Újabb nyugdíjtrükkök

Szakértők egyértelműen kampányfogásnak tartják, hogy foglalkoztatói nyugdíjpénztárak bevezetését tervezi a kormány. A részletek egyelőre nem ismertek, mint ahogy az is kérdés, miért lenne ez több vagy jobb, mint a most jól működő önkéntes magánpénztárak. A szövegtervezet alapján az új kasszákba a munkáltatók fizetnének. Csak akkor érdemes ezt alkalmazni, ha stabil munkavállalóik vannak. Ez ma szinte csak az államra, és így a közszolgákra igaz. Ez akár azt is jelentheti, hogy a kormány így "emelné" a bérüket, a pénztárba tett összeget pedig még évekig, akár évtizedekig használhatná az állam, illetve a kijelölt nyugdíjszolgáltató intézmény.

Kampányfogás, illetve a köztiszviselők és a béremelésükért tüntetni készülő közalkalmazottak megnyugtatása. Ez lehet a célja annak, hogy a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak megalakításáról szóló tervezetet éppen most, a választások előtt dolgozta ki a nemzetgazdasági minisztérium - állította lapunknak több szakember.

Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint sem lehet ezt kizárni. Megjegyezte, korrekt szakmai véleményt a hatásvizsgálat ismerete nélkül nem lehet mondani. Ám azt nem tudni, hogy ilyen készült vagy készül-e. Az is nagy kérdés - tette hozzá -, hogy mitől több ez, mint a ma jól működő önkéntes nyugdíjpénztárak.

A foglalkoztató nyugdíjpénztárról szóló törvényt még 2007-ben, uniós kötelezettségnek eleget téve fogadta el az Országgyűlés. Ám azóta csak egyetlen pénzügyi szolgáltató élt a lehetőséggel, nem sok sikerrel. Igaz, nem is nagyon volt értelme ennek a lehetőségnek, hiszen amíg szét nem verték a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, a dolgozók magánkasszákba utaltathatták keresetük egy részét tagdíjként, és további lehetőség volt - ez meg is maradt - az önkéntes nyugdíjpénztárakban való előtakarékoskodás. Mint ismert, a kormány megzsarolta a kasszatagokat, és államosította a kötelező pénztárakban felhalmozott vagyont.

Most, a választások előtt újra a nyugdíjtémához nyúl a Fidesz-kormány, és a tervüket jól "becsomagolva" kedvező lehetőségként adhatják el a foglalkoztatóknak és így egyes munkavállalóknak - magyarázta Barát. Az ötlet egyébként "nem ördögtől való", akár még jó is lehetne, csak nem a hazai foglalkoztatási viszonyok mellett. A foglalkoztatói nyugdíjpénztárakba a munkáltatók fizethetnek például úgy, hogy a cafetéria rendszerben béren kívüli juttatásként ajánlják fel ezt a lehetőséget a dolgozóiknak. A volt főigazgató szerint ezzel a megoldással annak a foglalkoztatónak érdemes élnie, amelyiknek "nagyon stabil személyi állománya" van.

Ez szinte csak az államra, és így a közszolgákra igaz most, általában ők azok, akik akár egy életen át az állam alkalmazottai maradnak. A kormány mindenkinek megígérheti, hogy - például az életpályamodell egyik elemeként - például 10-20 ezer forintot fizet a nyugdíjpénztárba. Ezt "eladhatja" béremelésként, pedig nem az - jegyezte meg a volt főigazgató. A fedezetet feltehetően a költségvetés biztosítaná, és a pénztárba tett összeget még évekig, akár évtizedekig használhatná az állam, illetve a kijelölt nyugdíjszolgáltató intézmény.

Természetesen nem csak az állam léphetne be erre a területre, vagy hozhatna létre ilyen intézményt, feltehetőleg megteheti ezt más foglalkoztató is. A nagy multik is megtehetnék, ebben az esetben viszont megvan a veszélye annak, hogy ők kiviszik ezt a pénzt az országból, azaz máshol fektetnek be. Barát Gábor megjegyezte azt is, egyelőre nem tudni, hogy a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak bevezetésének milyen hatása lenne a önkéntes nyugdíjpénztárakra, de úgy vélte, félő, hogy nem lesz kedvező. Az viszont nem zárható ki, hogy egyes érdekcsoportoknak kifejezetten jó a tervezet, erre utalnak az alapításra vonatkozó speciális szabályok.

Az eredeti, 2007-es jogszabály csak a foglalkoztatóra építette ezt a rendszert, ezt most úgy tűnik, bővítené a kormány. A normaszöveg-tervezet részletes indoklása szerint ugyanis a továbbiakban nyugdíjszolgáltató intézményt "bank, biztosító részvénytársaság, befektetési társaság" alapíthat. A volt főigazgató megjegyezte: ez arra utalhat, hogy akár egyéni vagy meghatározott csoportérdekek is háttérben lehetnek. Ez önmagában még nem gond - mondta -, a teljes igazság az elfogadott törvényszövegből derül majd ki.