Vállalások mozaikja az új klímaegyezmény

Bár csak szerény előrehaladás történt a varsói klímacsúcson, megmaradt az esély, hogy 2015-ben, Párizsban mégiscsak aláírhatják a kiotói jegyzőkönyvet felváltó új, átfogó klímamegállapodást. Több mint 190 állam képviselői két hétig tartó viták, 130 fejlődő ország kivonulása, majd kényes kompromisszumok nyomán az utolsó pillanatban mégis egyezségre jutottak.

Az ENSZ klímaváltozási keretegyezményében (UNFCCC) érdekelt felek 19. tanácskozása (COP19) szombati zárónapján a tanácskozás elnöke (a konferencia közepette posztjáról leváltott lengyel környezetvédelmi miniszter) Marcin Korolec jelentette be, kijelölték az utat, amelyen haladva a résztvevő államok tovább folytathatják a munkát. A tervek szerint 2020-ban életbe lépő új egyezmény szövegtervezetéről jövő decemberben Peruban tanácskoznak. Connie Hedegaard, az EU klímaügyi biztosa a BBC-nek azt mondta: "Rövidebb és szebb út is vezethetne Párizsig, de a lényeg, hogy odaérjünk".

A fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot Varsóban sem sikerült áthidalni, előbbiek azt sürgetik: a legnagyobb szennyező feltörekvő országok (Kína, India, Brazília) is vállaljanak ugyanolyan korlátozásokat, mint a legfejlettebbek, ám a fejlődő országok komolyabb anyagi kötelezettségvállalásra akarnák rászorítani a leggazdagabbakat. A fejlett országok nem konkretizálták 2009-es ígéretüket, amely szerint 2020-ig évi 100 milliárd dollárral kellene növelni a fejlődő világnak nyújtandó támogatást.

A kialakult kompromisszum értelmében a "kötelezettségvállalás" szót a ködösebb "hozzájárulás"-ra cserélték, s megállapodtak, hogy az új egyezmény nem központi elvárásokat fogalmaz meg, hanem országonkénti felajánlások mozaikja lesz, ezeket 2015 első negyedévéig kell kidolgozni. Több fejlett állam visszatáncolt, így a fukusimai katasztrófa nyomán Japán is kénytelen volt mérsékelni eddigi célkitűzéseit. Létrehozták a Varsói Mechanizmust a rendkívüli környezeti katasztrófák sújtotta fejlődő államok megsegítésére.