Varga olyan megoldást látna szívesen, amelyben a szerződés megkötése óta eltelt időben keletkezett károkon együtt osztozna az állam, a bankok és az ügyfelek.
Ha minden devizahiteles szerződésre ilyen konstrukció vonatkozna, az mintegy 300-300 milliárd forintjába kerülne a bankszektornak és az államnak.
A parlamentben Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kérdésre válaszolva ismét elmondta, megvárják a Kúria jogegységi határozatát egy újabb lépés előtt.
A hitelek felvételkori árfolyamon való beváltását Cséfalvay gazdaságilag kivitelezhetetlennek ítélte, amely szerinte romba döntené az országot. Ez a kijelentés némi fordulatot jelent a kormány kommunikációjában, eddig ugyanis időről-időre lebegtették a teljes forintosítás lehetőségét. Ennek veszélyeire azonban már az Európai Központi Bank (EKB) is felhívta a kabinet figyelmét.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Kúria jogegységi tanácsa december 16-án ül össze. Többek között arra a kérdésre keresik a választ, hogy volt-e deviza a hitelek mögött, érvényesek-e a szerződések, uzsorának számít-e a devizahitel, illetve mi történik a szerződés érvénytelenítése után.
A Kúria az elmúlt hetekben az alsó fokú bíróságoktól kért adatokat a folyamatban lévő perek számáról, és beszerezte az eddig jogerősen lezárult ügyekben hozott ítéleteket, illetve elemezte az azokban felmerülő többrétegű és összetett jogi problémákat.
Az OTP Bank főosztályvezetője, Korba Szabolcs nemrég egy konferencián 60 jogerősen befejezett perről beszélt, melyek közül információi szerint 6-ot nyertek az ügyfelek. A hitelsikerek ennél több, 18 jogerős devizahiteles által nyert perről tud.