Előfizetés

Kocog a fehér ló

Lovas tengerész, így hívta uralmának "fénykorában" is Horthy Miklós kormányzót a csöndes közhangulat. Emlékéül annak, hogy az admirális a történelmi fordulat idején, fehér paripán vonult be a székesfővárosba, a vádlottak padjára szándékozván ültetni a "bűnös várost". Negyed évszázadon keresztül címerállat lett ez a derék takarmányevő, jelképezve a rezsim természetét. Kis híján évszázad múltán valamelyik mai utóda, nem tudni hányadik nemzedék immár, hasonló fehér lóvat vezetett végig a pesti kövezeten, hajdani lovasára emlékeztetve, milyen derék politikus is volt a "főméltóságú úr". Mármint a szélsőjobboldal szemében, mert arra egyelőre nincs bátorsága, hogy nyíltan Szálasi Ferencet vallja védőszentjének.

A mai fehér ló patadobogásának másnapján egy úr, aki közéleti tényezőnek vallja magát, olyan nyilvános kijelentést tett, hogy szerinte vitéz nagybányai Horthy Miklós a XX. század legnagyobb magyar államférfija volt. Így, legfelsőbb fokon, elűzve minden kételyt. Arra nézve ez az úr - pontosan név szerint: Patrubány Miklós -, vizitkártyájának bizonyságaként a Magyarok Világszövetségének elnöke, nem adott jelzést, hogy milyen minőségében nyilatkozott. Magánemberként, netán a világ szerteszóródott magyarságának a képviselőjeként? Ha netán az utóbbi jegyében tette volna, jogosan tehető föl a kérdés, kitől is kapott fölhatalmazást rá? Megkérdezte-e vajon a megbecsülten úgy 15 millióra tartott diaszpóra véleményét, vagy csak azért mondta, mert úgy véli, szervezetének szépen megfogalmazott neve följogosítja erre?

Egyébként mindegy. Az adatgazdag internetes tények ugyanis egyértelműen tanúsítják, merre is húz Patrubány elnök úr szíve. A 2010 márciusából keltezett bejegyzés, tehát kétségtelenül a Fidesz koalíció kormányra jutása előtt, hírt adott róla, hogy Patrubány Miklós közös sajtóértekezleten vett részt Vona Gáborral, már akkor is a Jobbik elnökével. Jelen volt, sőt föl is szólalt ott természetesen Gaudi Nagy Tamás, akitől elhangzott az a megjegyzés is, hogy a Jobbik az egyetlen magyar párt, amelynek "nemzeti jellegű" a programja. Kizárva mindent és mindenki mást. Ha hajszálhasogatók vagyunk, értelemszerűen hozzá tehetjük, a Fideszt is. Patrubány elnök úrnak ott erre nem volt semmi megjegyzése, következésképpen fönntartás nélkül egyetértett vele. Miután most is a szélsőjobboldal rendezte a fehérlovas fölvonulást, és ennek a másnapján hangzott el a "legnagyobb államférfi" minősítés, föltételezhetjük azt is, akárcsak 2010 tavaszelőjén, az elnök úr Horthy megítélésében is egy húron pendül a Jobbikkal. Mint a világ vélt magyarságának elnöke.

Egyébként az utóbbi hónapok sorozatos nyilatkozatainak a fényében, hovatovább nem csupán azt hihetjük majd, hogy a kormányzó úr nem kizárólag judeophil volt, hanem a magyar zsidóság hős megmentője is. Védőangyala azzal, hogy amikor már minden európai politikus előtt (még a nem éppen lángeszűek előtt is) nyilvánvalóvá vált, hogy Hitler náci birodalma összeomlott, e legenda szerint ő "mentette meg" a budapesti gettólakók életét, nem engedte már őket a magyar királyi csendőrség puskatusaitól hajszolva deportáló vonatokba zsúfolni. Néhány hónappal azt követően, hogy mostanáig vitatott adatok szerint úgy 400 000 és félmillió között, a többit haláltáborokba hurcolták. Állítólag ezért is menekülhetett meg a lovas tengerész a nürnbergi pertől, más változat szerint azért, mert Sztálin fogadtatta el a portugáliai száműzetés tudomásul vételét, tette lehetővé, netán a halálos ítélet elkerülését is.

