Megállt az elvándorlás a volt NDK-ból

Huszonhárom év után tavaly megállt az elvándorlás Németország keleti részéről, a volt NDK területéről, és a térség már iparosodottabb, mint több nyugat-európai ország.

A keleti tartományokban "nemzetközileg egyre versenyképesebb vállalkozásokból álló ipari övezet alakult ki az egykori tervgazdaságból" - áll a német belügyminisztérium jelentésében, amelyet a kormány szerdai ülésén fogadtak el.
A német egységfolyamat alakulásáról készített elemzés szerint a volt NDK területén "lendületes újraiparosodás" megy végbe. A feldolgozóipar aránya a hazai össztermékben (GDP) 2012-ben elérte a 18 százalékot a keleti tartományokban, ami ugyan elmarad az ország nyugati térségében regisztrált 24 százalékos aránytól, de meghaladja egyebek között a francia, a brit, a holland és a dán gazdaság iparosodottságának mértékét.

Az újraegyesülés óta 1,8 millióan költöztek át a nyugati tartományokba, és minden évben rendre jóval nagyobb volt a keletről nyugatra költözők száma, mint a nyugati tartományokból a volt NDK területére áttelepülőké. A folyamat az ezredforduló után sem állt meg, a 2000-2005-ös időszakban még évente átlagosan 66 ezerrel többen mentek nyugatra, mint nyugatról keletre.

Tavaly viszont már csupán 2 ezer volt a különbség, ami az elemzés szerint azt jelenti, hogy lényegében megállt az elvándorlás.
Az újraiparosítás és a keletnémet cégek versenyképességének növekedése nagyban javította a foglalkoztatási helyzetet. A munkanélküliségi ráta tavaly 1991 óta a legalacsonyabbra, 10,7 százalékra süllyedt. Ez még mindig nagyjából a kétszerese a nyugati szintnek, de a 2005-ben mért 18,7 százalékhoz képest a világgazdasági válság ellenére majdnem megfeleződött.

Az elemzés szerint a térség felzárkózásában nagy szerepe van az erős köz- és felsőoktatásnak, és a kutatás-fejlesztési tevékenységnek. Az érettségizők aránya például valamennyi német tartományt együttvéve Türingiában és Szászországban a legmagasabb, és a hat keleti tartományt együttvéve a diákok sokkal jobban teljesítenek a reál tárgyakban, mint nyugati társaik. A térségben 24 állami fenntartású egyetem és 53 főiskola, valamint csaknem 200 kutatóintézet működik, a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások pedig GDP-arányosan 2,5 százalékon állnak, ami jelentősen meghaladja a 2,1 százalékos uniós átlagot.
Ugyanakkor a lemaradás továbbra is jelentős, és a felzárkózási ütem lassú. Ezt mutatja, hogy az egy főre jutó GDP 2004-ben a keleti tartományokban a nyugati szintnek a 68 százalékát tette ki, és ez az arány csupán 71 százalékig növekedett 2012 végére. Ugyanez látszik a bérek alakulásán is, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos havi bruttó bére tavaly 2390 euró volt, ami a nyugati átlagbér 80 százalékának felel meg, és ez a különbség a kilencvenes évek közepe óta nem változott lényegesen - áll a német belügyminisztérium jelentésében.