A foglalkoztatói nyugdíjpénztárról szóló törvényt még 2007-ben, uniós kötelezettségnek eleget téve fogadta el az Országgyűlés. Ezzel a lehetőséggel mindössze egyetlen pénzügyi szolgáltató élt, hiszen 2007 után - amíg a Fidesz-kormány szét nem verte - három pilléres volt a nyugdíjrendszer, így a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatókra nem volt szükség. Most ezen a törvényen változtatott volna a kabinet, a részleteket a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozta ki és bocsátotta társadalmi vitára.
Eszerint új nyugdíjpénztárat maga a foglalkoztató, illetve "bank, biztosító részvénytársaság, befektetési társaság" alapíthatna.
Ide fizetnék a munkáltatók - például a cafetéria rendszerében, béren kívüli juttatásként - a tagdíjat. A befizetésekből a nyugdíjba vonuláskor többféle szolgáltatást lehetne nyújtani, a felhalmozott vagyon kifizethető lenne egy összegben, de kérhető élethosszig vagy határozott ideig tartó járadék formájában, illetve havi bontásban. A munkaadó által befizetett összeg nem veszne el az alkalmazott halálával sem, ugyanis a kedvezményezettek, illetve az örökösök megkapnák a vagyont.
Ezek a feltételek pontosan megfelelnek a kötelező magánnyugdíjpénztári feltételeknek, amit éppen a Fidesz-kormány szüntetett meg. Ám ha most bevezetnék a foglalkoztatói nyugdíjat, akkor a pénztárba tett összeget több évtizedig is használhatná az állam, illetve az általa kijelölt vagy létrehozott új nyugdíjszolgáltató intézmény. Az állam a köztisztviselők és közalkalmazottak foglalkoztatója, így a kormány a szektor minden tagjának megígérheti, hogy az általa életre hívott foglalkoztatói pénztárba fizeti a tagdíj-hozzájárulást, ezzel támogatva a közszolgák későbbi nyugdíjas éveit. Nagy kockázatot nem vállalna a kabinet, hiszen a fedezetet feltehetően a költségvetés biztosítaná.
Erősen bizonytalan viszont, hogy a kötelező nyugdíjpénztári rendszer szétverése, a kormány zsarolása és a dolgozók megtakarításának államosítása után miként fogadnák ezt a lehetőséget a munkavállalók. Az is vitatható, hogy a társadalommal miként lehetne elhitetni, hogy az új rendszerben nincsenek kormányközeli "érdekkörök". Vélhetően a választások előtt ezt már nem meri bevállalni a kormány.
