Továbbra is zűrzavaros magyarázatokat ad a kormányzat a földgáztárolókkal kapcsolatos intézkedéseire és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre - állítják szakértők.
Az elmúlt napok során a kabinet nem adott elfogadható választ arra, hogy hetekig tartó különlegesen hideg időjárás, és a gázimport esetleges tartós akadozása esetén hogyan szándékozik majd ellátni az országot a negyven százalékig sem feltöltött kereskedelmi és csak alig több mint félig teli biztonsági gáztárolókból.
Emellett hozzáértők szerint az a kérdés is tisztázatlan maradt, hogy abban az esetben, ha kormány szerint a fűtési szezonban elegendő az ország ellátására a kereskedelmi tárolókban lévő mintegy 1,7 milliárd köbméter, és a stratégiai készletként betárolt, vagyis normál esetben nem felhasználható mintegy 600 millió köbméter földgáz, akkor a kormányzat az adófizetők pénzéből jelentős felárral miért vásárolt a közelmúltban összesen mintegy 5,5 milliárd köbméter nagyságú tárolókapacitást.
Holoda Attila a Fidesz-kormány volt energetikai helyettes-államtitkára - miután korábbi cikkünk nyomán egész héten át tartó vita volt a médiában a gázellátásól - továbbra is úgy véli: különleges körülmények között adódhatnak gondok a hazai földgázellátásban amiatt, hogy a kormányzat nem gondoskodott a nyári időszakban a gáztárolók feltöltéséről.
A szakember emlékeztetett arra: az E. ON német energetikai konszerntől az ősz folyamán átvett kereskedelmi tárolók új tulajdonosa, az állami kézben lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. is elismerte a napokban kiadott közleményében, hogy a tárolókból csak feltöltött állapotban vehető ki napi 50 millió köbméter körüli gázmennyiség.
Ezen belül a hajdúszoboszlói létesítmény csúcs kiadási képessége napi 20 millió köbméter, a zsanaié 25 millió köbméter, a pusztaszőlősié és a pusztaedericsié pedig összesen hozzávetőleg öt millió köbméter.
Ehhez adódhat hozzá különleges vészhelyzet esetén a szőregi biztonsági tároló teljesítménye, amely teljesen tele állapotban legfeljebb napi 20 millió köbméterrel képes hozzájárulni az ország kiszolgáláshoz.
A tárolók azonban félig sincsenek teli így jelenlegi kiviteli kapacitás a kereskedelmi létesítmények esetében maximum napi 20 millió köbméter körül járhat, a stratégiai tárolóból pedig - kizárólag ellátási kírizs esetén - megközelítőleg napi 10 millió köbméter örüli mennyiség nyerhető ki.
Ez pedig megközelítőleg sem nem elegendő egy hideg téli napon, amikor az ország felhasználása eléri a napi 70 millió köbmétert. ( Az eddigi téli fogyasztási rekord 2006-ban született, akkor a leghidegebb téli időszakban napi 96 millió köbméter körüli gázmennyiségre volt szükség.)
A gond különösen akkor válhat súlyossá, ha az ukrán-orosz gázvita a szállítások korlátázáshoz, illetve leállításához vezet. Miután már mindkettőre volt példa, ez sem zárható ki - jegyezte meg a szakember.
A beregdaróci importvezeték elzárása napi 15-20 millió köbméteres kiesét jelentene. Ezt nem pótolná az Ausztria felőli behozatal, miután baumgarteni vezeték kapacitása csupán napi hét millió köbméter körüli.
( Az osztrák vezetéken is orosz gáz érkezik Magyarországra, amely a Testvériség vezetéken Szlovákián át ugyanúgy Ukrajna felől jön, mint a magyar határra, Beregdarócra befutó orosz gázszállítmányok. Így az orosz gázcsap elzárása ezt a beszerzési forrást is korlátozná.)
