felvételi;felsőoktatás;keretszámok;Klinghammer István;

2013-11-19 06:06:00

Nem ezért küzdöttek a diák tüntetők

Tavaly novemberben kerültek nyilvánosságra azok a felvételi keretszámok, amelyek 2012 decemberében szokatlan hevességű és nagyságú diáktüntetéseket robbantottak ki. Ezek végül részleges meghátrálásra késztették a felsőoktatás anyagi kivéreztetését és a továbbtanulási lehetőségek csökkentését megcélzó Orbán-kormányt. A Klinghammer István szakállamtitkár által jegyzett, még a kormányáltal sem tárgyalt törvénytervezet azonban burkoltan, de ugyanott folytatná, ahol Hoffmann Rózsa abbahagyta.

A legutóbbi sajtóhírek és a kormányzati szereplők nyilatkozatai alapján nem valószínű, hogy a 2014-es parlament választásokat megelőzően az Országgyűlés elé kerül az a felsőoktatási törvénytervezet, amelyet Klinghammer István szakállamtitkár és szakértői stábja készített, és már csak arra vár, hogy a kormány megtárgyalja. A 2010 óta folyamatos "hadiállapotban" lévő magyar felsőoktatásnak égető szüksége lenne a konszolidációra, azonban a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár idén tavaszi "lefokozása" után - a politikus már csak a közoktatást irányíthatja - a felsőoktatás egyik vezetőjévé előlépett Klinghammer javaslatai csak szépségtapaszként szolgálnak: elfedik a kormányzat központosító törekvéseit és tovább csökkentik a fiatalok továbbtanulási esélyeit.

Az egyetemi világból érkezett, egykori ELTE-rektor államtitkári kinevezésével egyidőben úgy tűnt, a kormány hajlandónak mutatkozik Hoffmann vaskalapos hozzáállásának feladására. Az államilag finanszírozott felvételi keretszámok drasztikus csökkentése miatt 2012-ben kirobbant, országos diáktüntetés-sorozat (lásd keretes írásunkat) ugyanis akkora média visszhangot kapott, hogy Hoffmann Rózsa totális elutasításon, illetve a diákok, a tanárok és az egyetemi vezetők véleményének semmibevételén alapuló politikáját a népszerűség-vesztéstől megrettent Orbán Viktor miniszterelnök nem folytathatta tovább. Ráadásul a 2010-es kormányváltás után reálértéken csaknem 30 százalékkal csökkent a felsőoktatás állami támogatása, emiatt 2012-re egyetemek és főiskolák tucatjai kerültek működőképességük határára.

A kormányfő ezért 2012 végén taktikai visszavonulást hajtott végre: megszavaztatta a parlamenttel a felvételi keretszámok és a részösztöndíjas (fél-tandíjas) képzési forma eltörlését, amelyek jelentősen korlátozták az ingyenes képzésben résztvevők számát. Ezután azokon a legnépszerűbb szakokon is minimális felvételi ponthatárokat határoztak meg az állami ösztöndíjasok - például jogász, közgazdász, kommunikáció szakosok - számára, ahol eredetileg csak tandíjjal lehetett volna tanulni. Az intézkedések következtében 2013 nyarán nagyságrendileg ugyanannyi hallgatót vettek fel állami finanszírozással, mint 2011-ben, a Hoffmann által elindított keretszámcsökkentések előtt. Részben ennek is köszönhető, hogy a kormány intézkedéseit ellenző diákok ellenállása kifulladt.

Csakhogy ugyannyi hallgatóhoz ugyanannyi pénz is kellene, mint amennyit 2011-ben kaptak az egyetemek. A 2010. évi 186 milliárdról 2013-ra 123 milliárdra csökkent a felsőoktatás költségvetési támogatása, a 2014-es költségvetés szerint pedig 136,7 milliárdra korrigálnák az állami ráfordítást. Ez viszont nagyon egyenlőtlenül oszlik el, egyes intézmények "gyorssegélyként" kaptak néhány százmilliót, a kiemelt egyetemek arányaiban többet, a kisebb, vidéki főiskolák pedig szinte csak a túlélésre elegendőt. Ezen Klinghammer tervei sem változtatnának, sőt, az átalakulás kezdetét követő három év alatt folyamatosan csökkene az állami hozzájárulás, addigra az alulfinanszírozott intézmények hiányának csak 20 százalékát fedezné a költségvetés, ami előbb-utóbb intézménybezárásokhoz vezethet. Vagyis a hazai felsőoktatási intézményekben tanulók számát a felsőoktatási államtitkár immár nem a keretszámokkal csökkentené, hanem az intézmények egy részének elsorvasztásával a hozzáférés lehetőségét vágná vissza.