Mellesleg Patrubány úrnak és a Jobbiknak az összhangja nem csupán Horthy megítélésében kapott, illetve kap jeles nyilvánosságot. Az idén márciusban is volt egy emlékezetes, a mai napig időszerű esemény. Nem tudni milyen megfontolásból, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Táncsics díjjal tüntette ki Szaniszló Ferencet, az Echo tévé érdemdús műsorvezetőjét. Érdemdús már abban az értelemben, hogy a Jobbikkal egy húron pendülő adásokban a hajdani szélsőjobboldali lapokat idéző szellemben szól rendszeresen cigányságról, zsidóságról, a "nemzet ellenségeiről". Mértéktartás nélkül. A kitüntetés széleskörű megdöbbenést keltett, több hírlapíró visszaadta a Táncsics-díját, a miniszter pedig volt olyan higgadt, hogy belátta tévedését, visszavonta az adományozást. A kuruc.infótól meg is kapta a minősítést, "Izrael diadalmaskodott...". Hamarosan megjelent az újabb híradás, Szaniszló "kárpótlására" a Magyarok Világszövetsége "nemzeti érdemrendet" adományozott az Echo tévé díszének. Azt követően, hogy egyszer már Pongrátz Gergely emlékéremmel honorálta közéleti tevékenységét. És nehogy kétségek támadjanak, az MVSZ soros közgyűlésén meg is történt az ünnepélyes átadás. A közgyűlésen. Egyértelmű utalásként arra, hogy Patrubány úr a jobboldali kormány ellenére is érvényesíti magán meggyőződését, fittyet hány a pártatlanságra.

Ebből a nézőpontból tisztázatlan a mai napig is, hol is áll az MVSZ? Hivatalosan is elismerten a világmagyarság képviseletének tekintik, tehát bizonyos eszmei fegyelem számon kérhető az elnökén, vagy magánemberként úgy nyilatkozik, ahogyan neki tetszik, hiszen "alaptörvényileg" ehhez joga van. Csak az várna végre egyértelmű állásfoglalásra, hogy az öt világrészben szétszórt magyarságnak el kell-e fogadnia elnök úr gondolkodási szeszélyeit, vagy ebbeli minőségében ő teszi azt, amit éppen jónak lát.

Az útdíj felét hazai fuvarosok fizetik

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2013.11.25. 06:29
Napi száz panasz érkezik a díjbeszedőkhöz FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A rendszer indulásakor napi négyszáz hibabejelentés érkezett, mára a szám száz alá csökkent - mondta el szombati sajtótájékoztatóján az e-útdíj-rendszerről Vályi-Nagy Vilmos.

A feljesztési minisztérium infokommunikációért felelős államtitkárának tájékoztatása szerint az e-útdíj rendszer működtetési költsége havi egymilliárd forint alatt marad, ami alacsonyabb például a jóval kisebb szlovák rendszernél is.

A július 1-jei bevezetés óta eltelt közel 5 hónap alatt a díjbevétel meghaladta a 64 milliárd forintot és év végére túl lépheti a tervezett 75 milliárdot - tette hozzá az államtitkár, megemlítve, hogy néhány héten belül bevezetik az utólagos díjfizetést a szigorú feltételeknek megfelelő fuvarozóknál.

A rendszerben több mint 108 ezer járművet regisztráltak. Ebből fedélzeti egységgel rendelkezik már több mint 50 ezer, a többi továbbra is viszonylati jeggyel használja a magyar utakat.

A külföldi járművek aránya 50 százalék. Az államtitkár kifejtette, hogy az Európai Bizottság a többi tagállamnak is átvételre ajánlotta a viszonylati jegyet, amely magyar újítás és előnye, hogy online vásárolható és elektronikusan fizethető az útdíj.

A fuvarozók kérésére november 30-tól bővül az elemi útszakaszok száma, ezzel lehetővé válik, hogy a telephelyekre, ipari parkokba tartó kamionoknak ne kelljen 10-15 kilométer után megfizetniük a díjat, elég lesz a ténylegesen használt 1-2 kilométert kifizetni.

Az államtitkár csak ígéretként szólt arról, hogy az utólagos díjfizetés, valamint a reklamációk befogadásának egyre tolódó gondjait megoldja a tárca.

Bankkártyacsata

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2013.11.25. 06:28
Fotó: Thinkstock
Nem törlik el jövőre sem a kártyás fizetéseket terhelő tranzakciós illetéket, annak ellenére, hogy október elején Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még ennek ellenkezőjéről nyilatkozott. A kormány évi 5-6 milliárd forintos bevétel miatt töri meg a kártyás vásárlások felfelé törő ívét és erősíti az ingyenessé tett készpénzfelvétellel a szűrkegazdaságot. Az Európában természetes elektronikus pénzhasználat erősítése helyett Magyarország visszafelé lép.

