Előfizetés

Nem ezért küzdöttek a diák tüntetők

Molnár Richárd
Publikálás dátuma
2013.11.19. 06:06
Tavaly decemberben a tiltakozó hallgatók a Lánchidat is elfoglalták, a demonstrációs hullám azonban tavaszra kifulladt FOTÓ: BIE
Tavaly novemberben kerültek nyilvánosságra azok a felvételi keretszámok, amelyek 2012 decemberében szokatlan hevességű és nagyságú diáktüntetéseket robbantottak ki. Ezek végül részleges meghátrálásra késztették a felsőoktatás anyagi kivéreztetését és a továbbtanulási lehetőségek csökkentését megcélzó Orbán-kormányt. A Klinghammer István szakállamtitkár által jegyzett, még a kormányáltal sem tárgyalt törvénytervezet azonban burkoltan, de ugyanott folytatná, ahol Hoffmann Rózsa abbahagyta.

A legutóbbi sajtóhírek és a kormányzati szereplők nyilatkozatai alapján nem valószínű, hogy a 2014-es parlament választásokat megelőzően az Országgyűlés elé kerül az a felsőoktatási törvénytervezet, amelyet Klinghammer István szakállamtitkár és szakértői stábja készített, és már csak arra vár, hogy a kormány megtárgyalja. A 2010 óta folyamatos "hadiállapotban" lévő magyar felsőoktatásnak égető szüksége lenne a konszolidációra, azonban a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár idén tavaszi "lefokozása" után - a politikus már csak a közoktatást irányíthatja - a felsőoktatás egyik vezetőjévé előlépett Klinghammer javaslatai csak szépségtapaszként szolgálnak: elfedik a kormányzat központosító törekvéseit és tovább csökkentik a fiatalok továbbtanulási esélyeit.

Az egyetemi világból érkezett, egykori ELTE-rektor államtitkári kinevezésével egyidőben úgy tűnt, a kormány hajlandónak mutatkozik Hoffmann vaskalapos hozzáállásának feladására. Az államilag finanszírozott felvételi keretszámok drasztikus csökkentése miatt 2012-ben kirobbant, országos diáktüntetés-sorozat (lásd keretes írásunkat) ugyanis akkora média visszhangot kapott, hogy Hoffmann Rózsa totális elutasításon, illetve a diákok, a tanárok és az egyetemi vezetők véleményének semmibevételén alapuló politikáját a népszerűség-vesztéstől megrettent Orbán Viktor miniszterelnök nem folytathatta tovább. Ráadásul a 2010-es kormányváltás után reálértéken csaknem 30 százalékkal csökkent a felsőoktatás állami támogatása, emiatt 2012-re egyetemek és főiskolák tucatjai kerültek működőképességük határára.

A kormányfő ezért 2012 végén taktikai visszavonulást hajtott végre: megszavaztatta a parlamenttel a felvételi keretszámok és a részösztöndíjas (fél-tandíjas) képzési forma eltörlését, amelyek jelentősen korlátozták az ingyenes képzésben résztvevők számát. Ezután azokon a legnépszerűbb szakokon is minimális felvételi ponthatárokat határoztak meg az állami ösztöndíjasok - például jogász, közgazdász, kommunikáció szakosok - számára, ahol eredetileg csak tandíjjal lehetett volna tanulni. Az intézkedések következtében 2013 nyarán nagyságrendileg ugyanannyi hallgatót vettek fel állami finanszírozással, mint 2011-ben, a Hoffmann által elindított keretszámcsökkentések előtt. Részben ennek is köszönhető, hogy a kormány intézkedéseit ellenző diákok ellenállása kifulladt.

Csakhogy ugyannyi hallgatóhoz ugyanannyi pénz is kellene, mint amennyit 2011-ben kaptak az egyetemek. A 2010. évi 186 milliárdról 2013-ra 123 milliárdra csökkent a felsőoktatás költségvetési támogatása, a 2014-es költségvetés szerint pedig 136,7 milliárdra korrigálnák az állami ráfordítást. Ez viszont nagyon egyenlőtlenül oszlik el, egyes intézmények "gyorssegélyként" kaptak néhány százmilliót, a kiemelt egyetemek arányaiban többet, a kisebb, vidéki főiskolák pedig szinte csak a túlélésre elegendőt. Ezen Klinghammer tervei sem változtatnának, sőt, az átalakulás kezdetét követő három év alatt folyamatosan csökkene az állami hozzájárulás, addigra az alulfinanszírozott intézmények hiányának csak 20 százalékát fedezné a költségvetés, ami előbb-utóbb intézménybezárásokhoz vezethet. Vagyis a hazai felsőoktatási intézményekben tanulók számát a felsőoktatási államtitkár immár nem a keretszámokkal csökkentené, hanem az intézmények egy részének elsorvasztásával a hozzáférés lehetőségét vágná vissza.