A hazai gázkitermelés sem sokat nyom ma már a latba, mert alig éri el a napi nyolc millió köbmétert - hangsúlyozta Holoda Attila.
A szakértő arról is beszélt, hogy a kereskedelmi tárlókban lévő 1,7 milliárd köbméter gáz sem a kormányé. Ez ugyanis az a mennyiség, amit a kormányzat előírt kötelező betárolásra a gázszolgáltatóknak.
A háztartásokat kiszolgáló cégeket ugyanis arra kötelezte a kabinet, hogy a lakossági gázigények 60 százalékát tároltassák be a fűtési idény előtt.
A szakember szerint egyébként nem teljesen világos, hogy miért éppen hatvan százalékos a kötelező betárolási arány.
Az ország teljes éves gázfogyasztása tíz milliárd köbméter körül van, ennek mintegy 70 százaléka azonban télen fogy el - jegyezte meg volt államtitkár-helyettes.
A fűtési idény alatt mintegy 7-7,5 milliárd köbméter gázra van szüksége az országnak. (Tavaly 7,3 milliárd köbméter volt a téli időszakban gázfelhasználás.) A szakértő hozzátette: ma már azzal is számolni kell, hogy Magyarország Ukrajnába is exportál gázt.
(A magyar exportvezeték kapacitását a közelmúltban a korábbi napi 6,1 millió köbméterről napi 9 millióra növelték a szakemberek. Így szeptemberben már 238,3 millió köbméter gáz juthatott el Magyarországról Ukrajnába. Egyes szakértők szerint a gyakorlatban a magyar kivitel forrása a Beregdarócnál befutó orosz gáz egy részének a visszafordítása, a gáz csak "papíron" származik Nyugat-Európából.)
Holoda Attila arra is emlékezetett: a 2009-es gázválság esetén, amikor az ukránokkal kiélesedett vita miatt Oroszország leállította a szállításokat Európa felé, Magyarország úgy tudott segíteni például Szerbiának, hogy tele voltak az akkor mintegy négy milliárd köbméter kapacitású kereskedelmi tárlók.
Rendelkezésre állt a stratégia tárolóban lévő 1,2 milliárd köbméter, a napi 8 millió köbméter belföldi kitermelés, az osztrák irányból az importvezeték és a hatóságok korlátozták a hazai fogyasztók kiszolgálásnak egy részét. Hasonló esetben most hazánk szorulna segítségre - fűzte hozzá a volt helyettes államtitkár.
Az viszont kérdés, hogy honnan érkezne a "segélyszállítmány" miután a magyar-román és magyar horvát gázvezetéken egyelőre csak kifelé szállítható gáz, Szlovákiával pedig még nem épült ki az új összeköttetés.
Hegedűs: nincs ok aggodalomra
Egyenlőre nem úgy tűnik, hogy lenne miért aggódniuk a hazai lakossági gázfelhasználóknak. Oroszországnak ugyanis elemi érdeke, hogy ne állítsa le a szállításokat Európa felé, bármennyire is elmérgesedik a viszonya Ukrajnával.
Emellett a hazai készletek is rendelkezésre állnak, amelyek képesek kielégíteni az egyre csökkenő belföldi szükségleteket - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós.
A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője elmondta: a néhány évvel ezelőtti évi 14 milliárd köbméterről mostanra 10 milliárd köbméter körülire mérséklődött az ország éves gázszükséglete.
Ebből pedig mindössze 3-3,5 milliárd köbméter a lakossági fogyasztás. A szakember szerint a szükségletek visszaesésének az egyik oka az, hogy mostanság több gázüzemű erőmű csak a kapacitása töredékén működik, miután a hazai termelésű áram iránt is esett a kereslet.
A szakember ugyanakkor úgy látja: a hazai gáztárolók állami tulajdonban vonása önmagában nem növeli az ellátásbiztonságot.
Ellenkezőleg, gyengíti, miután a kormányzat az elkövetkező években - különösen a beígért nonprofit működés esetén - nem lesz képes finanszírozni a létesítmények felújítását, korszerűsítését.
