Orbánék nyugodtan nyomulhatnak kamuköltségvetéssel

Az Országgyűlés elfogadta a 2014. évi költségvetés főszámait. Jelentősen emelkedett a központi költségvetés hiányának mértéke, és érdekes átrendeződések történtek a büdzsén belül. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mennyire tudott (akart?) a kabinet ellenállni a pártpolitikai lobbiknak a parlamenti vitában, és hol engedett a szakmai józanság ellenében is.

Megszokhattuk a jelenlegi kormányzati ciklusban, hogy az elfogadott és a ténylegesen meg is valósuló költségvetés szinte biztosan nincs köszönő viszonyban egymással. Az idei évvel együtt azt utolsó három év költségvetéseit nézve a kormány csak a hiánycél kapcsán összesen körülbeülül 1300 milliárd forintot változtatott az eredeti tervhez képest a végrehajtás során. Ebben a tekintetben 2011 volt a legdrámaibb, amikor 1055 milliárd forinttal csökkent a konvergencia programnak, és főleg a magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolásának köszönhetően a hiány mértéke.

Az idei évben nagyon lanyhult a költségvetési fegyelem vasszigora. Az évközbeni módosításokkal 200 milliárd forinttal feljebb kúszott a hiány mértéke, amely akár az október végi adatok alapján év végén még nagyobb is lehet.

A Policy Agenda megnézte azt is, hogy a költségvetés országgyűlési vitája alatt mennyire válik engedékennyé a kormány. Az adatok azt mutatják, hogy a hiány mértékét tekintve a 2011. évi és a 2012. évi költségvetés elfogadása során szigorú volt a kormányzat, és nem engedte, hogy növekedjen az eredeti tervhez képest annak mértéke. A 2013. évi költségvetésnél ez már nem volt igaz, mert 164 milliárd forinttal elengedte a deficitet a kormánypárti frakció, majd a tárgyévben további 60 milliárd forinttal növelték a költségvetési hiány mértékét.

Természetesen az önmagában még nem jelenti azt, hogy a kormánypárt felelősen viszonyul a költségvetéshez, ha a hiányt nem növeli plusz igényeivel. Az elvszerűség akkor biztosított, ha a többlet terhekhez valódi forrásokat képes hozzárendelni. Ezen a területen azonban komoly problémák vannak. Előszeretettel nyúlnak a kormánypárti képviselők az ÁFA bevételekhez. Amennyiben formálisan meg szeretnék valaminek az ellentételezését is teremteni, akkor megemelik a várható ÁFA bevételeket. Ez azt jelenti, hogy felülbírálják a kormányzati szakemberek előrejelzéseit, és minden esetben indoklás nélkül egyszerűen felülírják a bevételi terveket.

Ebben a ciklusban ez 225 milliárd forint értékben történt meg. Ennek a csábításnak ebben az évben sem tudtak ellenállni, és az amúgy is irreális bevételi tervre 14 milliárd forintot terveztek többletként. Pont annyit, amennyivel a BKV-nak járó támogatást növelték. Nyilvánvalóan ez a 14 milliárd forint a fedezete - legalábbis részben - a mostani BKV bérletárak csökkentésének. A helyzet sajátossága, hogy a bérletek árának csökkentése ÁFA kiesést jelent a költségvetésnek.

A 2014. évi költségvetés még nem került elfogadásra. Egyelőre az úgynevezett fő számokat látjuk, amelyeket elvileg nem változtatnak már a törvény végleges elfogadásakor. Ugyanakkor a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy az utolsó pillanatban jelentősen átírják akár a bevételeket, akár a kiadásokat.

A mostani adatok alapján, bár a GDP idei mértéke jobb lesz, mit a korábbi várakozásokban, a Policy Agenda megítélése szerint nem lehet teljesíteni a 3 százalék alatti hiánycélt. A 60 milliárd forintos hiánynövelés ugyan pozitív hatással lesz az önkormányzatok gazdálkodására, mivel ez az összeg az adósságainak átvállalására megy el, de nem olyan mértékben, hogy az semleges hatású legyen a költségvetés egészére.

A jövő évi költségvetés kapcsán pedig kényelmes helyzetben lehet a kormány, hiszen - főleg egy április 6-ai választási időpont esetén – még csak az első kéthavi adatok lehetnek ismertek, így nem kényszerül arra a kabinet, hogy a választások előtt bármit is átrendezzen a költségvetésen. Így tehát könnyen mondhatja majd a kormány, hogy nem látszanak végrehajtási problémák a büdzsében.