Közgazdaságilag, jogilag és politikailag egyaránt elítélhető döntést hozott a GVH, a hivatal, amelynek szakmailag jól felkészült vezetőit és a versenytanács tagjait az Orbán-kormány lecserélte. Akiket pedig nem, azok is lemondtak időközben - így reagált lapunknak Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója arra, hogy a versenyhivatal brutális összegű bírsággal sújtotta a bankrendszer 90 százalékát kitevő 11 pénzintézetet.
Az ügy előzménye, hogy alig több mint két esztendeje Rogán Antal kifejtette azt az álláspontját, hogy véleménye szerint kartellezés gyanúját veti fel: a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének engedélyezését követő napokban több bank megemelte forinthiteleinek kamatait. Ezért 2011. októberében a politikus arra kérte a GVH elnökét, vizsgálja ki, hogy a versenytörvényt megsértve összejátszottak-e a bankok a hitelkamatok megemelésekor. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét is felkérte, állapítsa meg, hogy a bankok a pénzintézeti és a fogyasztóvédelmi törvények betartásával jártak-e el a forinthitelek kamatainak megdrágításakor.
Ez az indítvány ért célba e hét keddjén, amikor a GVH megalapozottnak találta a politikus indítványát, és eddig nem ismert mértékű, összességében 9 488,2 millió (csaknem kilenc és félmilliárd) forinttal bírságolta meg a 11 bankot.
A versenyhivatal megállapította, az eljárás alá vont pénzintézetek 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg azzal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, és ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással. A GVH munkatársai szorgos munkát végeztek: e-mail-levelezéseket és belső feljegyzéseket is áttekintettek, sőt, védett tanút is meghallgattak. Emellett egyes bankok között kétoldalú egyeztetésekre is sor került. Mindezek alkalmasak voltak - véli a GVH -, arra, hogy összehangolják a végtörlesztések korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat - indokolta döntését a GVH a közleményében.
Rogán Antal azt mondta az Indexnek, hogy nagyon sajnálja, hogy a gyanúja beigazolódott, és a versenyhivatal szerint is összejátszottak a pénzintézetek. Úgy vélte, ezzel az akcióval a bankok több tízezer embertől vették el a lehetőségét, hogy éljen a végtörlesztéssel.
Az egyeztetés egyáltalán nem ritka a bankok körében - tárta fel a megbeszélések hátterét Várhegyi Éva. Az egyes pénzintézetek kockázatkezelői rendszeresen megvitatják a hitelpiac helyzetét. Aztán mindannyian saját döntéseket hoznak hitelkamatokról. Ez a szakember szerint korántsem elítélendő. Teljesen érthető, hogy a bankok tulajdonosai mérsékelni kívánták a kormány döntésével rájuk erőltetett végtörlesztés okozta összességében 370 milliárd forintot elérő kárukat, mégpedig piaci eszközökkel.
Ezt kartellnek nevezni képtelenség! Összehangolt kamatemelésről tehát nem beszélhetünk. A bankok olyan körülmények között tevékenykednek, amelyben évente 130 milliárd forintos pénzintézeti adót kénytelenek kifizetni. A GVH-ról el lehet mondani: nem szakmai okok vezették döntésüknél, hanem - bár független intézményként kellene tevékenykednie - a kormányzati szándékok kritikátlan képviselete - összegezte véleményét Várhegyi Éva. Egy ekkora büntetés azonban nem rendíti meg az egyébként veszteséges bankszektort.
Róna Péter, a jegybank felügyelőbizottságának tagja nem elégedett a hazai bankok működésével, de a bankadó kivetését elítéli, és a kormány hibájául rótta fel, hogy a devizahitel-adósok problémáit képtelen megoldani.
Az ügyfelek érdekei nem vette figyelembe a GVH - ez Barabás Gyula véleménye. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint célszerűbb lett volna olyan GVH-döntést hozni, amelyben a 161 000 végtörlesztőből az érintett mintegy 50 000-nél visszaállították volna a kamatemelés előtti helyzetet, ezzel is csökkentve a pénzintézetek bírságának nagyságát.
A döntést követően először az OTP reagált a GVH-birságra: a bírsághatározatot megalapozatlannak tartja a bank, és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget igénybe kívánja venni. Az MKB Bank is teljesen megalapozatlannak tartja a döntést, és hasonlóképpen bírósághoz fordulnak. Az Erste Bank Hungary Zrt. úgy fogalmazott: vizsgálja a közel 100 oldalas határozatot, az esetleges jogi lépésekről később születik döntés. A bank továbbra is fenntartja az eljárás során végig képviselt álláspontját, amely szerint az Erste a végtörlesztés kapcsán nem hangolta össze a stratégiáját a többi érintett bankkal, nem osztott meg üzleti titkokat és semmilyen átfogó tervben nem állapodott meg a többi bankkal.