Válaszokat vár az E.ON ügyben a kormánytól az MSZP
Az MSZP kezdetektől fogva igyekezett kideríteni, hogy mi a szándéka a kormányzatnak a német E.ON energetikai konszern magyarországi gázkereskedő és a gáztároló cégeinek a megvásárlásával, és miért fizetett a kormányzat 280 milliárd forintot ezekért a cégekért, amikor azok értéke a különböző becslések szerint 40 és 110 milliárd forint között mozoghat - nyilatkozta lapunknak Józsa István.
Nem kaptak választ a kérdéseikre, ehelyett a kormányzat titkosította az ügylet részleteit. Ezek után a szocialisták parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményzeték, de mivel nem kívántak semmilyen szinten együttműködni a Jobbikkal, nem lett meg a kellő számú indítványozói aláírás a javaslathoz.
Ezek után az MSZP feljelentést tett az ügyben ismeretlen tettes ellen, az Országos Rendőr Főkapitányság azonban nem kezdett nyomozásba, mert nem találta megalapozottnak a szocialisták E.ON túlfizetésével kapcsolatos gyanúját.
Az MSZP - miután minden hazai jogi eszközt kimerített - úgy döntött, hogy az Európai unióhoz fordul azzal a gyanújával, hogy az E.ON az ügylet során tíltott állami támogatásban részesült.
Brüsszel feltehetően néhány hónapon belül válaszol, hogy alaposnak tarja-e a gyanút, s ha igen akkor vizsgálatot indít az ügyben.
Abban az esetben pedig, ha beigazolódik, hogy valóban tiltott támogatáshoz jutott az E.ON, akkor a német vállalatnak vissza kell fizetnie azt vételárat. Így az MSZP-nek sikerül visszaszereznie az adófizetők pénzét - mondta Józsa.
MEKH: elég a gáz, de azért figyelünk
A legfrissebb adatok szerint a baumgarteni régión belül Magyarországon van a legöbb betárolt gáz, 2,8 milliárd köbméter földgáz van a tározókban.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) azonban ennek ellenére folyamatosan vizsgálja a magyar földgázpiac helyzetét, az egyes szereplők aktivitását, tevékenységét. Ez rendjénvaló, ez a hivatal kötelessége.
A MEKH a fűtési időszakban már heti gyakorisággal készíti előrejelzését az ukrán határ felől érkező földgázszállítások nem várt kiesése, illetve a szélsőséges időjárási körülmények esetére is.
Csak így lehetséges, hogy időben beavatkozhasson és zavartalan legyen a hazai földgázellátás.
A hivatalos tájékoztatás szerint a magyar állam tulajdonában lévő gáztárolókban lévő készlet több mint 40 napra lenne elegendő.
A hivatal azt nem teszi hozzá, hogy ez csak átlagos téli időjárás esetén van így. Emllett a betárolt mennyiségből 900 millió köbméter az úgynevezett szükségtárolóban van, ami csak vészhelyzet esetén használható fel.
(2009-ben az ukrán-orosz gázvita következtében Magyarországon 14 napon keresztül szünetelt az orosz gázszállítás.)
A baumgarteni régió többi országa nálunk kevesebb gázkészlettel él Ausztria 2,7 milliárd köbméterrel, majd Csehország következik 2,5 milliárd köbméterrel.
A negyedik helyen Szlovákia 2,3 milliárd köbméterrel, és Lengyelország tárolja a legkisebb mennyiséget, 1,8 milliárd köbmétert - közölte a hivatal.
Azt a tényt elhallgatva, hogy a térség országai közül a magyar lakosság a legnagyobb gázfelhasználó. A hazai háztartások mintegy 80 százaléka fűt, illetve főz földgázzal, míg a regió országaiban ez az arány sokkal alacsonyabb, így a gázszükségelet is kisebb.
