Bankkártyacsata

Publikálás dátuma
2013.11.25. 06:28
Fotó: Thinkstock
Nem törlik el jövőre sem a kártyás fizetéseket terhelő tranzakciós illetéket, annak ellenére, hogy október elején Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még ennek ellenkezőjéről nyilatkozott. A kormány évi 5-6 milliárd forintos bevétel miatt töri meg a kártyás vásárlások felfelé törő ívét és erősíti az ingyenessé tett készpénzfelvétellel a szűrkegazdaságot. Az Európában természetes elektronikus pénzhasználat erősítése helyett Magyarország visszafelé lép.

Sokáig reménykedtek az elektronikus pénzkezelés hívei a bankkártyás fizetés illetékmentességében, de most már látszik, hogy hiába.

A kormány a havi 150 ezer forintig terjedő ingyenes készpénzfelvétel lehetőségének biztosítása mellett döntött, amely kormányjavaslatot már a Parlament is elfogadott  - Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkár nyilatkozott ekképpen a Portfolió.hu internetes portálnak arra a kérdésére, hogy tervezi-e a kormány, hogy 2014-től eltörlik a kártyás fizetéseket terhelő tranzakciós illetéket.

Szakértők szerint legfeljebb évi 5-6 milliárd forintos többletbevételt jelent majd kártyás fizetések utáni tranzakciós illeték, ugy tetszik, hogy a kormánynak ez éppen elég volt ahhoz, hogy a kártyás fizetést hátrébb sorolja a készpénzhasználattal szemben.

Eddig a bankok többnyire nem hárították tovább a kártyás vásárlásoknál a pénzügyi tranzakciós illetéket, ugyanakkor - szakértők szerint - ez békés állapot jövőre megszűnhet.

A pénzintézeteknek ugyanis a havi 150 ezer forintig terjedő ingyenes készpénzfelvétel után meg kell fizetniük a 0,6 százalékos tranzakciós illetéket, viszont elesnek az ügyfél által fizetett készpénzfelvétel díjától.

Mivel szigorúan ellenőrizni fogják, hogy kompenzácóiként az éves bankkártya-díjak, és a számlavezetési díjak legfeljebb az infláció mértékének megfelelően emelkednek-e, ezért a kártyás fizetések díjának megemelésére lehet számítani.

Homa Péter, a Bankkártya.hu internetes portál szakértője hívta fel lapunk figyelmét arra, hogy a készpénzfelvételt terhelő adó nem egyedi Európában, de a mértéke jóval alacsonyabb miénkénél, viszont felgyorsult az a folyamat, amelynek révén szinte mindenütt megszűnik, legutóbb Spanyolországból érkeztek ilyíen hírek.

A nyugat-európai bankvilág könnyen lemondhat az ilyen jutalékokról - érvelt a szakértő -, mert ott eleve magasabb a forgalom, ezért számos helyen nemcsak a bankkártyahasználat az ingyenes, de az ehhez kapcsolódó számlák után sem számítanak fel díjat.

Homa Péter különösen fájlalja, a pénzkímélő módszerek elleni kormányzati lépéseket, ugyanis a kártyapiac Magyarországon töretlenül fejlődik, egyre biztonságosabbá válik, a plasztikok is korszerűbbé váltak.  

Egy szakértői számításból kiderült, hogy a bankok többségénél a számlacsomagok és a csoportos beszedési díjak összege oly mértékben megemelkedett, hogy jobban megéri készpénzben fizetni, mint elektronikus úton.

Nem tervezett költségvetési kiadás
A februártól induló ingyenes készpénzfelvétel megsokszorozza majd a pillanatnyi készpénzigényeket. Ez a logisztikai, sőt nyomdai, őrzési és szállítási finanszírozási igényeket is növelni fogja. Bár a lakossági szokásokat nehéz felmérni, de a többletköltségek elérhetik akár az évi 100 milliárd forintos szintet is. Közgazdászok szerint ennyibe kerül az politikai lépés, hogy a választásokat megelőzően, februárban bevezetik a 150 000 forintos havi készpénzfelvételt. A Bankkártya.hu összegzése szerint a hónap első három napján már eddig is 10 milliárd forintos nagyságrendben magasabb volt a készpénzfelvétel, mint más napokon. A bankok a forgalmasabb helyeken alig győzik naponta feltölteni az ATM-eket.

Simon Gábor, az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának szocialista elnöke elmondta: idén 54,2 százalékkal növekedtek a banki költségek, díjak és jutalékok, szemben a 0,8 százalékos uniós átlaggal.

