A Double Pass segítheti az utánpótlás-nevelést

Publikálás dátuma
2013.11.27. 06:55
Talán az is kiderül majd, hol kallódnak el a tehetségek? FORRÁS: MLSZ.HU
Az utánpótlás-nevelés hatékonyabbá tétele érdekében a Magyar Labdarúgó Szövetség megállapodást kötött a belga Double Pass nevű céggel, amelynek feladata 15 utánpótlásképző műhely auditálása. A munka a Vasas pasaréti úti központjában kezdődött, az elvégzendő feladatokról, a munkavégzés mikéntjéről a felek tegnap sajtótájékoztatón számoltak be. (Noha lapunk hetek óta szeretett volna bővebb felvilágosítást kapni a témában, a szövetség türelmünket kérte, majd a tegnapi eseményre meghívót nem postázott…)

Szabó Tamás projektmenedzser elmondta: az MLSZ hosszú távú stratégiájának alapvető része az utánpótlás-nevelés fejlesztése, ezért kézenfekvő volt az igény az elitképzés, az akadémiai rendszer átvilágítására, felmérésére.

Az előzetes vizsgálatok végén világossá vált: objektív eredmények érdekében független auditáló szervezetet kell felkérni a munka elvégzésére.

Ezek után esett a választás az Angliában (Arsenal, Chelsea), Belgiumban (Anderlecht, Bruges) és Németországban (Bayern, Werder) kitűnő referenciákkal rendelkező, 2004-ban alapított cégre.

A Double Pass a brüsszeli egyetemből nőtte ki magát, és hitelesített tudományos modellel méri fel a tehetséggondozásban zajló folyamatokat. Összesen 35 auditor tartozik hozzájuk, és három szinten (kormány, szövetség, klubok) vizsgálódnak.

Az MLSZ esetében öt tényező meglétére fókuszálnak, ilyen például a fejlesztési terv megléte, az edzőképzés rendszere, illetőleg a kompenzáció mértéke, míg a klubok esetében stratégia és pénzügyi tervet, szervezeti struktúrát, a játékosok kiválasztását és gondozását figyelik, ellenőrzik a sporttudományos és szociális hátteret, továbbá az infrastruktúrát, kommunikációt, eredményességet.

Szabó hangsúlyozta: hasonló audit-folyamatra hazánkban eddig még nem volt példa egyetlen sportágban sem.

A Double Pass eredményeitől azt várják, hogy azok segítségével egy hatékony akadémiai modell felállítására tehetnek javaslatot, korszerűbb rendszert hozhatnak létre.

Hugo Schoukens, a cég ügyvezető igazgatója elmondta - amint az az MLSZ beszámolójából kiderül -, a tehetséggondozás több szinten valósul meg, ebből a Double Pass elsősorban a klubok szintjén tud segítséget nyújtani.

Megvizsgálják többek között, hogy a meghatározott futballfilozófia megvalósítható-e az akadémiáknál adott feltételekkel, megfelelő-e az ehhez kidolgozott fejlesztési terv, rendelkeznek-e kellő tudásanyaggal a kluboknál dolgozó edzők, hatékony-e az akadémiai menedzsment?

A felmérést követően a cég különböző szempontok szerint kiértékeli az akadémiákat, illetve segítséget nyújt a rendszer optimalizálásában.

Az egyesületeknél történő látogatások során négy nap áll a Double Pass szakembereinek rendelkezésére, hogy megismerjék - először elméletben, majd gyakorlatban is - az adott akadémia munkáját.

A kapott információk alapján mintegy 200 szempont szerint értékelik a látottakat. A belga partner februárra végez a 15 utánpótlásképző klub, illetve akadémia első felmérésével, de feladata ezzel nem ér véget, mivel munkája hároméves ciklusban zajlik.

Az akadémiák februárig tartó felmérése így csak az első lépcsőfok. Második lépésként segítséget nyújt az akadémiai menedzsment fejlesztésében, három év múlva pedig egy újabb átfogó vizsgálat ad visszacsatolást az elért eredményekről.

Magyar államfőjelölt is lesz Szlovákiában

Publikálás dátuma
2013.11.27. 06:33

Még nincs döntés a jelölt konkrét kilétéről, az viszont biztos, hogy a jövő évi szlovákiai elnökválasztáson a Magyar Közösség Pártja (MKP) saját jelöltet indít- jelentette be tegnap közleményben az MKP. A felvidéki magyar alakulat november 25-én értkelte ki a megyei választások eredményét és döntött a saját jelölt indítása mellett.

