Bizonyítékot szelektál az ügyészség

Jogsértően jár el az ügyészség, és még mintha büszke is lenne erre - így összegezhető az, amit a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) művel Galambos Lajossal a már jogerősen elítélt Földesi-Szabó Lászlóhoz és az Egymásért Alapítványhoz köthető újabb eljárásban. Ennek vádlottja a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, aki a 2041-ig titkosított úgynevezett kémügynek is terheltje.

A KNyF magatartása azért jogsértő, mert egy Galambost mentő körülményt tart vissza, illetve annak eltitkolásával emelt vádat. Ez pedig egy hangfelvétel, melynek leiratára a júliusi iratismertetéskor véletlenül akadt rá a nyomozati iratok mellékleteként a volt főigazgató védője, Molnár Lajos.

Ám kérésére az ügyészség nem adta ki a felvételt, sőt értésére adták, hogy azt nem kívánják bizonyítékként felhasználni a bírósági eljárásban sem. Mivel a mentő bizonyíték eltitkolása jogellenes, Molnár még a nyáron panaszt tett. Erre elutasító választ kapott - egyet a több éve megszűnt irodája címére, majd sürgetésére egy újabbat védence címére is. Az ügyvéd szerint aztán a Legfőbb Ügyészségen is tudatták vele, továbbra sem akarják a felvételt a bírósági eljárásba bevonni, mert "az ügyészség ezt a vád szempontjából nem látja fontosnak". Ez csak annyiban "érthető", hogy a bizonyíték a vádat gyengíti, hiszen Molnár szerint a hangfelvételen Földesi-Szabó, üzlettársa, Jakubinyi Róbert és egy ügyvéd beszélgetései vannak.

Úgy tudjuk, a felvételen olyan "tanács" hangzik el Földesi-Szabóék részére, hogy "kenjenek mindent Galambosra (...) úgy könnyebben eljutunk a szocikhoz". E forgatókönyv kitalálói a felvételen meg is nevezett magas rangú politikusok lehettek. Így ennek eltitkolása nem csak Galambos miatt aggályos, hanem mert a politikai befolyásolási szándék eltussolását jelenti. Molnár Lajos panaszt kíván tenni, miközben ironikusan megjegyezte: ha az ügyészség "kihúzhat" az ügyfelét mentő bizonyítékok közül valamit, ő is hadd húzzon ki valamit a vádiratból.