Előre látható, hogy a jobb finanszírozással rendelkező elitintézmények (nemzeti tudományegyetemek, szakegyetemek, szakfőiskolák) csak a továbbtanulni szándékozó fiatalok jóval kisebb hányadát tudják majd felvenni, a többségnek maradnak majd a "közösségi főiskolák". Ezek Klinghammer elképzelései szerint bevallottan arra szolgálnának, hogy a komolyabb felsőfokú tanulmányokra - nézete szerint - alkalmatlan, de szorgalmas diákokat elhelyezzék.

Látszólagos megoldást nyújtana a szakállamtitkár az évek óta csökkenő felsőoktatási autonómiára. Bár a rektorválasztás lehetőségét Klinghammer tervezete visszadná az egyetemi és főiskolai szenátusoknak - jelenleg csak ajánlási joguk van, az emberi erőforrás miniszter saját jelöltjét is felterjesztheti rektori kinevezésre a köztársasági elnöknek -, a jövőben a rektorok csak az oktatással, képzéssel, kutatással kapcsolatos kérdésekben dönthetnének.

Ám ezekben is csak akkor dönthetnének önállóan, ha az egyetemeken a miniszterelnök, a főiskolákon az erőforrás miniszter által kinevezett kancellárok szerint a döntéseik "nem veszélyeztetik az intézmény gazdálkodását". Tehát a kormány által politikai alapon "megválogatott" kancellárok megjelenésével az intézményi autonómia névlegessé válik, hiszen alig van olyan "szakmai" döntés, amelynek nincs hatása az intézmények gazdálkodására.

Klinghammer jelentős támogatást szerzett terveihez, a Felsőoktatási Kerekasztalnál megnyerte magának a hallgatói önkormányzatokat, a rektorokat és a felsőoktatási dolgozók érdekképviseletét is. Esélyeit azonban csökkenti, hogy a tárgyalásokon szintén részt vevő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) támogatását nem kapta meg. Parragh László MKIK-elnök - akinek szavára Orbán szívesen hallgat, ezt bizonyítja, hogy lényegében a kamara elképzelései szerint alakult át a szak-, és felnőttképzés - ugyanis a hírek szerint drasztikusabb változásokat akart a felsőoktatásban. Mivel Parragh a szakképzésben is az elméleti-közismereti tárgyak visszaszorításáért kardoskodott, valószínűleg "nem túl nagy barátja" a felsőoktatás humán jellegű képzéseinek.

A felsőoktatási keretszámok változása (fő)

2009
Összes jelentkezés 127.306
Teljes állami finanszírozású keretszám 56.000

2010
Összes jelentkezés 140.308
Teljes állami finanszírozású keretszám 56.000

2011
Összes jelentkezés 140.953
Teljes állami finanszírozású keretszám 53.000

2012
Összes jelentkezés 109.000
Teljes állami finanszírozású keretszám 34.000

Az ellenállás krónikája (2011-13)

2011. június 15. A készülő felsőoktatási törvény ellen szervez éjszakai vitafórumot a Budapesti Corvinus Egyetem épületébe a Hallgatói Hálózat (HaHa). Mészáros Tamás rektor előzetesen beleegyezett a megmozdulásba, de június 14.-én betiltja a demonstrációt. Az intézményvezető korábban önszerveződésre és ellenállásra buzdította a hallgatókat az egyetem önállóságának megvédése érdekében, de ekkor már az eseményt "politikai rendezvénynek" nevezi, amely szerinte nem tesz jót a Corvinusnak.

2012. január 20. Középiskolások, egyetemisták és tanárok akadályozzák meg, hogy Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke elkezdje beszédét az Educatio oktatási szakkiállítás megnyitóján. A HaHa által szervezett, néhány perces akció során a résztvevők hosszan sorolják kifogásaikat az 2011 decemberében elfogadott új felsőktatási törvényről.

