Meredeken csökkennek a diplomás jövedelmek Nagy-Britanniában

Meredeken csökken a diplomás brit munkavállalók reálbére a pénzügyi válság óta a Financial Times keddi kimutatása szerint.

A londoni gazdasági napilap által elvégzett országos vizsgált feltárta, hogy a brit munkapiacon tavaly megjelent diplomások átlagosan 12 százalékkal kevesebbet keresnek reálértéken, mint amennyit a 2007-2008-ban, még a krach előtt végzett pályatársaik kerestek karrierjük elején.

A brit egyetemekről most kikerült diplomások ráadásul 60 százalékkal magasabb diákhitel-teherrel kezdik pályafutásukat, mint azok, akik a pénzügyi válság elhatalmasodása előtt végeztek.
A brit állami egyetemek által kérhető éves tandíj felső összeghatára éppen tavaly emelkedett kilencezer fontra (3,2 millió forintra). Ez a korábbi felső tandíjhatárnak csaknem a háromszorosa.

A Financial Times keddi kimutatása szerint a tavaly végzett diplomások 28 százalékának ahhoz sem elég a fizetése, hogy hozzákezdhessen diákhitelének törlesztéséhez. Az angol-walesi felsőoktatási törvény alapján akkor kell megkezdeni az egyetemi tandíj utólagos törlesztését, ha a végzett hallgató éves bére elérte a 15 ezer fontot (5,3 millió forint). Ez valamivel több mint a fele az éves brit alkalmazotti átlagbérnek.

A tavaly végzett diplomások 17 százaléka munkát sem talált tanulmányai befejezése óta, az állásban lévők 36 százaléka pedig végzettségénél alacsonyabb képesítést igénylő munkaköröket tölt be - áll a Financial Times keddi elemzésében.
A lap idézi Till Marco von Wachtert, a kaliforniai egyetem gazdaságtan-professzorát, aki szerint a nagy recessziók idején végző diplomások általában 10-15 év alatt hozzák be bérezési lemaradásukat.

A brit statisztikai hivatal becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) a pénzügyi válság előtt mért legutóbbi csúcs és a 2009 közepén elért mélypont között 7,2 százalékot zuhant, és jóllehet az idei harmadik negyedévi növekedési adatok alapján a brit gazdaság ennek a visszaesésnek csaknem a kétharmadát már behozta, teljesítménye még mindig 2,5 százalékkal elmarad a recesszió előtti csúcsértéktől.

Az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház, a Capital Economics legutóbbi helyzetértékelésében ezzel kapcsolatban kimutatta, hogy a 20. századi recessziók utáni kilábalásoknak a mostanival azonos szakaszában a brit gazdaság teljesítménye 6-13 százalékkal az akkori recessziók előtti csúcsszintek felett járt, vagyis a jelenlegi fellendülés igen lassú történelmi távlatú összehasonlításban.

Szerző

MSZP: Semmiképp se Horthy-szobrot!

Publikálás dátuma
2013.11.19. 12:04
Fotó: Bielik István
Meggyilkolt embereket, megszégyenült nemzetet és romokban heverő fővárost hagyott maga után az a Horthy-korszak, amelyre a Jobbik és gyakran a Fidesz is nosztalgiával emlékezik - olvasható az MSZP közleményében.

A közlemény folytatása:

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves történetét, ez a város porba rántotta a Szent Koronát és a nemzet színeit…” – így jellemezte Budapestet Horthy Miklós, akinek a Jobbik a Gellért téren akar szobrot állítani.

Horthy honfitársaink meggyilkolásának és üldözésének, a hárommillió koldus országának a jelképe. Ezért provokáció, magyarok százezreinek szándékos megsértése minden szobor, emléktábla vagy közterület-elnevezés, amely neki vagy a nevéhez köthető korszaknak kíván emléket állítani.

Hazugság, hogy Horthy hős volt. De álszent az a hozzáállás is, amely Horthy szerepének megítélését a történészekre bízná. Ezen ugyanis túl vagyunk. Mindenki, aki az egykori kormányzót pozitív színben tünteti fel, Magyarország történelmét hamisítja meg.

Horthy után a szétbombázott város szétbombázott szobrai maradtak. Budapest a II. világháború egyik legpusztítóbb, legelkeseredettebb ostromán kívül semmit sem köszönhet neki. Ezért a leghatározottabban visszautasítunk minden, a Horthy-korszak rehabilitálására irányuló kísérletet és elvárjuk, hogy a kormányzó pártok is támogassák azt az MSZP-s határozati javaslatot, amely törvényben tiltaná Horthy-szobrok állítását!

Horváth Csaba,
fővárosi frakcióvezető

Szerző

MSZP: Semmiképp se Horthy-szobrot!

Publikálás dátuma
2013.11.19. 12:04
Fotó: Bielik István
Meggyilkolt embereket, megszégyenült nemzetet és romokban heverő fővárost hagyott maga után az a Horthy-korszak, amelyre a Jobbik és gyakran a Fidesz is nosztalgiával emlékezik - olvasható az MSZP közleményében.

A közlemény folytatása:

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves történetét, ez a város porba rántotta a Szent Koronát és a nemzet színeit…” – így jellemezte Budapestet Horthy Miklós, akinek a Jobbik a Gellért téren akar szobrot állítani.

Horthy honfitársaink meggyilkolásának és üldözésének, a hárommillió koldus országának a jelképe. Ezért provokáció, magyarok százezreinek szándékos megsértése minden szobor, emléktábla vagy közterület-elnevezés, amely neki vagy a nevéhez köthető korszaknak kíván emléket állítani.

Hazugság, hogy Horthy hős volt. De álszent az a hozzáállás is, amely Horthy szerepének megítélését a történészekre bízná. Ezen ugyanis túl vagyunk. Mindenki, aki az egykori kormányzót pozitív színben tünteti fel, Magyarország történelmét hamisítja meg.

Horthy után a szétbombázott város szétbombázott szobrai maradtak. Budapest a II. világháború egyik legpusztítóbb, legelkeseredettebb ostromán kívül semmit sem köszönhet neki. Ezért a leghatározottabban visszautasítunk minden, a Horthy-korszak rehabilitálására irányuló kísérletet és elvárjuk, hogy a kormányzó pártok is támogassák azt az MSZP-s határozati javaslatot, amely törvényben tiltaná Horthy-szobrok állítását!

Horváth Csaba,
fővárosi frakcióvezető

Szerző