Előre látható, hogy a jobb finanszírozással rendelkező elitintézmények (nemzeti tudományegyetemek, szakegyetemek, szakfőiskolák) csak a továbbtanulni szándékozó fiatalok jóval kisebb hányadát tudják majd felvenni, a többségnek maradnak majd a "közösségi főiskolák". Ezek Klinghammer elképzelései szerint bevallottan arra szolgálnának, hogy a komolyabb felsőfokú tanulmányokra - nézete szerint - alkalmatlan, de szorgalmas diákokat elhelyezzék.

Látszólagos megoldást nyújtana a szakállamtitkár az évek óta csökkenő felsőoktatási autonómiára. Bár a rektorválasztás lehetőségét Klinghammer tervezete visszadná az egyetemi és főiskolai szenátusoknak - jelenleg csak ajánlási joguk van, az emberi erőforrás miniszter saját jelöltjét is felterjesztheti rektori kinevezésre a köztársasági elnöknek -, a jövőben a rektorok csak az oktatással, képzéssel, kutatással kapcsolatos kérdésekben dönthetnének.

Ám ezekben is csak akkor dönthetnének önállóan, ha az egyetemeken a miniszterelnök, a főiskolákon az erőforrás miniszter által kinevezett kancellárok szerint a döntéseik "nem veszélyeztetik az intézmény gazdálkodását". Tehát a kormány által politikai alapon "megválogatott" kancellárok megjelenésével az intézményi autonómia névlegessé válik, hiszen alig van olyan "szakmai" döntés, amelynek nincs hatása az intézmények gazdálkodására.

Klinghammer jelentős támogatást szerzett terveihez, a Felsőoktatási Kerekasztalnál megnyerte magának a hallgatói önkormányzatokat, a rektorokat és a felsőoktatási dolgozók érdekképviseletét is. Esélyeit azonban csökkenti, hogy a tárgyalásokon szintén részt vevő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) támogatását nem kapta meg. Parragh László MKIK-elnök - akinek szavára Orbán szívesen hallgat, ezt bizonyítja, hogy lényegében a kamara elképzelései szerint alakult át a szak-, és felnőttképzés - ugyanis a hírek szerint drasztikusabb változásokat akart a felsőoktatásban. Mivel Parragh a szakképzésben is az elméleti-közismereti tárgyak visszaszorításáért kardoskodott, valószínűleg "nem túl nagy barátja" a felsőoktatás humán jellegű képzéseinek.

A felsőoktatási keretszámok változása (fő)

2009
Összes jelentkezés 127.306
Teljes állami finanszírozású keretszám 56.000

2010
Összes jelentkezés 140.308
Teljes állami finanszírozású keretszám 56.000

2011
Összes jelentkezés 140.953
Teljes állami finanszírozású keretszám 53.000

2012
Összes jelentkezés 109.000
Teljes állami finanszírozású keretszám 34.000

Az ellenállás krónikája (2011-13)

2011. június 15. A készülő felsőoktatási törvény ellen szervez éjszakai vitafórumot a Budapesti Corvinus Egyetem épületébe a Hallgatói Hálózat (HaHa). Mészáros Tamás rektor előzetesen beleegyezett a megmozdulásba, de június 14.-én betiltja a demonstrációt. Az intézményvezető korábban önszerveződésre és ellenállásra buzdította a hallgatókat az egyetem önállóságának megvédése érdekében, de ekkor már az eseményt "politikai rendezvénynek" nevezi, amely szerinte nem tesz jót a Corvinusnak.

2012. január 20. Középiskolások, egyetemisták és tanárok akadályozzák meg, hogy Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke elkezdje beszédét az Educatio oktatási szakkiállítás megnyitóján. A HaHa által szervezett, néhány perces akció során a résztvevők hosszan sorolják kifogásaikat az 2011 decemberében elfogadott új felsőktatási törvényről.

