64 milliárdot hozott az e-útdíj rendszer

Üzembiztosan és olcsón működik az e-útdíj rendszer - mondta Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős államtitkára szombaton, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. M3 autópálya Szilas pihenőhelyén lévő ügyfélszolgálatán tartott sajtótájékoztatón.

Az államtitkár kiemelte, hogy a rendszer indulásakor napi négyszáz hibabejelentés érkezett, mára a szám száz alá csökkent.

Hangsúlyozta azt is, hogy az e-útdíj rendszer működtetési költsége havi egymilliárd forint alatt marad, ami alacsonyabb például a jóval kisebb szlovák rendszernél is.

A július 1-i bevezetés óta eltelt közel 5 hónap alatt a díjbevétel meghaladta a 64 milliárd forintot és év végére túl lépheti a tervezett 75 milliárdot - tette hozzá az államtitkár, megemlítve, hogy néhány héten belül bevezetik az utólagos díjfizetést a szigorú feltételeknek megfelelő fuvarozóknál.

A rendszerben több mint 108 ezer járművet regisztráltak. Ebből fedélzeti egységgel rendelkezik már több mint 50 ezer, a többi továbbra is viszonylati jeggyel használja a magyar utakat. A külföldi járművek aránya 50 százalék.

Az államtitkár kifejtette, hogy az Európai Bizottság a többi tagállamnak is átvételre ajánlotta a viszonylati jegyet, amely magyar újítás. Előnye, hogy online vásárolható és elektronikusan fizethető az útdíj. 

A fuvarozók kérésére november 30-tól bővül az elemi útszakaszok száma, ezzel lehetővé válik, hogy a telephelyekre, ipari parkokba tartó kamionoknak ne kelljen 10-15 kilométer után megfizetniük a díjat, elég lesz a ténylegesen használt 1-2 kilométert kifizetni.

Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bliccelők nem az út hosszával csalnak, hanem a jármű tengelyszámával és a környezetvédelmi besorolásával szokott probléma lenni. Többnyire ez sem szándékos csalás, hanem a jármű adatainak téves rögzítésének a következménye - tette hozzá.

Szerző

Rendkívüli tanácskozás - egymás büdzséjét kritizálták Brüsszelben

Az Európai Bizottság által az eurózóna országainak költségvetési terveiről készített véleményeket tekintették át pénteki rendkívüli tanácskozásukon az eurót használó tagállamok pénzügyminiszterei.

Az idei az első olyan év, amikor az úgynevezett kettes jogszabálycsomag értelmében erre már azt megelőzően lehetőség nyílik, hogy a tagállami parlamentek elfogadnák a költségvetéseket - húzta alá Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke.

A politikus örömét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság egyik tagállam büdzsétervezetéről sem jelentette ki, hogy egyértelműen nem tesz eleget a stabilitási és növekedési paktumban foglaltaknak. Azokat az országokat viszont, ahol fennáll ennek kockázata, az eurócsoport arra kéri, megfelelő intézkedésekkel küszöböljék ki ezt a veszélyt.

"Nem féltünk attól, hogy konfrontálódjunk, kérdőre vonjuk egymást, de ami még fontosabb, attól sem, hogy tanuljunk egymástól" - húzta alá Dijsselbloem, aki arról is említést tett, hogy ez alkalommal csak 13 eurót használó ország terveiről készült értékelés, mert a makrogazdasági kiigazító program alatt álló, uniós és IMF-segítségben részesülő országok más ellenőrzés alá esnek.

A bizottság öt ország esetében állapította meg, hogy fennáll annak kockázata, hogy a 2014-es költségvetés nem lesz összhangban a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában megállapított deficitküszöbbel vagy a GDP-hez mérten 60 százalék alatti, illetve csökkenő államadósság követelményével. Luxemburg esetében viszont Dijsselbloem is kitért arra, hogy a költségvetési tervezetet a távozó kormány nyújtotta be Brüsszelnek, az új kabinettől frissített változatra számítanak.

