Új törvényeket kapnak a bankok

A rendszerváltást követően akkor vált igazán piacgazdasággá Magyarország, amikor - rendkívül rövid idő alatt - elkészültek a pénzügyi szektor működését szabályozó törvények. A kormány - most nem ilyen magasztos céloktól vezérelve - a hét elején szinte az egész pénzvilág újraszabályozását célző törvénycsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek.

Új hitelintézeti törvény váltja fel a jelenlegi 1996-tól hatályos rendelkezéseket. A változtatásra elsősorban a Bázel III. globális banki követelményrendszer uniós átültetése miatt volt szükség. A sok módosítás miatt töredezetté és kevésbé átláthatóvá vált a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, ezért nemcsak ehelyett hoznak létre újat, hanem egy új banktörvény ről is szavazhatnak majd a honatyák.

Megváltoznak a felügyeleti szabályok, kötelező lesz új vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályokat is kidolgozni. Szabályozzák az úgynevezett tőkepuffer kötelező nagyságát, ami arra szolgál, hogy a szükséges tőkekövetelményeken felül, a várható kockázatok függvényében további tartalékot kell megképezni a bankoknak. Ennek méretét a jövőben nyilvánosságra is kell hozni. Újraszabályozták a titoktartási előírásokat is. Egy harmadik törvény is megszülethet, ami az egyes fizetési szolgáltatókról (például a Magyar Posta, Magyar Államkincstár) szól.

Régi adósságát törleszti a jogalkotó, amikor az uniós tőkekövetelményeket kiterjeszti a befektetési vállalkozásokra és az árutőzsdei szolgáltatókra is. Az viszont már korántsem a jogbiztonságra utal, hogy a jegybanktörvényt újból módosítják, holott - az összevont felügyeletnek az MNB-be olvasztása kapcsán - nem is olyan rég ezt már megtették.

Módosul a biztosítási törvény is, mégpedig a jutalékcsalások megelőzése érdekében, ezért újraszabályozzák a biztostosításközvetítői jutalékra vonatkozó szabályokat, amelyek igy összhangba kerülnek az új PTK paragrafusaival. (Az egy szerződésre kifizetett jutalék összege nem lehet magasabb az adott szerződésre befolyt díj összegénél. Az új törvények tervezett hatálybalépése 2014. január 1., kötelező alkalmazása kezdő időpontja viszont 2015. január 1-től lesz.

Szerző

A Kúriára várva

Publikálás dátuma
2013.11.20. 06:21
Navracsics Tibor (szemben középen) államtitkárai társaságában továbbra is ott tart, mint ha nem is tárgyaltak volna FOTÓ: MTI/BR
Ismét a Kúriára vár a kormány a devizahiteles mentőcsomagról szóló állásfoglalásukat megfogalmazzák, pedig a testület már számos alkalommal jelezte, hogy nem olyan jogegységi határozatot fog hozni, amelyre a kabinet számít. Ugyanakkor az Országos Bírósági Hivatal (OBH) több jogszabály-módosítási javaslatot is benyújtott a kormányhoz a devizahiteles perekkel kapcsolatban. Manapság a Fővárosi Törvényszéken a polgári peres eljárásoknak már több mint fele devizahiteles ügy.

Szóba került a devizahiteles szerződések utólagos megváltoztatása, de ha van más megnyugtató megoldás, akkor nem kerül sor erre - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyminiszter. Ismeretes: a kormány augusztusban bejelentette, megszünteti a devizahiteleket, majd szeptemberben ultimátumot adott a bankoknak: ha nem sikerül ezt megoldaniuk, a kormány maga teszi meg.

Kivonulna a Raiffeisen Bank?
Már a magyarországi leánybankjára érkezett vételi ajánlatokat mérlegeli a Raiffeisen Bank - adta hírül a Reuters hírügynökség. Az osztrák anyacég szóvivője megerősítette a vevőjelöltekről szóló információt, ugyanakkor hozzátette: nem akarnak kivonulni. Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International vezérigazgatója sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a magyar, a szlovén és az ukrán piacok különleges felülvizsgálat alatt állnak, és a kivonulás sem zárható ki. Sevelda korábban már jelezte: egy egészséges nemzetgazdasághoz egészséges bankokra van szükség, a pénzintézetek pedig nem lehetnek az adott ország fejőstehenei. A bankvezér júliusban a Wirtschaftsblattnak adott interjúban elmondta: a Raiffeisen Magyarországon az elmúlt években több veszteséget könyvelt el, mint amennyit összesen keresett.

