Az ok a november 8-án, pénteken beterjeszetett és 12-én kedden elfogadott törvény egyik passzusa, amely szerint az idén létrehozott takarékszövetkezeti integrációs szervezet "korlátozhatja, illetőleg megtilthatja a szövetkezeti hitelintézet számára a tulajdonosok és a szövetkezeti hitelintézet közötti ügyleteket, a betétek és más visszafizetendő források kifizetését, a kötelezettségek vállalását".
Magyarán magánszemélyek, vállalkozók, számukra ismeretlen meggondolásból nem juthatnak a pénzükhöz, de akár a csoportos beszedési megíbzásokat, vagyis a közüzemi számlák kifizetését sem teljesíthetné az adott takarék. A jogszabály akkor adna lehetőséget erre a drasztikus lépésre, ha a szövetkezet szavatoló tőkéjével gond van, vagyis azzal a forrással, amely biztosítékként szolgál a betétek, követelések fedezetére.
Olyan lehetőséget meglebegtetni is életveszélyes, hogy a betéteseket, akik tulajdonosok is lehetnek, büntethetné az integrációs szervezet - figyelmeztetett Dávid Ferenc. A 70-nél is több takarékszövetkezetet is képviselő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette, minden sérelmüket félretéve mindenkit óvva intenek ettől a passzustól, nehogy meginduljon a pénzkivonás.
Ez az intézkedés most még csak egy lehetőség, de ha törvényben foglalták, azzal bármikor élhetnek. Egy pénzkivonási pánik végigfertőzheti a teljes hazai bankrendszert. Ezért is kéri a VOSZ és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) Áder János államelnököt, hogy ne írja alár a törvényt és küldje előzetes normakontrollra az Altománybírósághoz (AB) - mondta a Népszavának Dávid.
A lapunk által megkérdezett banki szakértő szerint azonban szinte kizárt, hogy a kormányzat a nagy hazai és nemzetközi bankok esetében akár csak hasonló lépésre is elszánná magát, mert annak valóban beltáhatatlan következményei lennének a magyar pénzügyi rendszerre és megroppanthatja a gazdaságot is.
Az aláírásra váró törvény még ezer sebből vérzik. Óriási gond, hogy a szavatoló tőkét az integrációs szervezet az eddigi normatív szint helyett "egyedi alapon, időről-időre" állapíthatja meg, gyakorlatilag teljesen önkényesen. Szintén elfogadhatatlannak tartotta Dávid Ferenc azt a rendelkezést is, hogy az integrációs szervezet időlegesen - akár 1 évre - felfüggesztheti a takarékszövetkezetek tulajdonosainak szavazati jogát.
Ez ismét roppant veszélyes precedenst teremthetne, ha egy részvénytársaság esetében 1 évre kizárhatnák a tulajdonosokat a döntésből, hiszen mi a garancia, hogy ezt más vállalkozások esetében nem tehetné meg a kormányzat egy jogszabály fedezete mögül. Furcsa korlátozás az is, hogy a jövőben a takarékszövetkezetek kizárólag a Takarékbankban vezethetik a számlájukat, szabad forrásaikat pedig csak a Takarékbank által forgalmazott pénzügyi termékekben tarthatják, akkor is, ha máshol előnyösebb feltételeket kínálnak nekik.
Az is sokatmondó, hogy a szövetkezeteknek újra kell kérniük a működésük engedélyezését, és ha az sikertelen, a vagyonuk a Takarékbankra száll. A bank pedig profitközpontként majdan "baráti" kezekbe kerülhet.