Simon Gábor, az MSZP elnökhelyetteseként javasolta: töröljék el a tranzakciós adót és az ingyenes készpénzfelvételt.

Egyúttal indítványozta, hogy mindenki a havi bérét, illetve nyugdíját ingyenesen vehesse fel.  kapcsolódó költségeiket: a legkevésbé kihasználtakat egyszerűen megszüntetik, és az ésszerűség határain belüli méretűre csökkentik a hálózatot.

Az automaták megszüntetésével nem enyhíthető bevételkiesés többi részét más banki díjakon keresztül hárítják át az ügyfelekre, így azok járnak rosszabbul februártól, akik eddig nem igazán vettek fel készpénzt.

Szerző

Kirúgás komment miatt?

Publikálás dátuma
2013.11.25. 06:16
Fotó: Népszava
Akár még az állásunkat is elveszíthetjük egy egyszerű facebook-bejegyzés miatt, ha a munkaadónk szerint veszélyeztettük vele a jó hírnevét vagy a gazdasági érdekét. Az enyhébb szankciók között a figyelmeztetést és a pénzbüntetést rögzíti a vonatkozó törvény, amely azonban azt is előírja: ha a cég nem tűr meg valamit a közösségi oldalakon, tájékoztatnia kell róla a munkavállalóit.

A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére - ez az a paragrafusa a Munka törvénykönyvének, amelyre hivatkozva a munkaadók már a munkavállalók internetes tevékenységét is korlátozhatják, és súlyos büntetéseket helyezhetnek kilátásba.

A Munka törvénykönyvében rögzített szankciók között a legsúlyosabb a munkaviszony felmondása, de pénzbüntetést kiszabására, illetve az alkalmazottak figyelmeztetésére is lehetőség van.

- Vannak olyan munkáltatók, amelyek kényesek a hírnevükre, és ki is használják, hogy a Munka törvénykönyvében szereplő általános magatartási követelmények című fejezet lehetőséget ad arra, hogy szabályozza a közösségi portálok használatát - mondta a Békés Megyei Hírlapnak Rózsáné Lupkovics Mariann munkajogász, aki szerint önmagában ebben semmi kivetnivaló nincs. A probléma inkább az, hogy a szabályok elnagyoltak.

A hatályos munkajogi szabályok alapján ugyanis nem egyértelmű, hogy mondjuk egy szombat esti iszogatásról készült fénykép sérti-e valamilyen formában a cég érdekeit - ennek megítélése kizárólag a munkaadón múlik.

Így sajnos nagy az esélye, hogy egyesek nem csak jó hírnevük megőrzése érdekében használják a törvényt, hanem arra is, hogy okot találjanak a nemkívánatossá vált munkatársak elbocsátására.

Szerencsére azonban egyre több vállalat készít úgynevezett facebook-szabályzatot, amelyben pontosan rögzítve van: mik azok a tartalmak, amelyeket még elfogadhatónak tartanak, és mik azok, amelyek megítélésük szerint már a jó hírnevüket, illetve a gazdasági érdekeiket veszélyeztetik.

Ugyanakkor akár meghatározza a munkaadó a követendő internetes magatartást, akár nem, ha munkavállalóit korlátoznia akarja, a törvény szerint tájékoztatnia kell őket a munkajogi szabályokról, beleértve a lehetséges szankciókat is.

A közösségi oldalakon megosztott és nyilvános tartalmak azonban nem csupán egy munkahelyen okozhatnak súlyos gondot: előfordulhat, hogy például valamilyen kép vagy vélemény miatt bukik el valaki egy állást még az előtt, hogy behívták volna.

Egy nemrég készített felmérés szerint a humán erőforrás-szakemberek nagyjából fele ellenőrzi a jelentkezők facebook-adatlapját, és saját bevallásuk szerint nem egyszer volt már olyan, hogy valakit az internetes tevékenysége miatt nem hívtak be.

- Általános jelenség, hogy a munkáltatók megkeresik a pályázókat közösségi oldalakon. Fontos tehát, hogy tisztán tartsuk az idővonalunkat, és a jelentkezés előtt érdemes átvizsgálni mindent, hogy biztosan ne maradjon semmi kompromittáló - mondta lapunknak Vadon Balázs, a Job-Center cégvezetője.