Berényi József pártelnök Nyitra megyében második fordulóba jutott a megyefőnök választáson, és bár nem tudta legyőzni a kormányzó Smer jelöltjét, viszonylag magas támogatottságot ért el. A megyei választási eredményekből kiindulva szöületett meg a döntés, a konkrét jelölt nevéről a december 14-én sorra kerülő Országos Tanács ülésén határoznak.

Az MKP még soha nem indított saját, magyar nemzetiségű jelöltet államfőválasztáson, eddig mindig valamely szlovák párt jelöltjét támogatta. A Bugár Béla vezette Híd-Most hónapokkal korábban jelezte, hogy a kereszténydemokratákkal együtt Pavol Hrusovskyt támogatja.

Az esélyek egyelőre változók. Hosszú ideig toronymagasan vezetett és legyőzhetetlennek tűnt Robert Fico miniszterelnök, annak ellenére, hogy mindmáig nem tudni, indul-e vagy sem az elnökválasztáson. A legutóbbi múlt heti felmérés szerint azonban Fico második körben legyőzhetővé vált. Igaz, erre egyelőre nem valamely jobboldali párt vagy koalíció jelöltje, csupán a független Andrej Kiska lehet képes. Fico és a Smer egyelőre kivár, a kormánypárt egyelőre nem nevezte meg jelöltjét. Korábban azt ígérték, hogy a decemberi kongresszuson bemutatják majd azt a személyt, aki harcba száll az elnökségért.

Szerző

Romagyilkosságok: Hiába várnak a segítségre?

Publikálás dátuma
2013.11.27. 06:14
Folyamatosan törődni kell azzal, amit maguk után hagytak az események, az államtitkár szerint, de pénzről nem beszélt FOTÓ: VAJD
Csak homályos ígéret maradt a romagyilkosságok túlélőinek, az áldozati családok kártalanítására még augusztusban tett kormányzati bejelentés - legalábbis erről árulkodik az elmúlt három hónap, hiszen az sem derült ki, hogy az érintettek kárigényének felmérésére kijelölt tárca találkozott-e a családokkal. Lenne dolga a kormánynak, hiszen az elkövetők nem csak hat embert öltek meg, de további 55 ember életét veszélyeztették. Megkeresésünkre az emberi erőforrások minisztériuma ígérte, hogy hamarosan újabb bejelentés lesz az ügyben.

Hamarosan bejelentést tesz az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a cigánygyilkosságok túlélőinek és az érintett családok kártalanításáról - erről tájékoztatta lapunkat röviden a tárca, ám más, az ügyben feltett konkrét kérdéseinkre nem tudtak felelni.

Annyit árultak el, hogy ez vélhetően "nem a héten" fog történni, hanem a következő hetekben, és még folyik a munka az ügyben.

Ez persze aligha nyugtatja meg a hat ember életét követelő támadássorozat túlélőit és az elhunytak rokonait, akik először augusztus közepén kaptak ígéretet arra, hogy év végéig kártalanítást kaphatnak.

Akkor ugyanis - nem sokkal a Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú ítélete után - az ügy újra foglalkoztatni kezdte a közvéleményt.

Akkor az egyik kormánypárti lap már tényként tálalta, hogy "a kormány döntése nyomán" hamarosan anyagi kártérítést kaphatnak "a nehéz anyagi helyzetbe jutott" családok, amelyek elvesztették hozzátartozójukat a 2008-2009-es támadássorozatban, és a cikk szerint Orbán Viktor miniszterelnök fel is kérte Navracsics Tibor igazságügyminisztert egy kárpótlási javaslat kidolgozására.

Navracsics azután azt mondta, szeptember elején tárgyalnak a hozzátartozókkal, és bár arról nem szólt, mekkora összeget jelenthet ez az egyes családoknak, de azt mondta, "tisztességes kártérítést" fognak ajánlani.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter ugyanakkor szintén azzal bíztatta az érintetteket, hogy a kifizetéssel nem kell várni a másodfokú ítéletig sem, mivel azóta kiderült, hogy az állam alkalmazottai is hibáztak - utalt az ügy nemzetbiztonsági vonatkozásaira, a titkosszolgálatok mulasztásaira -, és még talán a büntetőjogi felelősség is felmerülhet, így lenne mivel szembenézni.

