javaslat;Németh Szilárd;rezsicsökkentés;rezsicsökkentési biztos;Kaplonyi György;Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége;

2013-11-26 06:21:00

A rezsicsökkentés alaposan feldúlja a társasházak életét

A kormányzat a legújabb rezsicsökkentési törvényjavaslatával beavatkozik a társasházak gazdálkodásába és olyan többletfeladatot ró a közös képviselőkre, amelynek az elvégzéséért a kormány nem ad ellenszolgáltatást. Ugyanakkor a fogyasztóvédelmi hatóság alá rendeli a közös képviselőket, akik választott tisztséget töltenek be, így jogi szempontból csak a lakóknak tartoznak elszámolással - nyilatkozta lapunknak Kaplonyi György.

A Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének az elnöke ezt annak kapcsán mondta el, hogy pénteken Németh Szilárd a Fidesz rezsicsökkentési biztosa több törvény módosítását kezdeményezte a közüzemi díjak mérséklésének a kiterjesztése céljából.

Németh közölte, javaslatot tett a lakószövetkezeti és a társasházi törvény módosítására annak érdekében, hogy a villamos energia ellátásról szóló törvény is adjon lehetőséget "a közös helyiségek egyetemes szolgáltatására".

"A közös költségeket ismét faragni fogjuk" - fogalmazott Németh Szilárd, hozzátéve: kezdeményezésének húsz százalékos csökkenést kell eredményeznie a lakószövetkezeti és a társasházi lakásokban.

Elmondta, a javaslat tájékoztatási kötelezettséget is előír. A közös költségeknél is ki kell mutatni a rezsicsökkentés adatait. A javaslat szerint a hirdetményt minden év február 15-ig közzé kell tenni.

Az indítvány az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra is vonatkozik - jegyezte meg Németh Szilárd, majd úgy fogalmazott: "a rezsicsökkentés nem az önkormányzatot (...) érinti, hanem a családokat".

Németh Szilárd elmondta, a törvényjavaslatban definiálják a rezsicsökkentést, eszerint "rezsicsökkentés alatt a közszolgáltatások végfogyasztói árának jogszabály alapján megvalósult csökkentését kell érteni".

Kaplonyi György hangsúlyozta: a társasházak éves költségvetést készítenek, amelyre általában a lehető legnagyobb takarékosság a jellemző.

A házak kezelői évente elszámolnak a lakókkal, s az esetleges többlet megtakarítások felhasználásáról pedig a tulajdonosok döntenek.

Ez igaz az energiaköltségekre is. A hozzávetőleg 1,2 millió társasház jelentős hányada az úgynevezett egyetemes szolgáltatójától vásárolja a fölgázt, illetve az áramot.

Az ilyen ingatlanokban élők pedig már ma is részesülnek a rezsicsökkentésből a közös helységek esetében is. Más épületek gazdái viszont még korábban úgy döntöttek, hogy -  többnyire valamilyen árkedvezmény fejében - kilépnek a szabadpiacra, nekik viszont nem jár a mostani díjcsökkentés.

Ezek a tulajdonosok azonban meghatározott feltételek teljesítése esetén visszatérhetnek az egytetemes szolgáltatókhoz.

Maguk a társasházak azonban miután gazdasági szervezetek, nem kapják meg a lakosságnak járó árkedvezményeket, a kormányzat feltehetően ezen szándékozik változtatni.

Ám a változtatások részletei ma még nem ismertek. Félő azonban, hogy a rezsicsökkentési intézkedések beviszik a politikát a társasházi közgyűlésekre, ami nem lenne szerencsés, mivel politikai viták megzavarnák a lakóközösségek életét.