A szerződések visszamenőleges hatályú módosítása benne volt a levegőben. Az ilyenformán, a felvételkori árfolyamon való forintosítás kockázataira az Európai Központi Bank (EKB) is figyelmeztette a kabinetet. Végül a kormány belátta, hogy ezzel veszélybe sodorná a pénzügyi stabilitást, így azonban a bankoknak adott határidő lejártakor csak egy félmegoldással, csak az árfolyamgát kiterjesztésével tudtak elállni.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a kormány továbbra is a Kúria jogegységi határozatára vár a devizahitelesek ügyében. A Navracsics Tibor szerint alapvető kérdés a devizahiteles szerződések érvényességének, az egyoldalú kamatváltoztatásnak és az árfolyamrésnek az egységes megítélése - ebben várják a Kúria iránymutatását. A tárcavezető az ügyben konzultációt is kért Darák Pétertől, a Kúria elnökétől. Navracsics Tibor kedden kerekasztal beszélgetésre fogadta Székely László ombudsmant, Bánáti Jánost, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, Tóth Ádámot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét. A Magyar Nemzeti Bank, az OBH és a Legfőbb Ügyészség alacsonyabb szinten képviseltették magukat a megbeszélésen.

Vagyis a Magyar Bankszövetség képviselői nem vettek részt a tárgyaláson, bár Navracsics Tibor tájékoztatása szerint az ő észrevételük adta a konzultáció alapját. A bankok javaslatával azonban nem vagyunk ki a vízből - állapította meg a miniszter. A Magyar Bankszövetség javaslatában többek között az szerepelt, hogy az árfolyamgátat a jövőben jogszabály határozza meg. A miniszter szerint viszont ezt a Parlament lényegében teljesítette azzal, hogy kiszélesítette az árfolyamgátat.

Ezzel szemben az árfolyamgátba csak azok az adósok kaptak most újólag belépési lehetőséget, akiknek 20 millió millió eletti hitelük van, illetve akik 90 és 180 nap közötti elmaradásban vannak. A jegybank múlt héten publikált adatai szerint szeptember végén teljes hitelállomány 12,8 százaléka már több mint egy éve nem fizetőképes. Úgy tűnik, a fizetéskönnyítő programok sem segítettek érdemben a fizetésképtelen adósokon: az átstruktuált devizahitelek csaknem felénél ismét nem tud törleszteni az adós. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke úgy nyilatkozott: a következő hetekben százezres nagyságrendben csatlakozhatnak devizahitelesek a kibővített árfolyamgáthoz, köztük néhány tízezer eddig nem törlesztő adós is.

A találkozón felmerült többek közt az OBH észrevétele, hogy ne az alperes pénzintézet - jellemzően budapesti - székhelye, hanem a felperes devizahitelesek lakóhelye határozza meg a bíróság illetékességét. Erre azért volna szükség - az OBH szerint - mert így területileg jobban el lennének osztva az eljárások, a Fővárosi Törvényszék polgári ügyszakán folyamatban levő ügyek több mint fele ugyanis devizahiteles eljárás, és további, "robbanásszerű" növekedés várható.

Az OBH - a Kúriával egyeztetve - jogszabály-módosítási javaslatot terjesztett elő a felülvizsgálati eljárás szabályainak módosítására, hogy a kis értékhatárú ügyek is eljuthassanak a legfőbb bírói fórum elé. A Kúria tegnap kiadott közleményében ezt a kezdeményezést támogatta, és kifejtette: átérzi a devizaperek társadalmi jelentőségét.