2012. február 15. Több száz tüntető diák foglalja el az ELTE jogi karának épületét, miután az ELTE Lágymányosi kampuszán tartott hallgatói fórumról - a felsőoktatási felvétei határidő napjára időzítve - a Petőfi híd egyik oldali autóforgalmának időleges megbénításával a pesti oldalra, a Corvinus Egyetemig vonultak. A tüntetés hivatalos vége után az ELTE-re átvonuló hallgatók spontán fórumba kezdenek az egyik előadóteremben, amelyen megjelent Király Miklós dékán, aki távozásra kéri a résztvevőket, mert nem rendelkeznek engedéllyel. Este nyolc órakor békésen távoznak az épületből.

2012. február 22. A HaHa aktivistái ezúttal az ELTE bölcsészkarának Múzeum körúti épületének egyik termét foglalják el. A diákok előzetesen engedélyt kérnek Dezső Tamás dékántól, aki ezt megtagadja. Rohamrendőrök jelennek meg az épület előtt, de nem lépnek be az egyetem területére. Este nyolc óra után a diákok elhagyják az épületet.

2012. március 29. Aktivisták hatolnak be a Semmelweis Egyetem rektori titkárságára és ülősztrájkba kezdenek. Céljuk, hogy az intézmény vezetősége eljárást kezdeményezzen Schmitt Pál köztársasági elnök plagizált kisdoktori disszertációjának ügyében, amelyre a hvg.hu derített fényt.

2012. december 7. Sztrájkbizottság megalakításáról szóló együttműködési megállapodást köt a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata és a HaHa szegedi csoportja. Aznap a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, Nagy Dávid bejelenti: demonstrációt szerveznek a tandíjmentes felsőoktatásért és a hallgatói szerződés eltörléséért.

2012. december 10. A HÖOK-tüntetést két nappal megelőzve Szegeden HaHa-aktivisták foglalják el a Csongrád Megyei Kormányhivatal földszintjét. Aznap este a HaHa újabb hallgatói fórumot hirdet az ELTE Lágymányosi kampuszára. A diákok ezután - az egy évvel korábbi eseményekhez hasonlóan - a Petőfi hídra vonulnak, amelynek forgalmát ezúttal teljes szélességében lezárják, csak a villamosokat engedik át. A rendőrség nem avatkozik közbe. A több ezer fős tömeg először az Országház épületéhez vonul, majd elfoglalják a Lánchídat, amelynek forgalmát a rendőrök előzőleg lezárták.

2012. december 12. Szegeden a HaHa-aktvisták transzparenseikkel teleragasztják a helyi Fidesz-pártiroda külső falait.

2012. december 17. A Humán Platform újabb tömeges diáktüntetés Budapesten, a tüntetők a Magyar Rádió épületéhez vonulnak, és beolvastatják hatpontos követésüket.

2012. december 19. Újabb fővárosi tüntetés, három tüntető fiatalt tartoztatnak le a rendőrök, de két órán belül elengedik őket.

2013. február 11. A HaHa ismét előadótermeket foglal és blokádot hirdetnek az egyetemeken, de ezúttal nem sikerül megnyernie sem a kormány által a Felsőoktatási Kerekasztalhoz meghívott HÖOK, sem a hallgatók többségének aktív támogatását. A HaHa ismert arcai fokozatosan háttérbe vonulnak, politikai pályára lépnek vagy más civil kezdeményezésekhez csatlakoznak.

Hallgatói követelések  - Valóság 2013-ban

Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!  - A köznevelés átalakítását lezárta a kormány, de a felsőoktatási törvényben módosításokat kezdeményezett Klinghammer István szakállamtitkár

A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre!  - 2011-ben 53 ezer hallgatót vettek fel teljes állami finanszírozású képzésre, 2013-ban a keretszámok megszüntetése után mintegy 58 ezret, de a legnépszerűbb szakokon arányaiban jelentősen kevesebb diákot a magas ponthatár miatt

Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat! - 2014-től nem csökken tovább a felsőoktatási költségvetés, de így is mintegy 50 milliárd forinttal kisebb lesz, mint 2010-ben

Töröljék el a hallgatói szerződést! - Az állami ösztöndíjasoknak továbbra is kötelező aláírniuk a "hallgatói nyilatkozatnak" átkeresztelt szerződést (a röghöz kötést)

Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!  - A kormányzati tervek szerint kancellárokat nevezhet ki a miniszterelnök és a szakminiszter a rektorok mellé

Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy az alsóbb osztálybeli diákoknak is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba! - Önköltség néven továbbra is van tandíj a felsőoktatásban

Mindenképp jogsértő Galambos kihallgatása

Jogellenes volt a kémkedésért azóta nem jogerősen elítélt volt NBH-főigazgató, Galambos Lajos 2011 őszén, előzetes letartóztatása idején történt kihallgatása, melyet a Pintér Sándor belügyminiszter felügyelte Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) hajtott végre.

