A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos a BBC rádiónak nyilatkozva szerdán kijelentette: az Európai Bizottság mindig tényekre alapozott vitát szorgalmaz a munkaerő-áramlás ügyében. Hozzátette: az unió nem bevándorlásról, hanem a munkavállalók szabad mozgásáról beszél, amely minden tagországra érvényes, az új uniós tagokra pedig csak átmeneti időszakok után. Ennek szabályozását az EU-tagállamok együtt dolgozták ki, beleértve Nagy-Britanniát.
"Ha elkezdjük lebontani az egységes piac egyes szabályait, akkor mások más ötletekkel állhatnak elő, és akkor csúszós lejtőn találjuk magunkat" - fogalmazott Andor László.
"Új alapokra kell helyezni a munkaerő szabad mozgását az Európai Unión belül, mivel a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező hatalmas tömeg megmutatta, hogy a jelenlegi szabályozás rossz" - írta a szerdai Financial Timesban David Cameron. A konzervatív párti brit kormányfő egyben jelentős szigorításokat is bejelentett a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásában.
Cameron a londoni gazdasági napilap kommentárrovatában megjelent cikkében "monumentális hibának" nevezte, hogy a Munkáspárt vezette előző brit kormány nem élt az átmeneti bevándorlási korlátozások lehetőségével az EU 2004-es keleti bővítése után. A bővítés nyomán ugyanis olyan mértékű migráció indult meg, amilyent Európa háborús időket leszámítva még nem tapasztalt, és csak Nagy-Britanniában jelenleg egymillió közép- és kelet-európai EU-állampolgár él - írta a brit miniszterelnök.
Cameron közölte: osztja azok aggodalmait, akik tartanak a román és a bolgár munkavállalók beáramlásának hatásaitól, miután január 1-jén lejár a két országgal szemben Nagy-Britannia által érvényesített hétévi átmeneti korlátozás.
A brit kormány mindezek alapján úgy döntött, hogy módosítja a szabályozást. Ennek keretében a többi uniós országból érkezők a jövőben nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem igényelhetnek anyagi jellegű szociális juttatásokat. Ha ilyen támogatásra az első három hónap után is szükségük lesz, legfeljebb hat hónapig részesülhetnek e támogatásokban, kivéve, ha bizonyíthatóan valós esélyük van arra, hogy álláshoz jutnak.
Az újonnan érkező uniós álláskeresők lakástámogatást sem igényelhetnek azonnal. Ha pedig nem munkavállalás céljából jönnek, hanem koldulnak, vagy az utcán alszanak, akkor "eltávolítják" őket, és tizenkét hónapig nem térhetnek vissza Nagy-Britanniába, hacsak nem tudják bizonyítani újbóli beutazásuk indokoltságát, például azt, hogy van állásuk - áll Cameron cikkében.
A kormányfő közölte, hogy a kormány azokra a brit munkáltatókra is "lecsap", akik a minimálbér alatti javadalmazás ellenében foglalkoztatnak külföldi EU-alkalmazottakat. Ezek a vállalkozók minden egyes alulfizetett alkalmazott után 20 ezer font (hétmillió forint) bírságot lesznek kötelesek fizetni; ez a jelenleg kiszabható pénzbüntetés négyszerese.
Cameron szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a munkaerő szabad áramlásának mai rendszere "óriási népvándorlást" indított el, amelyet a hatalmas jövedelmi különbségek okoznak. Ez tehetséges munkavállalóktól fosztja meg azokat az országokat is, amelyeknek pedig szükségük lenne arra, hogy "legjobb embereiket" otthon tartsák.
Ennek alapján itt az ideje egy olyan új megállapodásnak, amely az EU központi, ám nem minden feltétel nélküli alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását. Nagy-Britannia éppen ezért együttműködést kezd több más EU-tagállammal annak érdekében, hogy "ésszerűbb alapokra" lehessen visszaállítani a munkaerő szabad áramlásának koncepcióját - írta a brit kormányfő.