Szerző

Zavaros lett a gázkészülék-ellenőrzési rendelet

Publikálás dátuma
2013.11.20. 06:18
Az új típusú számlák lehet, hogy kisebb összeget tartalmaznak, de többe kerülnek majd FOTÓ: ORLÓCZI ZSUZSA
Meglehetősen kidolgozatlanra sikeredett a gázkészülékek kötelező műszaki felülvizsgálatát újra szabályozó rendelet, amely a hét elején jelent meg. Ez pedig a későbbiek során számos gondot okozhat majd mind a szolgáltatóknak, mind a fogyasztóknak. A januártól bevezetendő új közüzemi számlakép miatt pedig egész erdőket kell majd kivágni. A Fidesz rezsipropagandája megvalósítása végett ugyanis csak a földgázszolgáltatóknak évente hozzávetőleg 50 millió darab papírlappal többet kell majd postázniuk az ügyfeleiknek - állítják a szakértők.

Pontatlan és zűrzavaros lett a gázkészülékek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó rendelet, amelyet hétfőn hirdettek ki. A rendelkezésben szereplő általános szabályok alól ugyanis annyi a kivétel, hogy egy átlag fogyasztó szinte bizonyosan nem tudja eldönteni, meg kell-e rendelnie még idén a felülvizsgálatot, vagy nem - tudtuk meg iparági szakértőktől.

Megtorlás jellegű büntetések
Ősszel elkezdődött a megtorlás jellegű büntetések második hulláma is. Tucatnyi távhőcéget bírságolt meg a hatóság összességében több százmillió forintra. Bizonyára a véletlen műve, hogy a legnagyobb büntetési tételeket a nem fideszes vezetésű települések távhőcégei kapták. Így járt a Budaörsi Településgazdálkodási Kft. is, amelyet 101 millió forint megfizetésére akarták kötelezni, kockáztatva ezzel azt, hogy  csőbe jut az eddig jól gazdálkodó társaság. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere közölte, hogy a település nem ismeri el a büntetés jogosságát, ezért fellebbezett. Az ügyben másodfokon csak a napokban hoznak majd ítéletet, miután a hatóság 30 nappal meghosszabbította a felülvizsgálat határidejét, az eset bonyolultságára hivatkozva. Wittinghoff Tamás szerint a hatóság elbizonytalanodása jelzi, hogy a kiszabott büntetés jogtalan volt. Ráadásul első körben nem bírságot, hanem kötbért róttak ki a távhőszolgáltatóra, amit csak akkor kell megfizetniük az érintetteknek, ha nem megfelelően, vagy egyáltalán nem teljesítik a partnerükkel kötött szerződésban fogalatakat, ezek a megálapodások pedig nem tartalmazzák a bizonylatok kinézetét. Így szerződésszegésről szó sincs, emiatt a vádak már elve nem állják meg a helyüket. A budaörsi polgármester szerint szánalmas, ahogyan a kormánypárt igyekszik a propagandájának a terjesztését ráerőltetni a különböző szolgáltató társaságokra. Ezek az intézkedések az egykori pártállami, illetve a jelenlegi észak-koreai módszereket idézik.

Emlékezetes: korábban a lakossági felhasználóknak a saját költségükön kellett elvégeztetniük a gázkészülékeik időszakos felülvizsgálatát egy független szakértővel. A kormányrendelet azonban ezt a feladatot most a területi gázszolgáltatóra hárítja át, az ellenőrzés költségeivel együtt. Egy-egy ilyen felülvizsgálat ára 8-12 ezer forint körüli összegre rúg. Így a szolgáltatóknak becslések szerint - ügyfélszámtól függően - évente hozzávetőleg kétmilliárd forintot kell majd költeniük erre a célra.

Az ellenőrzések során azonban az igazán nagy kiadást nem maga vizsgálat költsége jelentette eddig sem a háztartásoknak, hanem az, hogy a hibák feltárása esetén már egy-egy gázkészülék cseréje is több százezer forintba kerülhet, még akkor is, ha vezetékrendszer megfelel a műszaki előírásoknak. Vagyis, ez a rendelkezés érdemben nem csökkenti a családok terheit.
Egyes elemzők szerint a rendelkezés jócskán megkésve jelent meg, a kormányzat ugyanis szeptember közepére, a fűtési idény beindulása előtti időszakra ígérte az új jogszabály kihirdetését, hogy a családok még időben elvégeztethessék a szükséges ellenőrzéseket - a szolgáltatók kontójára.

