"Felszólítom a négy nagy hitelminősítőt, kezdjék meg Magyarországgal a felminősítésről szóló tárgyalásokat" - mondta Matolcsy György a Napi.hu gazdasági hírportál a Makropálya német módra című fórumán, ahol Olli Rehnt lemondásra szólította fel, mert szerinte hibázott, az EU rossz gazdaságpolitikát folytatott.
Megerősítette: az MNB monetáris politikájának egyetlen horgonya van, a középtávú 3 százalékos inflációs cél. A jegybanknak nincs árfolyamcélja, nincs kamatcélja, foglalkoztatási célja, az MNB-nek nincs semmilyen más célja a közép távú inflációs célon kívül - jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy a monetáris politika reformját a gazdaságpolitika reformja tette lehetővé. Hozzátette: az MNB időben tartósan alacsony inflációval számol, van még valamelyes mozgástér a monetáris enyhítésre.
Az MNB elnöke kiemelte: 2013 végén nulla közeli eredményt vár a jegybank, holott az előző jegybanki vezetés jelentős veszteséggel számolt; 80-100 milliárd forintot hoz az alapkamat-csökkentési ciklus.
Matolcsy György szerint az Európai Uniónak (EU) új, inflációs célt követő fiskális politikára van szüksége, hogy beinduljon a gazdasági növekedés, és az EU elkerülje a japán példát, a már másfél évtizede zajló deflációt.
Azt mondta: az EU elhibázott gazdaságpolitikát folytat; új, a jegybankihoz hasonló, inflációs célt követő fiskális politikára van szüksége az EU-nak. Ezért azt javasolja, hogy "egy keynesi fordulat keretében" az unió tűzzön ki célul 25 százalékos beruházási rátát, és ehhez térjenek át egy 2-4 százalékos inflációs sávot kitűző célkövető rendszerre.
Indítványozta, hogy kettőzzék meg a nemzeti költségvetéseket: a folyó költségvetési hiányokat tartsák 3 százalék alatt és dolgozzanak ki egy másik, fejlesztési költségvetést is, amellyel a beruházásokat élénkítenék.
Ezekhez a fejlesztési költségvetésekhez a pénzt szerinte úgy teremthetnék elő, hogy az EKB megvásárolná az államok által kibocsátott, Matolcsy György által "future investment bondoknak" nevezett kötvényeket.
Matolcsy György kifejtette: napjainkban már látható, hogy az Európai Unió megindult a japán úton, hozzátéve, ma az EU legkockázatosabb forgatókönyve szerint megismétli a hosszú stagnálást, és bekövetkezik a Japánban érvényesülő defláció.
A magyar jegybankelnök elismerően szólt a Mario Draghi vezette Európai Központi Bankról, mert az megelőzte az eurózóna összeomlását, de hangsúlyozta: minthogy monetáris eszközökkel nem lehet növekedési pályára állítani a gazdaságot, a fiskális politika eszközeire van szükség az Európai Unióban.
A jegybank elnöke aláhúzta: az Európai Uniónak egy tartaléka van, az infláció, az inflációs célt 2-4 százalékra kell felemelni, ennek nincs kockázata.
Matolcsy György a nem hagyományos és hagyományos gazdaságpolitika összehasonlítása kapcsán kitért arra: strukturális reformok nélkül nem érhető el fenntartható GDP-bővülés, magas foglalkoztatási szint és pénzügyi egyensúly. Rámutatott: a reformok ugyanakkor az első években többet visznek, mint hoznak, ezért vagy hitelből, vagy megszorító programokkal, vagy tehermegosztással kell a reformokhoz szükséges pénzeszközöket biztosítani.
Jelezte: a strukturális reformok és a megszorító programok keveréke rendszerint kudarchoz vezet, mert a megszorítások politikai instabilitást okoznak, meggyengülnek vagy megbuknak a kormányok, ezért lassítják, vagy állítják le a strukturális reformokat. Sikeres viszont az a nem hagyományos válságkezelés, amelyben a strukturális reformok a tehermegosztásra épülnek - hangsúlyozta.
Matolcsy György kiemelte: a tehermegosztás megőrzi a politikai stabilitást, így a kormányok időt nyernek a strukturális reformokra majd hosszútávon fenntartható pénzügyi egyensúlyt teremtenek. Kiemelte: az európai válságkezelés versenyében elbuktak a csak hagyományos eszközökre építő gazdaságpolitikák.
Aláhúzta: Magyarországon a nem hagyományos eszközökkel megvalósított strukturális reformok gazdasági-pénzügyi fordulatot hoztak, a monetáris politika reformját pedig a gazdaságpolitika fordulata tette lehetővé.
Matolcsy György a sikerek között felsorolta az államadósság és az államháztartási hiány csökkentését, a foglalkoztatás növekedését, kiemelte azt is, hogy újra együtt mozog a német és a magyar gazdaság növekedése.