A kockázatosként azonosított költségvetésű országok közül Málta 2014-ben egy sor új intézkedést tervez, Olaszországban folyamatban vannak a konszolidációs intézkedések, a kiadások további felülvizsgálatára és privatizációra lehet számítani, Spanyolország már az úgynevezett nemzeti reformprogramban jelezte, hogy új intézkedésekre, a munkaerőpiac további reformjára készül, Finnország pedig hamarosan további konszolidációs intézkedéseket jelent majd be - részletezte Dijsselbloem.

A politikus arra is kitért, hogy minden tagállamnak fenntarthatóságra és az úgynevezett középtávú célok teljesítésére, valamint az adósságszabály betartására kellene törekednie, továbbá, hogy az intézkedések összetételére és minőségére is figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy a konszolidáció a növekedést is támogassa.

"Az eurózóna kifelé tart a válságból, a kilábalás jelei egyre kézzelfoghatóbbak" - állapította meg a holland pénzügyminiszter, kiemelve, hogy az eurózóna országainak átlagos deficitje ismét 3 százalék alá süllyedhet, és bár az államadósság átlagosan több mint a GDP 90 százaléka, az euróövezet még mindig kedvezőbb helyzetben van ezen a téren, mint az Egyesült Államok vagy Japán.

Jeroen Dijsselbloem arról is szót ejtett, hogy az eurózóna folyó fizetési mérlege pozitív, a munkanélküliség viszont továbbra is magas. Egyes országokban elfogadhatatlanul - tette hozzá, hangot adva véleményének, hogy ezen a reformok változtathatnak, bár az intézkedéseket követően némi időnek el kell telnie, míg azok hatása a munkaerőpiacon is érezhetővé válik.

Szerző

Lázár rekordnagyságú uniós kifizetéseket ígér

Rekordnagyságú uniós forrás, mintegy 1500 milliárd forint kifizetése várható idén – jelentette ki Lázár János (Fidesz), a Miniszterelnökséget vezető államtitkár pénteken este a Csongrád megyei Nagyéren.

Augusztus óta 3 milliárd euró, mintegy 900 milliárd forrást "hoztunk haza" Brüsszelből - mondta a politikus az esti fórumon.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget is felügyelő politikus közölte, a következő időszakban változások lesznek a kifizetések felgyorsítása érdekében, hiszen ez a költségvetés érdeke is.

Lázár János elmondta, a jövőben sokkal egyszerűbbnek kell lennie a pályázati eljárásnak, mivel a bürokrácia visszaélésekre, korrupcióra ad lehetőséget. Tarthatatlan az a helyzet, hogy az uniós forrásokkal nem a pályázók, hanem a pályázatírók járnak jól – tette hozzá.

Magyarországnak 7500 milliárd forintnak megfelelő fejlesztési forrást jut a következő uniós ciklusban, ennek 60 százaléka a gazdaságfejlesztést szolgálja majd – mondta a politikus, aki úgy fogalmazott, most kell megragadni a lehetőséget, "ennyi pénzt többet nem kapunk".

A kistelepülések számára 2014 végén jelennek meg az első pályázatok, a jövő év első felében ezért érdemes végig gondolni, mi az, amire helyben szükség lehet – hangsúlyozta az államtitkár.

Jut majd forrás az oktatás, az egészségügyi és a szociális ellátás színvonalának javítására. Jelenleg például mintaprojektként 150 háziorvosi rendelő felújítása folyik, annak érdekében, hogy a páciensek minél több problémáját helyben tudják megoldani - mondta.

Lázár János szerint ahhoz, hogy a falvak ne néptelenedjenek el, elengedhetetlenül fontos, hogy a fiatal házaspárok helyben egzisztenciát tudjanak teremteni, gyermeket tudjanak vállalni. A foglalkoztatási helyzet javításában – különösen a kistelepüléseken – fontos szerep jut majd a mezőgazdaságnak, azon belül is a növénytermesztés munkaerő-igényes ágazatainak és az állattenyésztésnek.

Az állami földek bérbeadásakor is arra törekszik a kormányzat, hogy a termőföld minél több helyben lakónak nyújthasson megélhetést – mondta az államtitkár.

Szerző