2012. február 15. Több száz tüntető diák foglalja el az ELTE jogi karának épületét, miután az ELTE Lágymányosi kampuszán tartott hallgatói fórumról - a felsőoktatási felvétei határidő napjára időzítve - a Petőfi híd egyik oldali autóforgalmának időleges megbénításával a pesti oldalra, a Corvinus Egyetemig vonultak. A tüntetés hivatalos vége után az ELTE-re átvonuló hallgatók spontán fórumba kezdenek az egyik előadóteremben, amelyen megjelent Király Miklós dékán, aki távozásra kéri a résztvevőket, mert nem rendelkeznek engedéllyel. Este nyolc órakor békésen távoznak az épületből.

2012. február 22. A HaHa aktivistái ezúttal az ELTE bölcsészkarának Múzeum körúti épületének egyik termét foglalják el. A diákok előzetesen engedélyt kérnek Dezső Tamás dékántól, aki ezt megtagadja. Rohamrendőrök jelennek meg az épület előtt, de nem lépnek be az egyetem területére. Este nyolc óra után a diákok elhagyják az épületet.

2012. március 29. Aktivisták hatolnak be a Semmelweis Egyetem rektori titkárságára és ülősztrájkba kezdenek. Céljuk, hogy az intézmény vezetősége eljárást kezdeményezzen Schmitt Pál köztársasági elnök plagizált kisdoktori disszertációjának ügyében, amelyre a hvg.hu derített fényt.

2012. december 7. Sztrájkbizottság megalakításáról szóló együttműködési megállapodást köt a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata és a HaHa szegedi csoportja. Aznap a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, Nagy Dávid bejelenti: demonstrációt szerveznek a tandíjmentes felsőoktatásért és a hallgatói szerződés eltörléséért.

2012. december 10. A HÖOK-tüntetést két nappal megelőzve Szegeden HaHa-aktivisták foglalják el a Csongrád Megyei Kormányhivatal földszintjét. Aznap este a HaHa újabb hallgatói fórumot hirdet az ELTE Lágymányosi kampuszára. A diákok ezután - az egy évvel korábbi eseményekhez hasonlóan - a Petőfi hídra vonulnak, amelynek forgalmát ezúttal teljes szélességében lezárják, csak a villamosokat engedik át. A rendőrség nem avatkozik közbe. A több ezer fős tömeg először az Országház épületéhez vonul, majd elfoglalják a Lánchídat, amelynek forgalmát a rendőrök előzőleg lezárták.

2012. december 12. Szegeden a HaHa-aktvisták transzparenseikkel teleragasztják a helyi Fidesz-pártiroda külső falait.

2012. december 17. A Humán Platform újabb tömeges diáktüntetés Budapesten, a tüntetők a Magyar Rádió épületéhez vonulnak, és beolvastatják hatpontos követésüket.

2012. december 19. Újabb fővárosi tüntetés, három tüntető fiatalt tartoztatnak le a rendőrök, de két órán belül elengedik őket.

2013. február 11. A HaHa ismét előadótermeket foglal és blokádot hirdetnek az egyetemeken, de ezúttal nem sikerül megnyernie sem a kormány által a Felsőoktatási Kerekasztalhoz meghívott HÖOK, sem a hallgatók többségének aktív támogatását. A HaHa ismert arcai fokozatosan háttérbe vonulnak, politikai pályára lépnek vagy más civil kezdeményezésekhez csatlakoznak.

Hallgatói követelések  - Valóság 2013-ban

Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!  - A köznevelés átalakítását lezárta a kormány, de a felsőoktatási törvényben módosításokat kezdeményezett Klinghammer István szakállamtitkár

A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre!  - 2011-ben 53 ezer hallgatót vettek fel teljes állami finanszírozású képzésre, 2013-ban a keretszámok megszüntetése után mintegy 58 ezret, de a legnépszerűbb szakokon arányaiban jelentősen kevesebb diákot a magas ponthatár miatt

Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat! - 2014-től nem csökken tovább a felsőoktatási költségvetés, de így is mintegy 50 milliárd forinttal kisebb lesz, mint 2010-ben

Töröljék el a hallgatói szerződést! - Az állami ösztöndíjasoknak továbbra is kötelező aláírniuk a "hallgatói nyilatkozatnak" átkeresztelt szerződést (a röghöz kötést)

Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!  - A kormányzati tervek szerint kancellárokat nevezhet ki a miniszterelnök és a szakminiszter a rektorok mellé

Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy az alsóbb osztálybeli diákoknak is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba! - Önköltség néven továbbra is van tandíj a felsőoktatásban