Szolgáltatás;Index.hu;Nemzetgazdasági Minisztérium;lovarda;nullás lovak;Ulrik György;

2013-11-27 06:18:00

Véres mészárszékre küldik a lovakat Orbánék

Lobbiérdekekeket is szolgálhat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendelete, amely kizárná az úgynevezett nullás lovakat, vagyis a "kutyabőr", nélkülieket a lovardai szolgáltatásokból. Ezzel sokuk pályafutás a vágóhídon érhet véget. A tárca rendeletét azonban nem csak emiatt fogadta kritikával az egyébként nem egységes lovas szakma.

Felbolydult a lovas szakma, de a kedvtelésből lovaglók népes tábora is az NGM rendelete miatt, amely kizárná a lovasszolgáltatói tevékenységből azokat a lovakat, amelyek nem felelnek meg a szaktárca előírásainak.

Szigorú szabályok vonatkoznak a lovas szolgáltatást (lovagoltatás, fogathajtás, oktatás, lovasbemutató stb.) végzőkre is, mert csak a megfelelő képesítéssel végezhetnek ilyen tevékenységet.

A telephelyen egy legalább 150 négyzetméteres karám és egy legalább 800 négyzetméteres, körbekerített, egyenletes talajú lovaspályát kell kialakítani, szabad lótartás esetén pedig lovanként ezer négyzetméter az előírás.

További követelmény, hogy a lovas szolgáltatóhelyen legkevesebb öt, legalább négyéves lovat kell tartani, amelyek alkalmasak a hirdetett feladatok ellátására.

A  rendelet szerint az alkalmasság azt is jelenti, hogy a ló származása igazolt, tehát a nullás sütésű, azaz igazolatlan származású lovakat egyáltalán nem lehetne hasznosítani - összegezte az Index.hu a részben betarthatatlan előírásokat.

A lovas szakmában sokan attól tartanak, hogy a rendelet ellehetetleníti a kisebb lovardák tevékenységét, és az úgynevezett nullás lovak pályája a vágóhídon érhet véget.

Az ilyen lovakkal dolgozó vállalkozóknak nem igen lesz más választása, hiszen a szolgáltatásból származásuk miatt, pontosabban homályba vesző eredetük miatt a szaktárca eltanácsolta ezeket a patásokat, de eladni sem lesz könnyű őket, mert vevőt legföljebb egy, vagy jó esetben kettőre találhatnak, a többiekből itthon, vagy Olaszországban virsli, esetleg lókolbász lesz.

forgalmasabb lovardákban még az öt ló is kevés, mert nem szabad egy jószágot sem túlterhelni - Mondta Ulrik György a Népszavának. A vállalkozó negyedszázada működtet lovardát a főváros XVI. kerületében és tucatnyi lóval dolgozik.

Nagy kérdés, mit értett a jogalkotó "megfelelő képzettségen". Ulrik úgy vélte, vannak olyan, nagy befolyással rendelkező lovarda tulajdonosok, akik tenyésztéssel és oktatásal is foglalkoznak, de az általuk kiadott "diplomák" valós értéke igen csekély. Lovas oktató nem lehet 1-2 éves változó színvonalú iskola elvégzésével senkiből.

"A kis lovardák nem feltétlenül emiatt a rendelet miatt mennek csődbe, hanem azért is, mert gyakran egymás alá kínálva, a régió legalacsonyabb árain szolgáltatnak.

A környező országokban 5-7 ezer forint egy óra, nálunk 2,5-3 ezer forint, miközben a rezsi- és takarmányárak alig különböznek a régiós árszinttől" - jegyezte meg Ulrik.

A szakember azt is elmondta, sok régi lovarda, ahol csikós és egyéb lovasbemutatókat tartottak, már tönkre ment, helyettük kisebb, "lovas udvarok" jelentek meg, gyakran kényszervállalkozásként.

Csak Csömör vonzáskörzetében több tucat kis lovardáról tud Ulrik György. A verseny miatt ebben a szegmensben sem ismeretlen a feketegazdaság.

Petícióval tiltakoznak a lovasok
A módosított rendelet szerint származási igazolás nélküli lovakkal
nem lehet lovas szolgáltatói tevékenységet folytatni. A Nemzeti
Élelmiszer-biztonsági Hivatal válasza a miértre elég mondvacsinált,
logikátlan, miszerint nem lehet ezen lovak viselkedését
és betegségeit nyomon követni. Egy származással rendelkező
lónak sem, a származási lap nem erre rendeltetett – írják a lovasok.
hu oldalon megjelent petícióban.
Szeretnék, ha változtatnának szabályon, hiszen számos származás
nélküli ló látja el évek óta feladatát lovas iskolákban, lovas
klubokban. Gyermekek tanulnak rajtuk, versenyeken rangos helyezéseket
érnek el velük, terápiákban vesznek részt. Rendes, jól
ápolt, jófejű, jó szándékú lovakról van szó, akik ugyanolyan lovak,
sőt… sok esetben különb lovak, mint amelyek származási
lappal bírnak – védik a munkában társ paripákat a lovasok.

"A származási igazolás megkövetelése szerintem nagy hülyeség. Mi ugyanis nem a papíron, hanem a lovon lovagolunk és engem sosem érdekelt a ló származása" - fogalmazta meg markáns véleményét a lovas vállalkozó.

Ulrik a "kutyabőrnél" többre becsüli a nyugodt vérmérsékletet, megbízhatóságot. Jónéhány, parasztudvarban nevelkedett félvér, vagy teljesen keverék ló ilyen.

Ulrik szerint megfelelne a lovak "eredetiségvizsgálatához" a lóútlevél. Abban szerepelnek az oltások, a vér- és egyéb vizsgálatok eredményei.

Ma már a lovaknál is alkalmazzák a csipeket, nincs szükség a fájdalmas billogozásra, vagy az íny tetoválására. Igaz, egy ilyen útlevél, csippel 50-60 ezer forint, de pótolhatja a származási igazolást. Így a jó minőségű szolgáltatást nyújtó lovaknak nem kellene a vágóhídon végezniük.

Ulrik a rendeletnek azzal az előírásával sem ért egyet, hogy már 4 éves lovakat lehet lovagoltatni. Ez nagy butaság, mert azok még neveletlen, jószerivel csikók, szerintem 6 éves kor alatt még nem szabadna rájuk ültetni a vendégeket - említette a szakember.