"Korábban említettem, hogy vannak még társaim, akik alá tudják támasztani, amit mondtam. N úr, aki az Átlátszó.hu-nál jelentkezett, az egyikük" - mondta a Népszava kérdésre Horváth András egykori NAV-alkalmazott.
A férfi néhány hete lépett a közvélemény elé azzal, hogy hosszú évek óta sok százmilliárd forint kárt okozó áfacsalásokat követnek el láncszerűen működő céghálózatok, és bizonyos kiemelt adózók esetén ezek felderítésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szándékosan nem hatásosan jár el.
A portál állítása szerint a névtelenséget kérő informátor, aki vezetőként dolgozott a NAV egyik ellenőrzésekkel foglalkozó szervezeti egységénél, éppen azért lépett ki munkahelyéről, mert a NAV átszervezésével jelentősen gyengítették a hivatal ellenőrzési képességét.
Például a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (Küig) eredetileg egy hatékonyan működő, különleges szervezet volt. Vidéki részlegekkel is megerősített (ezek függetlenek voltak az adott megyei igazgatóságtól) operatív egysége a rapid ellenőrzési főosztály volt.
Miközben egy átlagos revizor az íróasztala mellől legfeljebb kérhetett dokumentumokat a vizsgált cégektől, és azok azt adtak át, amit akartak, a rapidosok egyszerre szállhatták meg a vállalkozás összes telephelyét, másolhatták le az ott lévő számítógépekről a dokumentumokat - érzékeltette N úr a különbséget.
A 2007-ben alapított Küig létszámát fokozatosan csökkentették, megfosztották vidéki részlegeitől, majd 2013. január 1-én egy kormányrendelettel meg is szüntették.
Szakembereinek nagy részét szétszórták a NAV-ban, a helyette alapított koordinációs főosztályra tapasztalatlan munkatársak kerültek, és a feladatuk is más, csupán a koordináció lett - mondta Horváth András.
Érdekes, hogy N úr határozottan 2010-től érzékelte a negatív változásokat. Például ha a KÜIG a legnagyobb cégeket, a Kiemelt Adózók Igazgatóságához (Kaig) tartozó vállalkozásokat akarta vizsgálat alá vonni, ahhoz a NAV elnökének engedélye kellett.
Ez a korábbi formalitás 2010-től kezdve egyre gyakrabban nemleges eredménnyel zárult - állítja a névtelen informátor.
Horváth András viszont éppen a 2007-es változásokra vezeti vissza a diszfunkciókat, akkor szervezték át az adóhivatalt regionális felépítésűvé (emlékeztetőül: ekkor alakult meg a Küig).
Horváth szerint a különbségnek csak az az oka, hogy N úr csak 2010-ben került az adóhivatalhoz. Azt azonban ő is állítja, hogy a Kaig-hoz, illetve a megyék kiemelt adózókkal foglalkozó főosztályaihoz besorolt vállalkozásokkal van baj.
felállítása kapcsán: szabad-e legalább olyan ügyekben, amelyek
egyértelműen az ország érdekét szolgálják, együttműködni a
szélsőjobboldali Jobbikkal – teszik fel a kérdést közleményükben.
Mivel az ilyen együttműködést semmilyen esetben és formában
nem tartja elfogadhatónak a párt, megoldási javaslatot dolgozott
ki a problémára. A mindenkori demokratikus ellenzék ellenőrzési
jogainak erősítése érdekében az MSZP a Házszabály módosítását
kezdeményezte. Benyújtott javaslatuk lényege, hogy a jövőben
ne csupán a képviselők egyötöde kezdeményezhesse parlamenti
vizsgálóbizottság felállítását, hanem adott esetben a mindenkori
ellenzéki képviselőcsoportok fele is.
"A NAV diszkriminatívan, mégpedig ezekre a cégekre nézve előnyösen végzi ellenőrzési tevékenységét. Szó nincs arról, hogy a hivatal valamennyi vezetője részt venne ebben az ügyben, de azon egységek bizonyos közép- és felső szintű vezetői, amely egységekhez e cégek tartoznak, érintettek" - fogalmazott Horváth.
Horváth András úgy véli, hogy az általa nyilvánosságra hozott ügyben egyaránt szükség lenne a parlamenti különbizottság felállítására, és arra, hogy az ügyészség elrendelje a nyomozást az ő feljelentése alapján.
A Fővárosi Főügyészség ezt egyelőre nem tette meg, november 13-án feljelentéskiegészítést rendelt el. Ezt 15 nap alatt le kell zárni, a határidő tehát a héten lejár. Viszont még egyszer 15 nappal hosszabbítható.
"Engem eddig nem keresett az ügyészség, pedig biztos tudnék segíteni nekik - mondta Horváth, aki 7-8 oldalas, de a mellékletekkel együtt 200 oldalnyi feljelentést adott be.
