Ha nincs a "lex Margitsziget", nem nyítna ki újra a szigeten az ásványvíz-palackozó üzem, hiszen a XIII. kerületi főépítész szerint ők - amennyiben még beleszólásuk lenne - nem adnának engedélyt erre. Már csak környezetvédelmi szempontok miatt sem. Arató György lapunknak elmondta: az 1937-ben a Hajós Alfréd sportuszoda mellett e célra emelt épület funkcióváltását és műemléki védettségét régen javasolta már a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, ám végül a műemlékké nyilvánítás nem történt meg.
Jelenleg a terület a vonatkozó besorolás szerint "IZ"-nek számít, vagyis intézmény-terület nagy zöldfelülettel. Erre pedig - folytatta a főépítész - a fővárosi szabályozási keretterv alapján már vagy 15 éve nem lehetne üzemelési engedélyt újonnan kiadni. Ha a terület a "lex Margitsziget" néven elhíresült, nyáron hatályba lépett törvénymódosítás miatt nem tartozna a főváros közvetlen irányítása alá, hanem még a kerület lenne "birtokon belül", a főépítész szerint nem engedélyeznék a telep megnyitását és az üzemi tevékenység ismételt beindítását, mert a palackozó teherforgalma csak az Árpád híd felé tudná elhagyni a szigetet, vagyis a teherautóknak az egész szigeten végig kell menniük, ami zaj-és környezeti ártalommal jár.
Amúgy pedig - tette hozzá Arató György - a fővárosi önkormányzat még 2009-ben a közgyűlés által elfogadott Margitsziget-stratégiájában sem javasolta az üzemi tevékenység fenntartását, részben ezért is állt le a termelés 2010 elején. Az újranyitás pedig finoman szólva sincs összhangban azzal, hogy egy erőforrás-minisztériumi rendelet szerint a Margitsziget úgynevezett "történeti kertnek" számító terület, ami ha jogilag nem is, fogalmilag kizárni látszik az ipari termelést.
Ezt másként láthatja a főváros, hiszen a múlt héten a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Szentkirályi Ásványvíz Kft. szándéknyilatkozatot írt alá a Margitszigeti ásványvíz palackozásának újraindításáról. A bejelentés szerint a Vízművek és az Orbán-kormánnyal tavasszal stratégiai együttműködésre lépett magyar tulajdonú ásványvizes cég vegyes vállalatot alapít e célra. A Fővárosi Vízművek vezérigazgatója, Haranghy Csaba lapunk kérdéseire azt állította, hogy tulajdonképpen kényszerhelyeztben vannak. Azt írta: bár a cég "elsődleges feladata továbbra is a vízszolgáltatás magas színvonalú ellátása (...) emellett a társaság stratégiájának hangsúlyos eleme a csökkenő vízdíj-bevételek ellensúlyozását célzó alternatív bevételi forrásokat jelentő új üzleti lehetőségek folyamatos keresése, vizsgálata és megvalósítása".
A cégvezető szerint ebbe az üzleti modellbe illeszkedik a margitszigeti ásványvíz-palackozó üzem újraindítása is. A Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke által is a minap lapunkban felvetett környezetterhelési aggályokra utalva jelezte: az üzem újraindítását megelőzően átfogó megvalósíthatósági tanulmány készül, amely "ki fog térni arra a kérdésre is, hogyan lehet minimalizálni a környezetterhelést a környezetvédelmi célok és a gazdasági racionalitások együttes figyelembevételével".