A termőföldre vonatkozó adásvételi szerződések esetében ugyanis a jelentés szerint a demokratikus legitimációval nem rendelkező helyi földbizottság hozhat - objektív szempontokat nem tartalmazó - döntést.
Az objektív, a termőföld sajátosságain alapuló szempontrendszer és az indokolás hiánya ellentétes a hatósági ügyek tisztességes intézésének követelményével és alapjoggal összefüggő közvetlen visszásságot eredményez - állapítja meg Székely László ombudsman múlt szerdán közzétett jelentése.
Az alapvető jogok biztosa szerint súlyosítja a jogszabályi környezet megítélését, hogy a helyi földbizottságra - mivel nem hatóság - nem vonatkozik az indokolási kötelezettség, így előállhat az a helyzet, hogy az ügyfél nem tudja érdemben vitatni azokat a tényeket és jogokat, amelyeken a hatósági döntés alapult, mivel a döntés tartalmát nem a hatóság, hanem a helyi földbizottság alakította ki.
A tisztességes eljáráshoz, a hatósági ügyek tisztességes intézéséhez fűződő joggal összefüggő visszásságot eredményez Székely szerint az is, hogy a földtörvény értelmében a hatóság kötelezően megtagadja az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha a helyi földbizottság nem adott állásfoglalást.
Nyilvánvalóan ellentétes a tisztességes ügyintézéshez való joggal az az előírás, amely a megkeresett szerv mulasztását egyoldalúan és mérlegelés nélkül a vétlen ügyfél terhére tudja be - állapította meg az ombudsman.
A két hét múlva hatályba lépő földtörvény súlyosan veszélyezteti a hazai mezőgazdasági termelést, az állattenyésztést és a magyar élelmiszeripart - véli Gőgös Zoltán.
A mezőgazdasági bizottság alelnöke szerint a kiszámíthatatlan jogi szabályozás kisemmiz kétmillió földtulajdonost és munkahelyek tízezreit szünteti meg.
