Gyurcsány is teszteli a kecskeméti Mercedes-t

Publikálás dátuma
2013.11.26. 13:40
Fotó: Thomas Niedermueller, Getty Images.
A Mercedes-Benz 2008 júniusában, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején döntött arról, hogy a számos, felkínált lehetõség közül Kecskemétet választja tervezett új üzeme helyszínéül - emlékeztet a Demokratikus Koalíció közleménye. A Mercedes-Benz ügyvezetõ igazgatójának errõl szóló levelét a pártelnök ma tette közzé facebook-oldalán.

Rainer Schmückle ügyvezető igazgató a levélben nem csak a konszern igazgatótanácsának kedvező döntéséről tájékoztatja a miniszterelnököt, hanem gratulál is neki ahhoz, hogy „országa számára megragadta ezt az óriási lehetőséget”. Csakugyan: a gyár 3500 embernek ad munkát közvetlenül, további százakat pedig az a 25 beszállító foglalkoztat, amelyekkel a gyár kapcsolatban áll.

A létesítmény fölavatására, a termelés beindítására 2012-ben, már az Orbán-kormány idején került sor. A gyáravatón természetesen megjelent a hivatalban lévő miniszterelnök, ám arról elfelejtett intézkedni, hogy elődjét, aki az ország számára „megragadta ezt az óriási lehetőséget”, szintén meghívják.

A mai gyárlátogatás ezt az elmaradt eseményt hivatott pótolni. A látogatás során tesztvezetésre is sor kerül: a korábbi miniszterelnök kipróbál egy, a gyárban most elkészült kocsit.

DK Sajtóiroda

Szerző

Transparency: miért nem vizsgálják az állami szervek érdemben Horváth András vádjait?

Két hete már annak, hogy Horváth András egykori adóellenőr a nyilvánosság elé tárta, hogy az adóhatóság évente sok száz milliárd forintnyi adó elcsalását segíti elő, azóta sem tudjuk, hogy a súlyos kijelentések a valóságot írják-e le, és ha igen, a szinte felfoghatatlan mulasztást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hanyagsága, az illetékesek felkészületlensége, vagy szándékos, bűnös félrenézés eredményezi-e - írja közleményében a Transparency International Magyarország (TI). 

A TI szerint azt ugyan nem lehet bizonyítani, hogy a NAV bűnözők gyűjtőhelye lenne, azt azonban igen, hogy az adóhivatal alaposan leszerepelt, hiszen mindössze 48 órányi "átfogó vizsgálódás" után kijelentette: Horváth András vádjai megalapozatlanok. A közérdekű bejelentőből feljelentett lett, és minden bizonnyal ki is rúgnák, ha nem mond fel korábban. Halkan jegyezzük meg, hogy ezeket a lépéseket ugyanaz a kormány tette, amelyik pár héttel korábban törvényt alkotott a közérdekű bejelentők védelméről <http://www.parlament.hu/irom39/11657/11657-0026.pdf> . Ha kárörvendőek lennénk, most kényelmesen hátradőlve mondhatnánk: mi előre megmondtuk, hogy ez a törvény nem szolgálja a tisztább állami működést, magyarul képmutató jogszabály született. Félelmünknek, hogy a közérdekű bejelentésekről szóló törvény ellenére a korrupció marad "business as usual", hangot is adtunk <http://www.transparency.hu/Nem_vedi_kelloen_a_bejelentoket_az_uj_torveny?bind_info=index&bind_id=0> , még a köztársasági elnököt is kértük, hogy éljen a vétójogával <http://www.transparency.hu/uploads/docs/wb_tv_level1016_2.pdf> . 

A TI a közleményben az alábbiakat veti fel. 

1.   Miért nem állít fel eseti bizottságot az országgyűlés a NAV-botrány kivizsgálására?

2.   Miért nem vizsgálódik a parlament nemzetbiztonsági bizottsága? Az nemzetbiztonsági kérdés is, ha a NAV nem tudja biztosítani az ország számára az adóbevételeket, miközben vezetőinek és dolgozóinak jó része átment a legszigorúbb, úgynevezett "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen.  

3.   Mikorra várható az ügyben nyomozás elrendelése? 

4.   Mikor látja be végre a kormány, hogy a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvényt még a jövő január elsejei hatályba lépés előtt módosítani kell?  

Ha nem változik a közérdekű bejelentőkről szóló törvény, akkor a jövő Horváth Andrásainak bejelentéseit az érintett állami szervek a NAV stílusában, 48 órás alibi kivizsgálással fogják lesöpörni. Márpedig az áfacsalás ügyében is szükség lenne további bátor állampolgárok kiállására, hogy kiderüljön az igazság. A Transparency International támogatásáról biztosítja azokat, akik a közérdek által vezérelve bejelentéseket tesznek. 

A Transparency International továbbra sem tudja, hogy valósak-e és ami nem kevésbé fontos, bizonyíthatóak-e a gigantikus adócsalás NAV általi pártolására vonatkozó állítások. A dolgok jelen állása szerint egyelőre nem sok esély kínálkozik a tisztánlátásra. Ezért legalább a kérdéseinkre választ várunk az illetékesektől - zárul a közlemény.

Szerző

Parlamenti albizottság előtt beszél az áfacsalásokról a volt adóellenőr

Horváth András egykori adóellenőr meghallgatását tervezi az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának ellenőrző albizottsága szerdán. Az ülésre meghívták Varga Mihály gazdasági minisztert és elődjét, Matolcsy György jegybankelnököt is.

Ez a jobbikos Z. Kárpát Dániel vezette testületnek a parlamenti honlapon közzétett meghívójából derül ki, amely szerint a bizottság előbb meghatározza munkarendjét, majd az áfacsalások gyanújával összefüggésben vizsgálódik.

A napirend szerint meghívták Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi adóellenőrét - aki szerint nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál -, a NAV más vezetőit, valamint Varga Mihályt és Matolcsy Györgyöt.

Az ellenőrző albizottság eddig mindössze egy hatperces ülést tartott tavaly februárban. Idén júniusban elmaradt a héttagú - négy kormánypártiból és három ellenzékiből álló - testület ülése, mivel csak a jobbikos elnök jelent meg.

Horváth András nyilatkozatai miatt az LMP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ehhez azonban nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás. Az MSZP javasolta az egykori adóellenőr gazdasági bizottsági meghallgatását, míg a Párbeszéd Magyarországért a költségvetési bizottságba indítványozta meghívni Horváth Andrást.

A Népszabadság keddi számában azt írta, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanújával feljelentéskiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség Horváth András feljelentése alapján.

Szerző