Ezt erősítette meg lapunknak Galambos védője. Molnár Lajost azután kérdeztük, hogy Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére a belügyminiszter nemrég azt közölte: a meghallgatás jogszerű volt, mert azt az ügyészség engedélyezte, továbbá azon részt vett Galambos védője is. Vadai konkrétan a kémügyben történt vallomástételre kérdezett rá, Pintér pedig válaszában nem pontosította a "témát", így a DK-s képviselő nem véletlenül utalt az NVSZ szabálysértésére.

A szervezet ugyanis nem nyomozati szerv, felderítő tevékenységre korlátozódó hatásköre csak "a nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanú megállapításáig vagy kizárásáig terjedhet". A gyanún ekkor már rég túl volt a kémügy, hiszen Galambos amiatt ült előzetesben.

Lapunk időközben úgy értesült, hogy az NVSZ hivatalosan nem is a kémügyben, hanem az Egymásért Alapítvány ügyében hallgatta ki Galambost, és utóbb kérdésünkre ezt erősítette meg Molnár Lajos ügyvéd is. Ám ez ugyanúgy jogellenes volt, hiszen a Földesi-Szabó László nevéhez köthető Egymásért-ügy már szintén túl volt az NVSZ kompetenciáján, vagyis a gyanú megállapításán.

Amiatt ugyanis még 2011 június végén házkutatást is tartottak Galambosnál vesztegetés miatt - igaz, néhány órával később már kémkedéssel gyanúsították meg, majd ezért is került előzetesbe, ahol aztán az NVSZ kihallgatta. Ügyvédje lapunknak elmondta, már ezen, a belügyminiszter által is említett kihallgatáson jelezte, hogy az NVSZ - hatáskör hiányában - jogsértően jár el, de "a nyilvánvaló jogsértés ellenére szóba álltunk velük, mert védencem minden lehetőséget megragadott, hogy a magyar kémelhárítás volt vezetőjeként őt kémkedéssel gyanúsító hajmeresztő vád alól tisztázhassa magát."

Molnár elárulta: a jogsértő kihallgatást kifogásoló jelzéseire sem akkor, sem azóta nem kapott választ. Arra a feltételezésre pedig, miszerint a vallomásában Galambos nyomozati alkut köthetett, hogy az Egymásért Alapítvány ügyében kedvezőbb elbírálást kap, ha a kémügy más szereplőire - így Laborc Sándorra, Galambos hivatali utódjára és főleg Szilvásy György volt titokminiszterre - adatokat szolgáltat, az ügyvéd azt mondta: semmiféle alkut nem kötöttek, védence nem tett másokra terhelő vallomást, ráadásul Galambos vádlott lett az Egymásért ügyben.

Hajléktalan kontra gettóparancsnok: Kettős játék Csatáryval

Tagadják a békéscsabai szurkolók, hogy az egykori kassai gettóparancsnokot éltették a hétvégi Békéscsaba-Debrecen női bajnoki kézilabdameccsen molinójukkal, amelyen ez a felirat állt: "Veled vagyunk Csatáry Laci!". Állításuk szerint egy ilyen nevű lecsúszott, hajléktalan mellett álltak ki, amiről a klub vezetése és rendezősége is tudott. Ennek az ellenkezőjét állította lapunknak a békéscsabai Előre NKSE ügyvezetője, aki le is vetette a molinót, amikor meglátta. Az ügyben vizsgálatot rendelt el a Magyar Kézilabda Szövetség.

A hétvégi Békéscsaba-Debrecen női bajnoki kézilabdameccsen botrányos jeleneteknek lehetett szem- és fültanúja az a másfélezer szurkoló, aki ellátogatott a Viharsarok fővárosában rendezett összecsapásra. A várt rangadó elmaradt, mert a hazai lila-fehérek magabiztosan verték ősi riválisukat, a cívis város női csapatát.

A második játékrész derekán - mint arról lapunk beszámolt - a hazai szurkolók egy hatalmas molinót feszítettek ki, amelyen az szerepelt: "Veled vagyunk, Csatáry Laci!" Erre az addig hazai B-közepet ócsárló, tiszta feketébe öltözött mintegy 150-200 debreceni szurkoló - látható egyetértéssel - közel tucatszor kiáltotta, hogy "Sieg Heil!", s ehhez félreérthetetlen náci karjelzéssel nyilvánította ki ideológiai hovatartozását.

