januárjáig ki van egyenlítve.
Annak érdekében, hogy Ukrajna átvészelve az őszi-téli szezont, és feltölthesse gáztározóit, Miller állítása szerint ötmilliárd köbméter földgázt jelentős árkedvezménnyel, ezer köbméterenként 269 dollárért adott a Gazprom. Hangsúlyozta, hogy ez több mint félmilliárd dolláros kedvezmény. Szavai szerint megegyezés született arról is, hogy az augusztusi szállítmányért október 1-jéig fizet Ukrajna, ám ez nem történt meg.
A Gazpromnál arra a kérdésre viszont nem adtak választ, hogy Ukrajna fizetési elmaradása veszélyezteti-e az Európába irányuló orosz gázszállítást. Több esetben ugyanis már volt példa arra, hogy a közép-európai országokba irányuló gázszállításokat is leállította az orosz fél, hogy ezzel gyakoroljon nyomást Ukrajnára. A csap elzárások időtartama néhány órától több hétig változott. 2009 elején volt a leghosszabb, három hetes szállítási szünet. Akkor hideg időjárás miatt a térség országaiban rövid idő alatt ellátási gondok alakultak ki. A fogyasztók kiszolgálása egyedül Magyarországon volt zökkenőmentes, köszönhetően annak, hogy a hazai tározók fel voltak töltve. A magyar tartalékokból még ara is futotta, hogy egyes szomszédos országoknak, például az óriási földgázhiánnyal küzdő Szerbiának segítséget nyújtson Magyarország.