Hagyó-per: Fantommá vált cég vezetőjének vallomását ismertették

Egy fantommá vált, a BKV Zrt.-vel szerződést kötött cég vezetőjének a nyomozati vallomását olvasták fel a Hagyó Miklós, egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó büntetőperben csütörtökön a Kecskeméti Törvényszéken.

A cégvezető - aki ellen körözést adott ki a törvényszék, de nem sikerült megtalálni - nyomozati szakban tett vallomásában beszámolt arról, hogy a főváros III. kerületi MSZP szervezetének a vezetője mutatta be Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlottnak, a BKV kommunikációs igazgatójának azért, hogy a közlekedési vállalat segítse cége, az Európa Kht. „jóléti tevékenységét”.

A BKV Zrt. nevében a nyolcadrendű vádlott „sajtópályázatok lebonyolítására” kötött szerződést kötött a Kht. vezetőjével, melyért a cégvezető összesen 13,4 millió forintot kapott.

A tárgyaláson kiderült, hogy a havonta nettó 510 ezer forintért bonyolított „pályázaton” havonta egy 50 ezer forintos fődíjat osztottak ki.

A BKV Zrt. a szerződés értelmében 2007. júniusa és 2009. áprilisa között 13,4 millió forintot fizetett ki az Európa Kht.-nak.

Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a tárgyaláson négy újságíró nyomozati vallomását olvasta fel, akik részletesen beszámoltak a „pályázatok” körülményeiről.

Az újságírókat több esetben cikkeik megírása után kérték fel, hogy azokat mellékelve adjanak be pályázatot.

A nyomozati vallomás szerint, az egyik újságíró korábbi cikkével nyerte el a hónap fődíját, és az azzal járó 50 ezer forintot. A nyomozati iratok szerint, az újságíró két pályázaton nyerte el a hónap fődíját, a teljesítésigazolások szerint egy harmadik alkalommal is nyert, de erről az újságíró nem értesült. Egy másik újságíró annak ellenére lett a hónap fődíjának nyertese, hogy nem pályázott, vallomása szerint jelentkezési lapot utólag sem töltött ki.

A tárgyaláson tanúként hallgatták meg a BKV Zrt.-nél 2007-ben sajtóreferensként dolgozó nőt, a kommunikációs igazgatóság munkatársát, akinek sajtótájékoztatók szervezése volt a feladta, valamint az ezzel kapcsolatos anyagok elkészítése. Hangsúlyozta, hogy nem volt kapcsolatban külső tanácsadókkal, nem emlékezett olyan kampányra, melyeket külső szakértőkkel valósítottak volna meg.

A tanú emlékezett arra, hogy egy-két alkalommal az Európa Kht. vezetője járt az irodájukban, de nem tudta felidézni, hogy milyen témában.

A tárgyaláson tanúként hallgatták ki a Marionett Színészközvetítő Kft. ügyvezetőjét is, akinek aláírása szerepelt egy BKV Zrt.-vel kötött szerződésen. A cég színészközvetítéssel, reklámszolgáltatással, filmkészítéssel és nyomdaipari tevékenységgel foglalkozott. A céget időközben felszámolták, ügyvezetője szinte semmire sem emlékezett, a BKV Zrt.-vel kötött szerződést aláírta, de azt nem ő készítette elő. Arra sem tudott választ adni, hogy a cégénél ki, vagy kik készítették elő a szerződést.

A tanú nyomozati vallomását is felolvasták, de már akkor sem emlékezett a BKV-s szerződés részleteire.

Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró egy nyilatkozatot olvasott fel, mely szerint a Marionett Kft. 2006-ban befejezte a gazdasági tevékenységét, a cég iratait később ellopták.

A vádirat szerint, Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlott a Marionett Színészközvetítő Kft.-vel 2007-ben kötött szerződést 800 ezer, a BKV Zrt. szolgáltatásairól szóló tájékoztató szórólap eljuttatására budapesti háztartások postaládáiba, valamint 100 ezer szórólap osztogatására.

A Marionett Kft. a terjesztést a postával végeztette el 3,4 millió forint összegben, majd a BKV Zrt. részére 14,6 millió forintot leszámlázott.

Az már csak mellékes momentumként hangzott el a tárgyaláson, hogy a gazdasági társaság a postának nem fizette ki a 3,4 millió forintot.

Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlott nem tudott arra választ adni, hogy miért a Marionett Kft.-vel kötött szerződést a közlekedési vállalat.

A bizonyítási eljárás november 28-án, újabb tanúkihallgatásokkal folytatódik.