Minderre a Stormcorner és Bad Boys békéscsabai szurkolói csoportok levélben reagáltak hétfő délelőtt. Mint írták: "Mi, békéscsabai szurkolók megdöbbenve olvastuk, hogy Önök felháborodtak a hétvégi, Békéscsaba-Debrecen mérkőzésen kihúzott, Veled vagyunk Csatáry Laci! feliratú molinónkon. " Majd "politikai szenzációt hajhászó magyar médiáról" írtak az eset kapcsán, s arról, hogy meg sem kérdeztük tőlük, ki mellett álltak ki.

Állításuk szerint ugyanis még az elmúlt század 90-es éveiben a Csaba-tábor alapembere volt Csatáry László, aki egy családi tragédia miatt jó ideje lecsúszott, hajléktalan, de a szíve ma is a lila-fehérekért dobog, s nemsokára alkoholelvonó kúrára megy.

A levélben írtak arról is, hogy anyagilag támogatják az általuk csak "Csutaknak" vagy egyszerűen csak "Lacinak" nevezett drukkert. Ahogy megemlítik, hogy a "Veled vagyunk Csatáry Laci!" feliratú molinóról a klub rendezősége is tudott, ezért nem is tett ellene semmit.

A levélben állítottakkal szemben a klub vezetése és a rendezősége nem tudott semmit a molinóról - ezt Fülöp Csaba, a békéscsabai Előre NKSE ügyvezető igazgatója nyilatkozta a Népszavának. Az sem igaz, hogy nem tettek semmit ellene.

Fülöp Csaba érdeklődésünkre elmondta, ahogy a mérkőzés folyamán meglátta a kifeszített molinót, azonnal szólt a rendezők vezetőjének, hogy vetessék le azt. Ez meg is történt.

Ugyanakkor tény, Békéscsabán él egy Csatári László nevű férfi, aki alkoholproblémákkal küzd és hajléktalan. Arról megoszlanak a vélemények, hogy egykoron milyen erősen kötődött a lila-fehér drukkerekhez.

A szurkolói csoportok szerint nagyon is, erről egy fotót is közzétettek. Mások, akik szintén közel állnak a kézilabdához, nem is hallottak még róla. Azt sem sikerült kideríteni biztosan, hogy ő i-vel vagy y-nal írja-e a nevét, mert az általunk megkérdezettek nem egyformán emlékeznek.

Felmerül, ha ezek után ennyire egyértelmű lett volna mégis, hogy kiről van szó a molinón, akkor a klubvezető kérésére miért intézkedett egyből a helyi rendezőség?

Ahogy nem világos: ha Csatárit "Lacinak" vagy másként "Csutaknak" hívják a drukkerek, akkor miért nem így került fel a molinóra - elkerülve minden esetleges félreértést? Sőt, miért az y-s változattal, ahogy a nevét a kassai gettóparancsnok írta, és miért nem pontos i-vel, Csatáriként?

Ahogy az is kérdés, ha nagyon segíteni akarnak a szurkolói csoportok Csutaknak, s ha annyira vele vannak, akkor miért nem vesznek neki jegyet, hogy ténylegesen együtt lehessenek a mérkőzésen? S ne csak egy félreérthető vagy kódolt üzenet legyen a molinón?

Mert tény, hogy a szurkolói levélben megfogalmazott logika szerinti "üzenetet" a békéscsabai kézilabda klub ügyvezetője, az ellenségnek tekintett és "Sieg Heil!"-t kiáltó, tiszta feketébe öltözött debreceni ultrák is "félreértették." S mint utóbb kiderült, a szakági szövetség is.

Ekként minimum kettős játék a Csatáry (vagy Csatári) Lászlóra való hivatkozás a csabai szurkolók részéről. Lehet, hogy nem is olyan ártatlanok, ahogy most beállítani próbálják magukat? Kacsintottak ide is, oda is.

A Csatáry László kassai gettóparancsnokot augusztusban, a Fradi-MTK-meccsen éltető transzparens után mindennek az akusztikája, jelentése még súlyosabb, még veszélyesebb.

A náci üdvözlést, a debreceni feketeruhások részéről elhangzó "Sieg Heil!"-t eddig még nem tagadta senki. A helyszín biztosításáért felelős békéscsabai rendőrök is megerősítették elhangzását.

A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) a történtek miatt vizsgálatot rendelt el. Vetési Iván, a szövetség elnöke szerint gyorsan intézkednek, s a vizsgálat megállapítását nyilvánosságra hozzák.