Sokáig reménykedtek az elektronikus pénzkezelés hívei a bankkártyás fizetés illetékmentességében, de most már látszik, hogy hiába.

A kormány a havi 150 ezer forintig terjedő ingyenes készpénzfelvétel lehetőségének biztosítása mellett döntött, amely kormányjavaslatot már a Parlament is elfogadott  - Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkár nyilatkozott ekképpen a Portfolió.hu internetes portálnak arra a kérdésére, hogy tervezi-e a kormány, hogy 2014-től eltörlik a kártyás fizetéseket terhelő tranzakciós illetéket.

Szakértők szerint legfeljebb évi 5-6 milliárd forintos többletbevételt jelent majd kártyás fizetések utáni tranzakciós illeték, ugy tetszik, hogy a kormánynak ez éppen elég volt ahhoz, hogy a kártyás fizetést hátrébb sorolja a készpénzhasználattal szemben.

Eddig a bankok többnyire nem hárították tovább a kártyás vásárlásoknál a pénzügyi tranzakciós illetéket, ugyanakkor - szakértők szerint - ez békés állapot jövőre megszűnhet.

A pénzintézeteknek ugyanis a havi 150 ezer forintig terjedő ingyenes készpénzfelvétel után meg kell fizetniük a 0,6 százalékos tranzakciós illetéket, viszont elesnek az ügyfél által fizetett készpénzfelvétel díjától.

Mivel szigorúan ellenőrizni fogják, hogy kompenzácóiként az éves bankkártya-díjak, és a számlavezetési díjak legfeljebb az infláció mértékének megfelelően emelkednek-e, ezért a kártyás fizetések díjának megemelésére lehet számítani.

Homa Péter, a Bankkártya.hu internetes portál szakértője hívta fel lapunk figyelmét arra, hogy a készpénzfelvételt terhelő adó nem egyedi Európában, de a mértéke jóval alacsonyabb miénkénél, viszont felgyorsult az a folyamat, amelynek révén szinte mindenütt megszűnik, legutóbb Spanyolországból érkeztek ilyíen hírek.

A nyugat-európai bankvilág könnyen lemondhat az ilyen jutalékokról - érvelt a szakértő -, mert ott eleve magasabb a forgalom, ezért számos helyen nemcsak a bankkártyahasználat az ingyenes, de az ehhez kapcsolódó számlák után sem számítanak fel díjat.

Homa Péter különösen fájlalja, a pénzkímélő módszerek elleni kormányzati lépéseket, ugyanis a kártyapiac Magyarországon töretlenül fejlődik, egyre biztonságosabbá válik, a plasztikok is korszerűbbé váltak.  

Egy szakértői számításból kiderült, hogy a bankok többségénél a számlacsomagok és a csoportos beszedési díjak összege oly mértékben megemelkedett, hogy jobban megéri készpénzben fizetni, mint elektronikus úton.

Nem tervezett költségvetési kiadás
A februártól induló ingyenes készpénzfelvétel megsokszorozza majd a pillanatnyi készpénzigényeket. Ez a logisztikai, sőt nyomdai, őrzési és szállítási finanszírozási igényeket is növelni fogja. Bár a lakossági szokásokat nehéz felmérni, de a többletköltségek elérhetik akár az évi 100 milliárd forintos szintet is. Közgazdászok szerint ennyibe kerül az politikai lépés, hogy a választásokat megelőzően, februárban bevezetik a 150 000 forintos havi készpénzfelvételt. A Bankkártya.hu összegzése szerint a hónap első három napján már eddig is 10 milliárd forintos nagyságrendben magasabb volt a készpénzfelvétel, mint más napokon. A bankok a forgalmasabb helyeken alig győzik naponta feltölteni az ATM-eket.

Simon Gábor, az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának szocialista elnöke elmondta: idén 54,2 százalékkal növekedtek a banki költségek, díjak és jutalékok, szemben a 0,8 százalékos uniós átlaggal.

Simon Gábor, az MSZP elnökhelyetteseként javasolta: töröljék el a tranzakciós adót és az ingyenes készpénzfelvételt.

Egyúttal indítványozta, hogy mindenki a havi bérét, illetve nyugdíját ingyenesen vehesse fel.  kapcsolódó költségeiket: a legkevésbé kihasználtakat egyszerűen megszüntetik, és az ésszerűség határain belüli méretűre csökkentik a hálózatot.

Az automaták megszüntetésével nem enyhíthető bevételkiesés többi részét más banki díjakon keresztül hárítják át az ügyfelekre, így azok járnak rosszabbul februártól, akik eddig nem igazán vettek fel készpénzt.