Ez néhány hónappal azután történt, hogy nyomozati bíróként nem találta megalapozottnak a kémügyben a volt titokminiszter elleni gyanút, ezért - az ügyészség indítványát elutasítva - nem rendelte el Szilvásy előzetesét. Az ellene folytatott eljárás sokáig államtitoknak - az új elnevezés szerint nemzeti minősített adatnak - számított, még a múlt heti első tárgyalás előtt is. Megtudtuk: az ügy minősítését november 7-én szüntette meg titokgazdaként Göbölös László dandártábornok, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója.
Kiderült például, mi a Varga elleni súlyosabb vádpont, a jogellenes fogvatartás lényege. Eddig erről annyit lehetett tudni, hogy Varga a kémügy negyedrendű vádlottja esetében "kicsúszott" a határidőből, és késve döntött Püski László előzetesének meghosszabbításáról, akit így két órán át jogellenesen tartottak fogva. Csakhogy kiderült: a vádlott éppen a tárgyalóteremben volt a bíróval, hogy előzetesének meghosszabbításáról döntsenek, és a tárgyalás közben járt le a hatályos kényszerintézkedés időtartama, a kérdéses két óra pedig a hosszabbításról szóló döntés kihirdetéséig telt el.
Vagyis a bíró nem felejtett el semmit, éppen döntést hozott az előzetes ügyében. Egyébként pedig legalábbis érdekes: míg annak semmilyen következménye nem volt, hogy korábban a Hunvald-ügy elsőrendű vádlottját, Gál Györgyöt az ügyészség, majd a bíróság kétszer fél évre előzetesben "felejtette", Vargát most e vitatható vádpont miatt öt év börtön is fenyegetheti.
A másik vádpontról pedig nem is arról szól, amit eddig sejteni lehetett. Korábban úgy tudtuk, Varga bírónál azt értékelte gondatlanságból elkövetett államtitoksértésként a vádhatóság, hogy egy alkalommal a tárgyalóterembe menet a hóna alatt tartott ügyiratok mappáján látszott a 2041-ig titkosított kémügy felirata. Mostanra azonban világossá vált, hogy nem is ő volt az "elkövető", hanem a már említett vádlott, Püski.
Az ő kezében volt a mappa, nem a bíróéban, de mégis őt vádolják minősített adattal visszaéléssel, minősített adatok kezelésének megsértésével, amiért egy év börtönt is kaphat. A kémügy négy vádlottja közül egyébként nem jogerősen, első fokon csak Püskit mentették fel, míg Szilvásy - és Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója - letöltendő börtönt kapott, Galambos hivatali utóda, Laborc Sándor pedig felfüggesztettet.
Varga Béla ügyében a jelek szerint a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa sem látta kellően alátámasztottnak a vádiratot, mert a múlt heti első tárgyalási napon bizonyítás-kiegészítést rendelt el, a pert pedig elnapolta jövő év március 13-ra. A volt hadbíró elleni vádat az MSZP korábban koncepciósnak nevezte, mondván: róla "minden szakmabeli tudja, hogy szálka a Fidesz szemében, mert szakmai meggyőződése miatt legutóbb is szembe mert menni a kormány politikai leszámoló hadjáratával". A Demokratikus Koalíció pedig ügyét "az orbáni hazugságszolgáltatás új botrányaként" jellemezte, amellyel példát akarnak statuálni.
A szegedi bírói tanács tagjai
Kónya Tamás katonai bíró (főhadnagy): Nemrég nem jogerősen felmentette azt a két volt gyulai börtönőrt, akiket egy, a férje meggyilkolása miatt előzetesben lévő női fogoly azzal vádolt, hogy szexuális kapcsolatot létesítettek vele.
Lukács János ülnök (dandártábornok): A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, 2012-ben az "Év rendőre" lett, és - az országban egyedüliként - rekord hosszú ideje, 16 éve megyei kapitány.
Kiszely Pál ülnök (dandártábornok): Május óta a Közép-Dunántúli Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka, előtte öt évig a szegedi Csillagbörtön parancsnoka volt, miként 1970-80 között az édesapja is.