Az előírás azonban csak most látott napvilágot. Eredetileg az év végéig valamennyi, 1981 előtt üzembe helyezett készüléket át kellett volna vizsgáltatni. Például csak a Tigáz szolgáltatási területén mintegy 180 ezer háztartást kellett volna ellenőrizni, és erre mindössze 500 szakember állna rendelkezésre. Így az új törvény már megelégszik azzal, ha az 1981 előtt üzembe helyezett készülékkel rendelkező fogyasztók az év végéig megrendelik az ellenőrzést, a vizsgálatot magát lehetséges később elvégeztetni. (Az 1981 után üzembe állított gázkészülékeket öt, illetve tízévente kell majd szakemberrel megvizsgáltatni.)
Iparági szakértők úgy vélik: értelmetlen és pazarláshoz vezet a Fidesz-kormány által megalkotott új jogszabály, amely a közüzemi számlák küllemének, és azok tartalmi elemeinek az átalakítását írja elő.

Januártól ugyanis a szolgáltatók zömének egy lappal többet kell majd a borítékba tenniük, ami felesleges papírfelhasználást és plusz postázási kiadást is jelent. Csak a földgáz esetében csaknem ötven millió darabbal több papírlappal emelkedik az éves felhasználás. Emellett az új, kötelezően alkalmazandó színek bevezetésével növekszik a nyomdaköltség, és a számlázási rendszereket is át kell állítani. Ez pedig együttesen több tízmillió forint tehernövekedést jelent a közüzemi cégeknek, ami különösen a kisebb, önkormányzati távhő és szemétszállító vállalkozásoknak jelent majd újabb veszteségforrást.

Ahány számla, annyi szín

Az Országgyűlés a múlt héten elfogadta Német Szilárd (Fidesz) rezsicsökkentési biztos törvényjavaslatát, a kihirdetésre váró, januártól hatályos törvény egyebek mellett meghatározza az új számlaformátumokon alkalmazandó a színeket, amelyek kiemelik majd a rezsicsökkentésen elért lakossági megtakarításokat. A Németh Szilárd színvilágát tükröző előírás szerint az áramszámla színe a korall, a gázé a sötét narancssárga ( hasonló a Fidesz logóéhoz). A távhő esetében halvány szilvaszín (lila) lesz az előírt, a vízközmű számlája vízszínű ( kékes árnyalat).

A hulladékhoz a fideszes politikus szerint egyértelműen a lime zöldes színe illik. A kéményseprő cégeknek viszont sárga háttérszínnel kell majd szembeszökővé tenniük a kormány rezsiharcának az eredményeit. Az első oldalon csak a legalapvetőbb információkat tüntetik fel: az elszámolási időszakot, a fizetendő végösszeget, a fizetési határidőt, valamint azt, hogy a rezsicsökkentés miatt az adott hónapban, illetve rezsi lefaragása óta összesen hány forintot takarított meg a fogyasztó.

A részletes adatok a számla többi oldalán kapnak helyet, s legalább évente egyszer a szolgáltatóknak külön meg is kell majd magyarázniuk a tételek pontos jelentését. A törvénymódosítás célja az, hogy mind a hat közműszolgáltatás területén egységes legyen a számlakép, illetve előírja a törvény, hogy egy egyszerűen megérthető számlát kell kapniuk az embereknek. A szakértők ezt az elvárást teljesíthetetlennek nevezték, miután a szemét elszállítás költségei például teljesen más díjtételekből állnak össze, mint az áramszámla.

Német Szilárd afelől sem hagyott kétséget, hogy számlák tartalmát, és a kormánypropagandát szolgáló kiemeléseket, - amelyek az árkedvezményekről tájékoztatnak - szigorúan ellenőrzi majd a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, s ha szükséges, a hatóság ismét büntetni is fog.

Szerző