A szakember szerint nemkívánatosak a dühkirohanások, a pocskondiázások, de az sem tünteti fel jó színben a jelentkezőt, ha a korábbi főnökét mocskolja.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet rá: ha valamiért mégsem akarnánk megszabadulni ezektől a tartalmaktól, van lehetőség arra, hogy a biztonsági beállítások átállításával csak a közvetlen ismerőseink láthassák személyes véleményeinket vagy képeinket.

Frissítve: 2013.11.24. 21:30

Kirúgás komment miatt?

Publikálás dátuma
2013.11.25. 06:16
Fotó: Népszava
Akár még az állásunkat is elveszíthetjük egy egyszerű facebook-bejegyzés miatt, ha a munkaadónk szerint veszélyeztettük vele a jó hírnevét vagy a gazdasági érdekét. Az enyhébb szankciók között a figyelmeztetést és a pénzbüntetést rögzíti a vonatkozó törvény, amely azonban azt is előírja: ha a cég nem tűr meg valamit a közösségi oldalakon, tájékoztatnia kell róla a munkavállalóit.

A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére - ez az a paragrafusa a Munka törvénykönyvének, amelyre hivatkozva a munkaadók már a munkavállalók internetes tevékenységét is korlátozhatják, és súlyos büntetéseket helyezhetnek kilátásba.

A Munka törvénykönyvében rögzített szankciók között a legsúlyosabb a munkaviszony felmondása, de pénzbüntetést kiszabására, illetve az alkalmazottak figyelmeztetésére is lehetőség van.

- Vannak olyan munkáltatók, amelyek kényesek a hírnevükre, és ki is használják, hogy a Munka törvénykönyvében szereplő általános magatartási követelmények című fejezet lehetőséget ad arra, hogy szabályozza a közösségi portálok használatát - mondta a Békés Megyei Hírlapnak Rózsáné Lupkovics Mariann munkajogász, aki szerint önmagában ebben semmi kivetnivaló nincs. A probléma inkább az, hogy a szabályok elnagyoltak.

A hatályos munkajogi szabályok alapján ugyanis nem egyértelmű, hogy mondjuk egy szombat esti iszogatásról készült fénykép sérti-e valamilyen formában a cég érdekeit - ennek megítélése kizárólag a munkaadón múlik.

Így sajnos nagy az esélye, hogy egyesek nem csak jó hírnevük megőrzése érdekében használják a törvényt, hanem arra is, hogy okot találjanak a nemkívánatossá vált munkatársak elbocsátására.

Szerencsére azonban egyre több vállalat készít úgynevezett facebook-szabályzatot, amelyben pontosan rögzítve van: mik azok a tartalmak, amelyeket még elfogadhatónak tartanak, és mik azok, amelyek megítélésük szerint már a jó hírnevüket, illetve a gazdasági érdekeiket veszélyeztetik.

Ugyanakkor akár meghatározza a munkaadó a követendő internetes magatartást, akár nem, ha munkavállalóit korlátoznia akarja, a törvény szerint tájékoztatnia kell őket a munkajogi szabályokról, beleértve a lehetséges szankciókat is.

A közösségi oldalakon megosztott és nyilvános tartalmak azonban nem csupán egy munkahelyen okozhatnak súlyos gondot: előfordulhat, hogy például valamilyen kép vagy vélemény miatt bukik el valaki egy állást még az előtt, hogy behívták volna.

Egy nemrég készített felmérés szerint a humán erőforrás-szakemberek nagyjából fele ellenőrzi a jelentkezők facebook-adatlapját, és saját bevallásuk szerint nem egyszer volt már olyan, hogy valakit az internetes tevékenysége miatt nem hívtak be.

- Általános jelenség, hogy a munkáltatók megkeresik a pályázókat közösségi oldalakon. Fontos tehát, hogy tisztán tartsuk az idővonalunkat, és a jelentkezés előtt érdemes átvizsgálni mindent, hogy biztosan ne maradjon semmi kompromittáló - mondta lapunknak Vadon Balázs, a Job-Center cégvezetője.

A szakember szerint nemkívánatosak a dühkirohanások, a pocskondiázások, de az sem tünteti fel jó színben a jelentkezőt, ha a korábbi főnökét mocskolja.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet rá: ha valamiért mégsem akarnánk megszabadulni ezektől a tartalmaktól, van lehetőség arra, hogy a biztonsági beállítások átállításával csak a közvetlen ismerőseink láthassák személyes véleményeinket vagy képeinket.

Frissítve: 2013.11.24. 21:30