Ekkor azonban a fogaskerekek megálltak, ugyanis bár Balog Zoltán tárcavezető feladata lett volna felkeresni az áldozatok családtagjait, ez hónapokig nem történt meg - és hivatalosan ma sem tudni arról, hogy ez folyamatban van-e.

Szeptember 5-én jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányhatározat, ami arról szólt, hogy a kormány "rendkívüli állami beavatkozást lát szükségesnek" a romagyilkosságokkal kapcsolatban, "arra is tekintettel, hogy (...) a Magyar Állam szervei, illetve az irányításukat ellátó kormányzat nem tettek meg minden tőlük elvárhatót", a sorozatgyilkosság ezért részben megakadályozható lett volna a tettesek korábbi elfogásával.

A határozat rögzítette, hogy a kárigények felmérésére az emberi erőforrás minisztert és az igazságügyi minisztert kérte fel a kormány annak felmérésére, kik azok, akik a bűncselekmény miatt  testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt szenvedtek el, és azt is, hogy ők más formában esetleg már kaptak-e valamilyen segítséget.

A felmérésre szeptember 30-áig szabott határidőt a határozat - vagyis akkor nem egészen egy hónapot adott -, míg a támogatásról szóló előterjesztést október 31-ére kellett volna elkészítenie Navracsicséknak.

Ehhez képest az Emmi néhány hete sem reagált érdemben az eltelt időre: a 2008. novemberében Nagycsécsen történ támadásra emlékezve - ahol az első halálos támadások történtek - a tárca társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára csak annyit mondott, "folyamatosan törődni kell azzal", amit maguk után hagytak ezek az események.

Lapunk nem csak az Emmi-t, hanem az igazságügyi tárcát is kereste az ügyben, ám ők nem nyilatkoztak, mondván, az erőforrás-tárca az illetékes. Nem vitás, hogy van mit felmérni, hiszen - miként az ítélet is rögzítette - a hat halálos áldozaton túl a támadók 55 másik ember életét veszélyeztették.

A támadások helyszínei

2008. július 21: Galgagyörk - Autóból lőttek a cigánysorra
2008. augusztus 8: Piricse - A 64 éves Gyetyinás Magdolnát a lábán lőtték meg
2008. szeptember 5: Nyíradony - Sérülés nem történt
2008. szeptember 29: Tarnabod - Egy magyar családot támadtak meg, tévedésből
2008. november 3: Nagycsécs - Meghalt a 40 éves Nagy Tiborné, és sógora, a 43 éves Nagy József
2008. december 15: Alsózsolca - Súlyosan megsérült a 19 éves Rontó Krisztián
2009. február 23: Tatárszentgyörgy - A 27 éves Csorba Róbert és 5 éves fia halt meg
2009. április 22: Tiszalök - Lelőtték az 54 éves, munkába induló Kóka Jenőt
2009. augusztus 3: Kisléta - A 45 éves Balog Mária meghalt, 13 éves lánya életveszélyes sérülést szenvedett

Amire választ várunk

Az Emmi feladata az volt, hogy felvegye a kapcsolatot az érintettekkel.
- Milyen fázisban van ez a folyamat? Összesen hány érintettel sikerült felvenni a kapcsolatot?
- Ha ez még nem történt meg, akkor pontosan mikor történhet meg?
- Összesen hányan kaphatnának kártérítést? Mi határozza meg, hogy ki mekkora összeget kaphat? Egységes lesz a kártérítés?
- Arról is szó volt, hogy év végére megkaphatják az összegeket. De arról is megjelentek hírek, hogy a kormány még nem kereste fel az érintett családokat. Mikor juthatnak a pénzhez?

Az igazságügyi minisztérium feladata az volt a bejelentések szerint, hogy az Emmi felmérése alapján előterjesztést készít a kormány számára a támogatásról.
- Milyen fázisban van ez a folyamat?
- Mikorra készül el az előterjesztés, és azután mikor dönthet róla a kormány?
- Eltérő összegeket kapnak-e majd az érintettek? Ha igen, milyen szempontok szerint döntöttek arról, hogy ki mennyit kapjon?

Frissítve: 2013.11.26. 21:44